Talán nem is tudod, de nem telik el óra, hogy ne használnád a válladat. Segíti a kar mozgását, nagy mozgásterjedelme miatt az egyik legsérülékenyebb ízületed. A sérülések közül még a vállat körülvevő izmok szakadásai gyakoriak, ezek közül a rotátor köpeny szakadása a leggyakoribb. Tanuld megóvni a sérülésektől!
A vállövet 3 valódi ízület, a vállízület és a kulcscsont két végén elhelyezkedő ízületek alkotják, de a vállöv mozgásai szempontjából a válltető és a felkarcsont közötti tér, valamint a lapocka és a mellkas közötti kapcsolatnak is jelentős szerepe van. A vállízület az emberi szervezet legnagyobb mozgásterjedelmével bíró ízülete, amiben nagy szerepe van annak, hogy az ízfelszínek csak kis mértékben érintkeznek, mivel a lapocka formája miatt csak kis mértékben veszi körül a felkarcsont ízfejét. Emiatt ez az ízület a leginstabilabb, a ficamok fele a vállízületben következik be. Az ízület stabilitását elsősorban a vállízületet körülvevő izomzatnak kell biztosítania, és bár a szalagok szerepe kisebb, mint a többi ízületnél, azok sérülése az ízület instabilitásához vezet.
Kificamodott?
A vállficam bármely életkorban bekövetkezhet valamilyen trauma hatására. Hatására erős fájdalom alakul ki, és a vállízület nem mozgatható. Ebben az esetben kérj orvosi segítséget ahelyett, hogy megpróbálod saját magad, vagy valamelyik barátod helyrerakni a vállad; ezzel csak újabb sérüléseket idézhetsz elő. A ficam során szakadhatnak a szalagok is, főleg a fiatalok között. Gyakori, hogy egy ficamot több újabb ficam követ, az ízület instabillá válik, és csak műtéti beavatkozás segít a teljes gyógyulásban. 40-45 éves kor felett már nem elsősorban a szalagok, hanem inkább a vállízületet körülvevő inas köpeny szakad, amit ugyancsak meg kell műteni.
Tudtad?
A vállízület kimozdulásai nemcsak trauma hatására jöhetnek létre, hanem a laza tok és szalagrendszer következtében sérülés nélkül is, sőt vannak, akik önmaguknak akaratlagosan is ki tudják ugrasztani a vállukat. Ebben az esetben nem műtét, hanem szakszerű gyógytorna szükséges a gyógyuláshoz.
A vállízületen kívül a kulcscsont és a lapocka közötti ízület is kiugorhat, amit a kulcscsontot rögzítő szalagok szakadása okoz. Ez elsősorban hirtelen esés kivédésekor, nyújtott karra eséskor történik meg. Leginkább kerékpáros baleset, de küzdősportolók körében is gyakori. Amennyiben a kulcscsontot rögzítő összes szalag elszakad, az műtéti kezelést igényel, viszont ha csak részleges a szalagszakadás, akkor műtét nélkül is kezelhető a sérülés.
Ne hagyd, hogy szakadjon!
A sérülések közül még a vállat körülvevő izmok szakadásai gyakoriak, ezek közül a rotátor köpeny szakadása a leggyakoribb. Elsősorban 40 év felett következik be, vagy egy egyszeri trauma vagy a fej feletti túlterhelés során történt károsodások miatt. A kezelés bonyolult, mindenképp a vállízület elváltozásainak kezelésében tapasztalt szakorvoshoz szükséges fordulni. A bicepsz ín szakadása látványos lehet, ezt a laikusok is könnyen felismerik. A nagy mellizom szakadása elsősorban body builderek között fordul elő, gyakran fekvenyomás közben szakadhat el az izom.
5 alapszabály az erős vállakért
A vállízületet érintő sérülések, betegségek többsége megelőzhető a váll rendszeres tornájával, a vállizomzat megfelelő erősítésével, kondíciójának fenntartásával.
1. Mindig alaposan melegítsd be a vállízületet, mielőtt mozgatni kezded. Hideg állapotban sokkal sérülékenyebb.
2. Kerüld el az egyoldalú terhelést! Egyféle mozgássor végzésekor csak egyféle izomcsoport erősödik, az izomegyensúly megbomlik, és ez károsodásokhoz vezethet.
3. Erősítsd fokozatosan! A hirtelen, szokatlan, egyszeri terhelés túlterhelést, íngyulladást okozhat, mozgasd annyit, amennyit az erőállapotod megenged.
4. Használj különböző segédeszközöket is (szalagok, labdák) a vállöv erősítéséhez, amelyek sokkal változatosabbá teszik gyakorlatainkat.
5. Ússz bátran, hiszen a torna mellett az úszás is kedvező hatású a vállmozgásoknak.
Fájni fog, ha nem mozgatod!
A vállízületet azonban nemcsak sérülések, hanem krónikus elváltozások is érinthetik, melyek egy része túlterhelésből eredhet, más részük pedig a kevés mozgás eredménye.
»» Az ún. befagyott váll szindróma a vállízület mozgásterjedelmének jelentős beszűkülésével és erős fájdalommal járó kórkép, amelynek eredete nem pontosan tisztázott. 30-60 éves korban a leggyakoribb, nőkben jóval sűrűbben előfordul. Viszonylag rövid idő alatt a váll aktív és passzív mozgásai is fokozatosan beszűkülnek. Elsősorban cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek, zsíranyagcsere betegségek, szívinfarktus, autoimmun betegségek, és az inzulinfüggő diabéteszesek szenvednek tőle.
»» A mozgásszegény életmód elősegítheti a meszes íngyulladást, mások a számítógép előtti munkavégzéssel való összefüggéseket feltételeznek. A fájdalom sokszor rohamszerűen érkezik, és szinte megbénítja a kar használatát. Hasonlóan az előzőhöz, amennyiben a konzervatív kezelés eredménytelen, műtéti megoldás szükséges.
»» A rotátor köpeny szindróma a felkarfejet körülvevő izomköpeny sérülése következtében alakul ki. Jellemzője a kar emelése közben jelentkező fájdalom, a fej feletti erőkifejtés gyengülése. Gyakran a betegek éjszaka is felébrednek a vállból a felkarba sugárzó fájdalmukra. Sok esetben hosszan tartó, vállszint feletti terhelés hatására alakul ki (ez lehet munka vagy sportterhelés), és kezelés nélkül az inak szakadásához vezethet. A kezelést mielőbb el kell kezdeni, hogy visszafordíthatatlan károsodások ne alakulhasson ki az inakban. Eredménytelen konzervatív kezelés esetén itt is műtét ajánlott. A műtétet követő rehabilitáció is hosszadalmas, hozzáértő gyógytornász esetén is 4-6 hónapot vesz igénybe.
Csak 3 lépés!
1. lépés: BEMELEGÍTÉS
Állj vállszéles terpeszbe, térdeidet enyhén behajlítva, feszítsd be a hasadat, és engedd le a válladat. Kezeidet emeld a válladhoz, és körözz aprókat előre 10-szer, majd ugyanígy hátrafelé 10-szer. Hogy biztos bemelegedjél, körözz felváltva ugyanígy 10-szer.
2. lépés: ROTÁTOR KÖPENY ERŐSÍTÉSE
Maradj a kiinduló helyzetben, fogj a kezedbe két kis súlyzót (elég 1,5 kilós), a felkarodat szorítsd a törzsed mellé, az alkarodat pedig hajlítsd derékszögben magad elé. A karokat végig a törzs mellett tartva, mozgasd az alkarokat egymástól kifelé, ameddig a mozdulat könnyen kivitelezhető, majd ugyanígy lassan közelítsd az alkarokat magad elé. Ismételd 10-szer, tarts pihenőt, majd kezd elölről.
3. lépés: DELTAIZOM ERŐSÍTÉSE
Széles terpeszben közelíts a föld felé, amíg a combjaid párhuzamosak lesznek a talajjal. Hátad maradjon egyenes, két karodat magad mellett nyújtsd ki a két súlyzóval a kezedben, a vállad magasságában. Apró mozdulatokkal emelgesd a súlyokat a vállad magasságától felfelé. Ismételd meg 10-szer, engedd le a karodat, rázd le, majd ismételd a mozdulatot még 10-szer.
Szöveg: Dr. Pavlik Attila, PhD
Ortopéd sebész és sportszakorvos
d07fd35d-957c-484e-b454-934ad1efe057
