Az a meggyőződés, hogy a nevetés jót tesz az egészségnek, sőt gyógyít, ősrégi hiedelem. Vajmi keveset számít, hogy mennyire van igazolt tudományos alapja, minden kultúrában erőteljesen létező felfogás. Nem hagyja magát cáfolni, mert az embernek szüksége van arra, amit élvez, amitől jól érzi magát, és arra is, hogy az egészsége szempontjából is bízhasson a jó hatásban.
Ilyen a humor és a nevetés!
{idozito4}
Mi történik szervezetünkben, miközben nevetünk?
Ha fizikai és testi következményeit nézzük, akkor a testi reakciók szempontjából számos kedvező élettani hatással számolhatunk.
• Izgalomba jön az örömközpont az agyban,
• ez stimulálja az endorfintermelést és az immunaktivitást.
• A testnek a nevetés szinte katarzis, edzi, de relaxálja is az izmokat.
• A rekeszizom számára olyan tréning, amely a ritmikus összehúzódásokkal szinte masszírozza a beleket.
• Székszorulás ellen jó orvosság minden reggel éhgyomorra jókat nevetni, ahogy ezt a Columbiai Egyetemen bizonyították.
A vitális funkciók is sajátosan változnak a nevetés hatására:
• A pulzusszám növekszik,
• a vérnyomás (főleg nőknél) csökken,
• egészséges tüdő esetében a nevetés során részlegesen kicserélődik a levegő, a szervezet oxigénellátottsága javul, a kisköri keringés aktivizálódik,
• a tudat ébersége, élénksége növekszik.
• A derűs nevetés csökkenti a küzdőhormon (cortisol)-szintet és
• növeli az immunitást.
• Lelkileg önfeledt állapot, szinte időtlenség érzéssel járó módosult tudatállapot jön létre, amely a jobb agyféltekei érzelmi folyamatokat aktivizálja.
Tehát mindent egybevetve állíthatjuk, hogy a jóízű nevetés a jókedv és az egészség kapcsolatának fontos eleme.
A nevetés mediátor, azaz közvetítő-átvivő funkciója van, mert egyrészt a pozitív érzelmek gerjesztője, másrészt a negatívak leállítója, hiszen összeférhetetlen a vidámság és a relaxált állapot a szorongással. Barbara Fredrickson egészségpszichológus szerint elegendő a jólét, a boldogság érzése magában is, mert az még nevetés nélkül is működésbe hozza a vitális egészségerőket.
A nevetés mediátor: a pozitív érzelmek gerjesztője, a negatívak leállítója
Humoros vagy? Kedvelt vagy!
Létezik egy olyan elképzelés is (ezt számos kutató támogatja), hogy a humor maga indirekt módon gyakorol hatást az egészségre, mégpedig a szociális támogatottság erősítése révén. A jó humorérzékű emberek a társas kapcsolatokban általában kedveltebbek, vonzóbbak. Ügyesebbek a konfliktusok elviccelő kezelésében, a feszültségek nevetéssel való levezetésében. Meghittebb atmoszférát tudnak kialakítani, mint mások. Az az ügyesség, hogy valaki jókedvet tud gerjeszteni, humorosan fogja fel az életet és önmaga is jól szórakozik, miközben másokat felderít, talán az egyik legértékesebb szociális képesség.
Ez a személyiségvonás az utóbbi idők vizsgálataiban erősen felértékelődött. A lelki megküzdő eszközökre irányuló kutatás ugyanis feltárta az úgynevezett társas támogatásnak a coping (feszültségkezelő eszköz) szerepét.
A magas szintű szociális támogatottság biztonságot, megerősítést ad az embernek, és aki ezt képes kérni vagy elfogadni, az sokkal egészségesebb marad, mint aki visszavonul és rágódik a problémáin. A humoros helyzeteket előidéző személy kéretlenül is gyógyító légkört teremt, segíti a humorélvező képesség kinyílását azokban is, akik magukban erre alig képesek. A játékosság oldó hatású, a humorral megmozgatott és kinyitott nevető ember a nevetés ragályos volta miatt akarva-akaratlanul is belesodródik a nevetés áramlatába és kiszabadul a saját, komor és problémákkal teli világából.
Nevess: nem fog fájni!
A nevetésnek nagymértékű fájdalomcsillapító hatása is van. Noha az endorfintermeléssel természetesnek vehető, hogy e hormon, mely ötvenszer erősebb, mint a morfium, csökkentheti a fájdalmat, mégsem magától értetődő, hogy ilyen történhet.
Hazai vizsgálatok is születtek a nevetés fájdalomcsökkentő, szorongás- és depresszióoldó hatásának ellenőrzésére, klinikai környezetben. Harminckét súlyos mozgásszervi beteggel végeztek kísérletet. Azt a kérdést vetették fel, vajon mit idéz elő a nevetés a krónikus fájdalommal küzdő betegeknél? Csökkentheti-e a fájdalmat, változik-e a szorongásérzésük és a depressziójuk?
Két héten át tartott a kísérlet. Előtte többdimenziós fájdalomvizsgálatot végeztek, a kísérlet során pedig naponta fájdalomnaplót vezettettek a betegekkel. Tesztekkel mérték fel a szorongás és a depresszió szintjét is. Ezután naponta 30 percen át humoros filmeket vetítettek nekik. Minden alkalommal fájdalomskálával mérték a fájdalom becsült értékét. Kontrollcsoportot is alkalmaztak, akik ugyanilyen betegségben szenvedő és naponta gyógytornára járó betegek voltak. Két hét elteltével megismételték az indító vizsgálatokat. Azt találták, hogy a naponta nevető betegeknél mérhetően jobban csökkent a fájdalomérzés, mint a gyógytornára járóknál. A filmnézés előtt és után naponta felmért fájdalomérték is jelentősebben változott, mint a kontrollcsoportban, annak ellenére, hogy a nevetés testmozgást előidéző „rázó” hatása a mozgásszervi betegeknél inkább kritikusnak tartható. Ennek ellenére aktuálisan is kedvezően hatott az együtt nevetés a betegekre. Ez még akkor is értékes eredmény, ha arra gondolunk, hogy a kedvezőbb hatásba sok egyéb is belejátszhatott. A betegeknek a naponta ismétlődő kellemes élmény a kórházi helyzet kalodájából való szabadulás óráját jelenthette, és a film nézésekor a fájdalom helyett a humoros élmény átélése kerülhetett a figyelem középpontjába. Naponta átélhették, hogy megkülönböztetően törődnek velük, gondoskodó odafigyelés veszi körül őket. Nem véletlen hogy a betegek depressziójának és szorongásának mértéke is jelentősen csökkent, így feltételezhetjük, hogy sokkal többet adott számukra a naponkénti közös élmény, mint csupán a fájdalmaik csökkentése.
Összegezve: nevetni jó és kell! Ha elmormoljátok, hogy ma még nem nevettem, talán eszetekbe jut egy barát, egy társ vagy régi ismerős, akivel kedvetek lesz majd együtt mosolyogni és kacagni a világ bolondságain.
