Van, ahol ez a természetes, van, ahol még ma is megdöbben, aki hallja: hús nélkül élni nálunk sem régóta elfogadott, sőt! Pedig a húsmentes életnek sok előnye is van!
Lássuk, hogyan befolyásolja az egészséget, a sportteljesítményt, a menüt – egy tapasztalt vegetáriánus szemével!
{idozito}
Hús nélküli hetek – ajánlható?
Számos oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt, hosszabb-rövidebb időre elhagyja a hús fogyasztását. A vegetáriánus étkezést többnyire időszakosan kezdik el a fogyni vagy tisztulni vágyók, később azonban életvitellé válhat. A hús elhagyását sokan alkalmi böjthöz kötik és egészségügyi eredményeket remélnek tőle, mások azonban etikai okokból vagy éppen környezetvédelmi megfontolásból nem fogyasztják.
TUDTAD? Az ősi indiai szentírások, a Védák, azok gyakorlati alkalmazást segítő magyarázatai, az Upanisadok és a Puránák, valamint az ezen írásokban rejlő Ájurvéda, az egészség és az élettan ősi tudománya pl. kifejezetten nem javasolja a hús fogyasztását, különösen a mai modern korban. A védikus írások már évezredekkel ezelőtt pontos leírást adtak a mai kor siető emberének jelleméről és életminőségéről, beleértve azt is, hogy az emberek ma mindig rohannak, stresszesek, zavarodottak, céljaik nem világosak és korán halnak. A hús lebontása – lévén erős állati szövetről van szó – igen komoly, megterhelő feladat szervezetünk számára, a hús maga pedig – bár hagyományosan nem ezt gondolnánk róla – a lehető legkevésbé sem táplálja a testet. Egy eleve terhelt testtípusnak ezért a hús lebontása további kihívást jelent egészségére nézve.
Érdekesség, hogy a húsmentes étkezés olyan komoly betegségek ellen is kiváló védelmet nyújt, mint a köszvény vagy a hiperaktivitás.
Ellentmondás az anatómiában?
•Az embert, mint a legokosabb állatot, fogazata alapján ugyan mindenevőnek titulálják a tudósok, az állkapcsa a hús marcangolására is alkalmasnak tűnik,
•ugyanakkor bélrendszere hosszú és kanyargós, mint a szarvasmarháké, amely kizárólag a növényi étkezésre rendezkedett be, illetve saját anyja tejét fogyasztja.
A fogazat mindig az utolsó évezredek táplálkozásának megfelelően alakul ki, a bélrendszer, mint a zsigeri szerveket körülölelő alapvető szervrendszerünk azonban jóval hosszabb idő alatt módosulna csak étkezésünknek megfelelően. Az ősembert a történelemkönyvek mamutra vadászó, nyers húst fogaikkal marcangoló vadállat módjára festik le, noha logikánkat bevetve nem nehéz rájönnünk, hogy mennyivel egyszerűbb volt számára a fák és bokrok ágairól legyűjteni a terméseket vagy a gumós növényeket – a jégkorszakok időjárását nem számítva –, mint óriási állatokat levadászni fogpiszkálónak ható falándzsákkal. Vajon az ősi korokban élt emberek melyiket választhatták gyakrabban?
Húsmentes böjt
Az ember számára a hús nem nevezhető feltétlenül tápláló ételnek. A növényi ételek aratáskor, szüreteléskor szintén elvesztik kapcsolatukat a tápláló anyafölddel, nem tudnak tovább növekedni és élettelenné válnak, ám nézzük meg, 24 óra leforgása alatt mi történik 1 kg búzával és mi történik 1 kg hússal a szabad levegőn felejtve. Természetesen a növényi ételek sokkal kevésbé, sokkal lassabban erjednek, és csak cukorral bizonyos közegben rothadnak, ezáltal fogyasztásukkor a bélrendszer tisztább, egészségesebb marad. Vitalitásunk is nőhet a növényi ételektől különösen, ha azokat az ételeket választjuk, amelyek közvetlenül megkapták a Nap erejét, fényét és sok nedvességet is tartalmaznak.
A vasat növényi étrendből is fedezhetjük, amennyiben nagyobb mennyiségben fogyasztunk a nagy vastartalmú ételekből.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Elkerülhetetlen gyengeség?
A hús elhagyásakor az első hetekben átmenetileg gyengébbnek érezhetjük magunkat, aminek több oka is lehet.
•Egyrészt a 2-3. méregtelenítési nap után elkezdenek a felhalmozott salakanyagok fokozottabb tempóban ürülni a szervezetből, ezért átmeneti fáradtság érződhet.
FITT.TIPP: A tisztulás felgyorsítható, ha a húsmentes időszakot egy pár napos jól megtervezett léböjttel kezdjük meg.
•Másrészről, hogyha valaki sok húst fogyasztott és hirtelen hagyja el, esetleg anélkül, hogy megfelelően tudná helyettesíteni étrendjében a kiesett alapanyagot, akkor előfordulhat az egyoldalú, egysíkú étkezésből adódó legyengülés.
FITT.TIPP: Sokak számára a vegetáriánus táplálkozás még mindig a rizs és burgonya túlfogyasztását jelenti vagy a rántott gomba hajszolását, noha sajtok, zöldségek, gyümölcsök és kiváló tápértékű gabonák kerülhetnének az asztalra. A gomba pl. különösen nagy öngól, hiszen minden gombafajta önmagában a lebontó folyamatokért felelős a természetben – ezért ettől az esetleges ízélvezeten és a kuriózumon túl semmilyen tápláló hatást ne reméljünk.
A vegetáriánus életvitel ugyanakkor az első néhány hét, az átszokási periódus után már nem befolyásolja életvitelünket főként, ha néhány speciális alapanyagot is kipróbálunk és új recepteket tanulunk meg. Bár létezik egyfajta prekoncepció társadalmunkban, hogy a vegetáriánusok, legyenek azok ovo- (tojást evő), lakto- (tejterméket fogyasztó) vegetáriánusok vagy vegán (tisztán növényi) étrendűek, gyengébbek és betegesebbek húsevő társaiknál, a tapasztalat azonban nem ezt igazolja.
Hosszútávon a vegetáriánusok egészségesebbek, fittebbek, könnyebbek lehetnek, sokan a megújulás kifejezéssel írják le saját állapotukat. Igen gyakran a testi jóllét mellé egyfajta szellemi siker is társul ezen az úton, egyfajta öröm afölött, hogy erőszakmentesen, etikusabban étkezik az ember.
•Ha a hús elhagyása alkalmi böjt jelleggel történik, pl. a hagyományos, keresztény, 40 napos böjt esetében, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy fokozatosan álljunk vissza a húsfogyasztásra, ahhoz hasonlóan, mint amikor a gyermek hozzátáplálását végezzük, mivel fordított esetben már nehezebben szokhatja meg a szervezet az állati élelmiszer befogadását – egyszerűen elszokunk a húsban lévő anyagoktól.
•Azok, akik igazán méregteleníteni szeretnének, a húsmentes időszakot minimum 30, de lehetőség szerint 90 napban határozzák meg maguknak. Aki szigorúan tartja a diétát, ez után lehet, hogy többé már nem kíván visszatérni korábbi étrendjére, de ez nagymértékben függ attól is, hogy teljesen növényi vagy éppen tejjel kiegészült étrendet követ-e, hogy melyek a közösségi hagyományok a családjában, illetve hogy mit fogyasztott hús helyett a diétázó.
Sport hús nélkül
A vegetáriánus étrendűek sporttevékenységüket ugyanúgy folytathatják, mint a húsevők. Az átállás időszakában érdemes sok folyadékot, tiszta ásvány- vagy forrásvizet fogyasztanunk, illetve izzasztó tevékenységeket végeznünk, esetleg, ha egészségi állapotunk engedi, szaunáznunk. Ezt követően élhetjük megszokott életvitelünket.
Kedvező és kedvezőtlen hatások – avagy vegának lenni csak okosan szabad!
A vegetáriánus étrendre áttértek igen gyakran említik, hogy az első években lassú, fokozatos, kedvező fogyást, a későbbi években azonban lassú hízást tapasztaltak. A fogyás tökéletesen természetes jelenség a vegetáriánus étrendre való átálláskor, hiszen felesleges anyagoktól szabadul meg általa a szervezetünk. A későbbi hízás viszont elkerülhető, ha a hús fogyasztását az évek során nem a fokozott szénhidrát bevitellel kívánjuk kompenzálni, hanem sokrétűen táplálkozunk. A hús csökkentésével rendeződhetnek az olyan betegségek, mint az érrendszer állapotáért felelős koleszterinszint problémái, könnyebbé válik a vastagbél és a máj öntisztulása is.
FONTOS A VAS! A húshagyó étrendet követők egy része néhány év után fáradtságra és gyengeségre panaszkodik, ez pedig a vashiány egyik tipikus tünete lehet. A vashiány és a vérszegénység egy viszonylag lassan kialakuló állapot, amely a nőknél gyakoribb és nagyobb kockázatot is jelent a menstruációs periódusok és a várandósság miatt. A hiány megelőzhető, hogyha a vegetáriánus étrendet szakszerűen állítjuk össze – ez pedig a vega étrend kulcsfogalma!
A hús puszta elhagyása még nem egyenlő ugyanis a vegetarianizmussal. Legjobb, ha tiszta forrásból származó tejtermékekkel, étkekkel egészítjük ki a növényi étrendet –, ahogy azt pl. a védikus írások is javasolják. A fehérjeszükségletünket emellett fedezhetjük hüvelyesek és olajos magvak fogyasztásával. A vega étrendet követők az olajos magvak egész arzenálját használják a konyhában, a szezámmag, a mandula, a dió és a tökmag mellett, a mák, a kókusz, a kesudió is hatalmas tápértékkel rendelkeznek.
Az édességeket, cukros ételeket is érdemes helyettesítenünk: aszalt gyümölcsök, puffasztott gabonákból készült nyalánkságok kerülhetnek a tányérra.
A vasat növényi étrendből is fedezhetjük, amennyiben nagyobb mennyiségben fogyasztunk a nagy vastartalmú ételekből. Ilyen pl. a mák, a csipkebogyó, főként lekvár formájában (ennek ugyanis húsát kell elfogyasztanunk, a vas pedig a C-vitaminnal ellentétben szerencsére nem hőérzékeny), a bab, a feketeribizli, ezek mellett a zabpehely, a spenót, az áfonya, az őszibarack, a málna és a cékla. Az olyan ételek, mint a meggy, a cseresznye, vagy a szeder ugyan valóban piros gyümölcsök, ám nem tartalmaznak elegendő vasat, ezért fogyasztásuk önmagukban nem elegendő.
A védikus írások szerint: a kiegyensúlyozott húshagyó étrend
Az ősi védikus írások a helyes táplálékozást, a világ számos jelenségéhez hasonlóan, a kötőerők rendszerén keresztül mutatják be. Egészségesnek nevezik az ún. jóság minőségében lévő ételeket, ilyenek a lédús, tápláló, természetes növényi zsírokat, olajokat tartalmazó és frissen készült ételek. Ezek a tejtermékek, gabonák, gyümölcsök, a növényi olajok és a zöldségfélék. Mindezekből számtalan fogás készíthető, nemcsak nyáron, hanem télen is.
Mellőzendőnek tekinti azonban a sötét, nedves, napfénytől távoleső helyen, zugokban növő terményeket, így a gombát (kivéve: a krumpli, a gyökérzöldségek és az édesburgonya, mert ezek megfelelő tápanyagokat tartalmaznak), más élőlény embrióit, így a tojást, a bűzös ételeket, így a hagymaféléket, a doppingoló, tudatmódosító szereket, így pl. a szárító hatású kávét, és persze a húst és a halat, amelyek élőlények elpusztításával járnak. Amellett, hogy ezek az ételek tompítják az érzékeket, a tudatot fáradtabbá, fásultabbá teszik, negatív visszahatást, rossz karmát is eredményeznek.
A jóság minőségének ételei azonban kedvezően hatnak a testre, ugyanis olajozzák a szöveteket és az ízületeket, tisztítják a bélrendszert, amelyet az utóbbi években még az allopátiás orvosok is a halál kapujának neveznek.
A huzamosabb ideig tiszta ételeket fogyasztók számára jó hír, hogy esetükben idővel elegendő lehet 6-8 óra alvásidő is, emésztésük ugyanis nem terheli oly’ mértékben szervezetüket.
A jóság minőségében való táplálkozás eléréséhez különösen fontos még a fűszerek helyes kombinációjának használata, amely által az indiai-védikus konyhaművészet igazán megkapó lehet, és amely ellensúlyozni képes a táplálkozás bizonyos kilengéseit. A fűszerek ízük és hatásuk szerint 6 fő csoportba sorolhatók, és bármilyen tiszta alapanyaghoz felhasználhatók a főzés során.
Felejtsd el a rántott sajtot!
Kedvet kaptál a húsmentes étrend kipróbálásához? Meguntad, hogy a húsmentes menü rántott sajt, gomba és karfiol? Próbáld ki lakto-vegetáriánus receptjeinket!
Kapros túrófasírt zöldborsós kölessel
Ez a könnyű menü családi kedvenc lehet, még a húsevők is szívesen fogyasztják, magában vagy akár kölessel, amely előnyösen lúgosítja szervezetünket.
FITT:TIPP: a köles nagy előnye, hogy lisztérzékenyek is fogyaszthatják!
Hozzávalók 4 személyre:
500 g túró
500 g burgonya
2 ek liszt
1 ek vágott kapor (nyers vagy szárított)
250 g hántolt bioköles
1 nagy marék zöldborsó (friss vagy fagyasztott)
1 tk petrezselyem (friss vagy szárított)
só, bors, esetleg kurkuma vagy hing, ízlés szerint
olívaolaj a sütéshez
Elkészítés (60 perc):
A burgonyát hámozd meg és egészben, közepes lángon főzd puhára, majd csepegtesd le. Mosd meg a kölest és kevés olívaolajban párolj apróra vágott petrezselymet. 1 perc után add hozzá a kölest is, enyhén pirítsd meg, majd engedd fel kétszer annyi vízzel, mint amennyi elfedi. A főzés kezdetekor sózd meg (1/2 kiskanál só elegendő hozzá). A köles alól 15 perc alatt fő el a leve, amikor már nincs rajta nedvesség, húzd le a tűzről, és fedő alatt hagyd tovább párolódni.
Serpenyőben 1 kanál olajon pirítsd meg a zöldborsót, és adj hozzá ízlés szerint kevés kurkumát vagy hinget (hagyma helyett használatos indiai fűszernövényt), de pusztán sózva is ízletes. A borsót pirítás után 10 perc alatt 2 ek. vízzel fedő alatt párold meg. Add a borsó mellé a kész köleskását, és néhány perc alatt a süsd aranyszínűre. A burgonyát – ha már kihűlt – egy villával nyomkodd szét, add hozzá a túrót, a lisztet (lisztérzékenyeknél elhagyható), valamint sózd, borsozd és szórd bele a kaprot is. Alaposan dolgozd össze, majd formázz kis golyókat belőle és kevés olívaolajban vagy más növényi zsiradékban mindkét oldalát süsd aranybarnára. (Fontos, hogy ha nem elég forró a zsiradék, a kis túrópogácsák széteshetnek, ezért várd meg, míg felhevül az olaj!)
Őszi szilvás
Az egyik kedvenc édesség, amely garantáltan percek alatt eltűnik a tányérról, a szilvás háromszög.
Hozzávalók:
500 g kékszilva
4 ek méz vagy barna nádcukor
2 kk őrölt fahéj
őrölt szegfűszeg
2 tasak vaníliás cukor (otthon is készíthető porcukor közé rejtett vaníliarúddal)
4 ek vágott mandulabél
50 ml napraforgóolaj
500 ml joghurt
16 db réteslap
Elkészítés
A szilvát mosd meg, magozd ki és aprítsd fel. Tedd egy tálba, keverd össze a fahéjjal és a szegfűszeggel, add hozzá a mandulát és a vaníliás cukrot is. Édesszájúak további 4 ek. cukorral vagy mézzel ízesíthetik a tölteléket, de a diabéteszesek anélkül fogyasszák! A tölteléket tedd félre pihenni, érni.
Az olajat keverd ki egy kis tálkában 2 ek natúr joghurttal. A réteslapokat válaszd szét egyesével, terítsd ki egy nagy tálcára vagy vágódeszkára. Először hosszában hajtsd ketté, majd tegyél az egyik szélére 1 ek tölteléket, és haránt hajtással hajtogasd be. A réteslapot hajtogasd háromszög formájúra és minden hajtásnál kend meg vékonyan az olajos joghurttal Ha a háromszög formát nem tudod kivitelezni, hosszában, hengerelve is elkészítheted , ekkor 4 lapot helyezz mindig egymásra – egy rúdhoz. A tetejét szintén kend meg, rakd sütőpapírral kibélelt sütőlapra, és 20-25 perc alatt 160 °C-on süsd aranybarnára. A joghurt megmaradt nagy részét egy csipet sóval és további 1 kk. őrölt fahéjjal és vaníliáscukorral keverd el. A kisült réteseket a fahéjas öntettel tálald.
Jó étvágyat!
Szöveg: Fodor Kata
