Brazília itthon: Impulzív, energikus, vidám, hangos és nagyon csinos. Így jellemezhetnénk a budapesti Brazil Kulturális Központ vezetőjét, Debora Rubia Soares Santos Domján – Pimentát, aki 10 éve érkezett Magyarországra, hogy hazája ősi mozgásformáival, a szambával és a capoeirával ismertesse meg a magyar közönséget. Mára fogalommá vált a neve nemcsak Budapesten, hanem Európában is, hiszen számos nemzetközi workshopot tart itthon és külföldön egyaránt.
{idozito5}
Mit is jelent a szamba Brazíliában és mit jelent nekünk magyaroknak?
Pimenta: Nagyon nehéz úgy beszélni a szambáról, hogy ne beszéljünk egyúttal a capoeiráról is. Kevesen tudják ugyanis, hogy mindkettő teljesen egy tőről fakad. Mindkettőnek afrikai gyökerei vannak, a rabszolgakereskedelem útján jutottak el Brazíliába. A szamba szaggatott, rövid mozdulatai a megbilincselt rabszolgák mozgását jelképezik, azt, ahogy még tánc közben sem tudtak a láncaiktól megszabadulni. A capoeira pedig ugyanennek a kultúrának a harcművészete volt, amely persze a portugál és az indián kultúrával keveredett. Amikor versengtek, akkor capoeiráztak, amikor pedig ünnepeltek, szambát táncoltak. Jól érzékelteti a két mozgásforma összefonódását, hogy sokan magába a capoeira küzdelembe is beletesznek egy-két szamba lépést. Így viccelődnek az ellenfélen: látod, annyival jobb vagyok, mint te, hogy még rázom is közben!
Mennyire lehet tehát azt mondani, hogy a szamba ennek a kultúrának a nőies-táncos és a capoeira a férfias-harcos oldala?
A capoeriát ugyanúgy űzik nők, mint férfiak. Ez egy sokkal nőiesebb harcművészet, mint a többi, hiszen eleve egy tánclépés az alapja: a ginga. Olyan az egész, mintha táncolnánk, csak közben rúgunk, védekezünk, cigánykerekezünk. A szamba viszont egy szólótánc. Leghíresebb fajtája a mindenki által jól ismert riói szamba, amikor a nők egyedül ráznak. Nálunk Brazíliában annyira alap, hogy tudj szambázni, hogy nincs is olyan, aki nem tud. Az ott egy alappillére a nőiességnek, hogy minden értelemben legyen meg a női tartásod. Én például mindkettőt űzöm, a szambát ötévesen, a capoeirát tízévesen kezdtem el. 
Lehet egyáltalán a szambát sportnak tekinteni?
A szamba nagyon komoly fizikai munka, talán az aerobikhoz tudnám hasonlítani intenzitásban. Érdekes, hogy kemény csajnak kell lenned hozzá, de mégsem keményedsz meg tőle, hanem nőiesebb leszel. Én ezt a kettősséget szeretem benne a legjobban, ráadásul tökéletes tested lesz tőle. A hatvanperces szamba óráról mindenki úgy megy ki, mintha leöntötték volna egy vödör vízzel. Annak érdekében, hogy minél több koreográfiát át tudjunk adni, nagyon felpörgetjük az órát és állati sokat lehet fogyni tőle, ugyanakkor erősít is: izmos leszel tőle, de mégis nőies. A szamba nem igazán hasonlít egy hagyományos edzéshez. A bemelegítés például már maga a tánc, a mozgás. A capoeria ezzel szemben másfél órás és sokkal jobban hasonlít egy klasszikus edzéshez. Ott kicsit több a kommunikáció, mesélek a kultúráról, nagyon alaposan bemelegítünk, futunk is, a végén lenyújtunk.
Kik jönnek hozzátok szambázni?
Mindenféle korosztályú, családi állapotú és munkakörű nők jönnek. Nem számít, ha valakinek nincs táncos előképzettsége vagy akár soha nem mozgott életében, hiszen kezdő, középhaladó és haladó szinten is nyomjuk a szambát. A szégyenlősebbek, akik mások előtt nem szívesen mozognak, kezdetben privát felkészítő órákra járhatnak, később aztán becsatlakozhatnak a csoportba. Sokan a fogyást tekintik legfőbb céljuknak, amiben nagyon látványos eredményeket lehet elérni. Az a tapasztalatom amúgy, hogy a hozzám járó nők heti kétszeri edzés mellett és a táplálkozási szokásaikra minimálisan odafigyelve hamar pozitív változásokat tapasztalnak az alakjukon. Egyébként mi magunk, szamba tanárok is ugyanezt csináljuk. Amikor télen magunkra szedünk pár kilót, de hirtelen bejön egy fellépés, ahol nagyon szép vékonynak kell lenni, egymás óráira járunk, esténként meg Cézár salátát esszük. (nevet) Így akár két hét alatt is visszanyerjük a formánkat. Az egész titka az, hogy nem veszed észre, hogy sportolsz, annyira átadod magadat a táncnak: csak nyomod-nyomod a szambát! 
Milyen alakformáló hatása van a szambának?
Azt mondanám, hogy a szamba tökéletes alakot csinál! Leginkább a lábakon látszik ez: gyönyörű vádlid és formás combod lesz tőle, de a felsőtestet is megmozgatja. A hasad lapos lesz, mivel folyamatosan behúzva kell tartanod. Ez a gerincproblémákat is gyakran korrigálja és nagyon szép tartásod lesz tőle. Érdekes, hogy sokan, akik talán az első pár héten nem is fogynak, pusztán attól, hogy máshogy tartják magukat, sokkal formásabbá válnak. Persze ez először fárasztó, de egy idő után már nem is tudod rosszul csinálni. A másik hatás a formás csípő és a kerek popsi. Amúgy érdekes, hogy aki elkezd szambázni, az hamarosan capoierázni is fog és fordítva. Nemcsak azért, mert közös a társaság és közösek a rendezvények, de még alakformálási szempontból is hasonlít mind a kettő. A ginga mint alapmozdulat ugyanis olyan szép kerek brazil feneket formál, ami után sok nő vágyakozik. Egyébként megfigyelheted, hogy nemcsak itt nálunk a Brazil Központban, de bárhol a világon, ahol szamba van, ott capoeirát is oktatnak és fordítva. A kettőt nem lehet szétválasztani. Különbség viszont, hogy a szamba gyönyörű és komplex lépésekből áll, mégis olyan érzésed van közben, mintha folyamatosan ugrálnál, mivel minden harmadik lépésben van egy olyan lendület, amikor egy kicsit elemelkedsz a talajtól. A szamba egy automatikus mozdulatsor tehát, ahol csak élvezzük a ritmust és átadjuk magunkat a zenének, a capoeirában viszont egy kicsit többet filozofálunk.
Hogyan tudja egy magyar nő hasznát venni a szambának, hiszen ez nem egy páros tánc. Van lehetősége az órán kívül is megmutatni a tudását?
Igen, a szamba olyan értelemben nem közösségi tánc, hogy nem párban táncolják. Ugyanakkor a szambás-capoeirás társaságnak minden hónapban rendezünk szambás eseményeket, ahol együtt táncolunk, bulizunk. Ráadásul összesen mintegy 32 brazil néptánc létezik, amelyek mind nagyon könnyen követhetők. Ezeket párban táncoljuk.
Tíz éve érkeztél Magyarországra, a férjed is magyar. Milyennek látod brazilként a magyarokat, főleg a magyar nőket?
Nagyon sok olyan nő érkezik hozzám szambázni, akiknek kicsi az önbizalma, pedig nincs rá okuk. Szépek, csinosak, de ugyanakkor olyan megtörtek és szomorkásak is. Már attól sokkal szebbek lennének, ha kihúznák magukat és mosolyognának. A szamba ilyen szempontból szinte terápiás eredményeket mutat: mindenkiből kihozza a benne rejlő szépséget, nőiességet, aminek talán maguk sincsenek tudatában. A szamba tehát önbizalmat ad. A magyarokra talán az ismert történelmi okok miatt is jellemző a bizonytalanságra, depresszióra való hajlam. Én ennek leküzdésében igyekszem segíteni. Idén nyáron megkaptam a „Tiszteletbeli Magyar” kitüntető címet, melyet nagyrészt a pozitív életszemlélet hirdetésében betöltött munkámmal indokoltak.
Sikerül ezt valóban átadni a tanítványoknak?
Valójában a szamba és a capoeira is az önbizalomról és a szabadságról szól. Én egy nagyon szegény családból származom. Az élet, amit most itt élek Budapesten, az az én megvalósult álmom. Kitörtem valahonnan és elértem, amit szerettem volna. Ezt a kitörési vágyat, a szabadság életérzését tapasztalom azoknál a nőknél és férfiaknál is, akik – ahogy egykor a dél-amerikai rabszolgák – a napi robotból és mosolytanságból menekülnek hozzánk szambázni és capoeirázni.
Szöveg: Zubreczki Judit, fotó: Meister Natalia, www.brazilkultura.com
