Szilágyi Áron, Marosi Ádám – az övéken kívül még sok más sportoló nevét tanultuk meg idén nyáron, amikor a londoni olimpia szinte minden napjára jutott egy érem. De kevesen vannak, akik az olimpiai Játékokat nézve belegondolnak abba, vajon egy-egy sportoló fantasztikus teljesítménye mögött hányan dolgoznak még a sikeren, és a kemény edzések mögött milyen komoly háttérmunka zajlik. Erről beszélgettünk Dr. Kovács Péterrel, a Sportkórház Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztályának vezetőjével és Dr. Téglásy György sportorvos, belgyógyász szakorvossal.
{idozito5}
Mit jelent pontosan a teljesítménydiagnosztika, és hogyan járul hozzá ön és az osztály munkája a sportolók eredményeihez?
Dr. Kovács Péter: Az osztályon a sportolók teljesítményéhez szükséges élettani és edzéselméleti vonatkozású adatokat gyűjtjük össze, elemezzük, majd csatoljuk vissza az edzők, illetve a sportolók részére. Mindehhez egy nemzetközi szinten is új metodikát dolgoztam ki, illetve fejlesztünk tovább folyamatosan, a funkcionális szenzorháló elméletet.
Ez mit jelent pontosan?
A lényege, hogy rövid idő, tehát körülbelül másfél óra alatt akár 150-nél is több élettani változót vizsgálunk meg a sportolónál. Ebben van támasztórendszer vizsgálat, pszichológia, biomechanika, futószalagos teszt és még sorolhatnám. Ezután megvizsgáljuk, hogy ezek a mutatók mennyire vannak egyensúlyban, megfelelnek-e az illető edzettségi állapotának, és ha szükséges, javaslatot teszünk a javításukra, illetve a teljesítmény lehetséges fokozására.
Milyen konkrét vizsgálatokat kell itt elképzelnünk?
A teljesség igénye nélkül: van benne testösszetétel vizsgálat, amelynek során megnézzük, hogy mennyi zsír, mennyi izom, mennyi testfolyadék található sejten belül és kívül a páciens szervezetében. Persze a sportolóknál nem beszélhetünk például egységesen optimális testzsírszázalékról, hiszen ez attól is függ, hogy az ember milyen sportágat űz. Például férfiaknál vízi sportágakban 20% körüli testzsírszázalékkal is lehet kimagasló nemzetközi sikereket elérni, amihez birkózás vagy torna sportágakban jóval alacsonyabb érték, kb. 5-7% szükséges. Azután megnézzük a talp, a medence és a vállöv statikai egyensúlyát.
Erre miért van szükség?
Számos aszimmetrikus sportág létezik, mondjuk a vívás, ahol ez ellen a „rendellenesség” ellen nem küzdeni kell, hanem tudomásul kell venni, hiszen ez hozzátartozik a jó eredményhez. Viszont onnantól kezdve, hogy ez káros lehet az egészségre, nekünk javaslatot kell tennünk, hogy ezt hogyan lehet megfelelő keretek között tartani. Megnézzük az esetleges gerincdeformitásokat, javaslatokat teszünk arra, hogy a mélyizmok egyensúlyát hogyan lehet fenntartani. Ez a legtöbb sportolónál egyáltalán nincsen rendben! A vérkeringés és a vegetatív idegrendszer vonatkozásban megnézzük azokat a mutatókat, amelyek révén meg tudjuk állapítani, hogy annál a sportolónál van-e valamilyen szimpatikus vagy paraszimpatikus, tehát nyugtató vagy serkentő irányú dominancia az idegrendszerben. De ugyanígy megnézzük a légzőrendszert terhelés közben, a légzési gázok elemzése mellett vérgázokat, tejsavat vizsgálunk. Érdekes, hogy pl. asztaliteniszezőknél mérkőzés közben viszonylag magas, akár 180-as percenkénti pulzusszámot is mérhetünk, azonban az ehhez kapcsolódó viszonylag alacsony tejsav értékek jól mutatják, hogy a relatív magas szívfrekvencia hátterében inkább idegrendszeri, mint magas fizikai, ill. mozgásintenzitás mutatók állnak.
A körülmények hatalma
Sportáganként eltérő vizsgálatokat végeznek?
Amiben nemzetközi szinten is újítottunk, hogy mi nem a laborvizsgálatokhoz kötjük elsősorban a munkánkat (persze mindenkinél van egy nagy laborvizsgálat a legelején), hanem próbálunk a pályavizsgálatok felé pozícionálni, hiszen a kettő között nagy különbség lehet. Például egy úszónál egy futópados vagy kerékpáros vizsgálat egészen más eredményt hozhat ki, mintha a vízben mérjük a teljesítményét. Minden sportággal teljesen egyéni szinten kell foglalkozni. Volt olyan terheléses laborvizsgálat például, ami komolynak tűnt, de amikor a világbajnok érmes dzsúdózónál rákérdeztem, hogy tízes skálán mennyire volt számára erős a terhelés, akkor mindössze négyesre értékelte. Tehát pálya- vagy versenyfeltételek között sok olyan képesség megnyilvánulhat, amit laborban nem lehet mérni, és még nem is beszéltünk arról, hogy egy olimpiai környezet egy átlagos versennyel sem hasonlítható össze.
Ha jól tudom, tavaly a vívókkal végeztek átfogó felméréseket.
Így van. Ezek nagyon modern kutatások, amikre talán még nem mindig elég fogékony a sportkörnyezet. Tavaly csapatszinten csak a vívóknál tudtuk megcsinálni azt, hogy volt nyugalmi vizsgálat, azután megnéztük őket edzésen, megnéztük őket felkészülési versenyen és tétversenyen. A laborvizsgálatok ugyanazok, de sportág specifikusan kell elemezni az eredményeket. Például, amikor laborban csinálunk egy vívónál egy spiroergometriás tesztet, akkor valószínűleg azt fogjuk látni, hogy nem futnak úgy, mint egy maratoni futó, tehát más a terhelési profiljuk. Persze létezik olyan sportoló, például az olimpiai bajnok Szilágyi Áron, aki nemcsak a vívó specifikus dolgokban volt nagyon eredményes, hanem általánosan nagyon jó képességeket mutatott a felmérések során. Idén a vívószövetségtől kapott speciális eszközt is használtunk laboratóriumi vizsgálataink során, amely objektív és sportág specifikus információt adott terhelés előtt és azt követően a sportoló reakcióidejéről, a meghatározott mozgássor végrehajtásáról és pontosságáról. A vegetatív idegrendszer egyensúlyát, a szívfrekvenciát és a tejsavszintet edzőtáborban, háziversenyen, majd a magyar bajnokságon is vizsgáltuk, így lehetőségünk nyílt az egész folyamat vizsgálatára.
Kisszótár:
biomechanika: az élő szervezetek mechanikai berendezéseivel, mozgásainak mechanikai törvényszerűségeivel és élettani szerepükkel foglalkozó tudományág
spiroergometriás teszt: az elérendő percenkénti pulzusszámot a terheléses vizsgálat előtt kitűzzük. EKG-elektródákat csatlakoztatunk a testre, a karra mandzsettát helyezünk fel, mellyel a vérnyomást mérjük. A mozgás futópadon történik. Papírszalagra rögzíti az EKG-készülék a szívből érkező elektromos jeleket. A futószőnyeg sebességét, ezzel a terhelést a vizsgálat során fokozatosan emeljük. A vizsgálatnak véget vetünk, ha az előre megszabott pulzusszámot elértük, vagy az EKG-görbén bizonyos kóros elváltozások jelentkeznek, vagy ha a terheléses mérés közben mellkasban szorító fájdalmat jelentkezik, esetleg túlzottan megemelkedik a vérnyomás. A megfigyelés folytatódik a terheléses vizsgálat után kb. 10 percig, vagy pulzusszám normalizálódásáig.
tejsavszint: a plazmában és a vörösvértestekben keletkezik fizikai terhelés során. A tejsav képződésének mértékét nem egyformán viseli mindenki. A nagy izomtömeggel rendelkező, edzett egyének sokkal jobban tolerálják a tejsav felhalmozódást, így később fáradnak el, mint kevésbé edzett társaik. Az emberi szervezet természetesen próbál hamar és gyorsan megszabadulni a felhalmozódott tejsavtól, minél edzettebb valaki, annál gyorsabban történik ez a folyamat. A vér tejsav szint normál értéke 1mmol/l.
Testzsírszázalék a fókuszban
A sportolók fogyásában is tudnak segíteni?
A súlycsoportos sportágakban nagyon komoly elvárás, hogy a testtömeget pontosan állítsuk be, sőt ez már akár egy olyan sportágnál is fontos lehet, mint mondjuk a tenisz. Babos Tímeával például több mint egy éve dolgozunk együtt. Nála is fontos szerepe van annak, hogy ha mondjuk, átrepüli az óceánt, akkor mennyi víz van a szervezetében, ami egy versenyhelyzetben akadályozhatja az optimális teljesítményt. De például a testtömegnek a birkózóknál is óriási szerepe van, a birkózószövetség részére is folyamatosan végzünk ilyen irányú vizsgálatokat, de említhetném Tóth Helgát karate sportágban, akit Európa-bajnoksági teljesítménye alapján meghívtak a világkupára az európai kontinens képviselésére. Nála is komoly összetett folyamat volt a testsúly beállítása.
Hogyan alakul a testzsír összetétel a sportolóknál?
Például olimpiai bajnok úszóknál, nőknél 20%-os testzsír relatíve jó, de van olyan világklasszis férfiúszó is, akiknél körülbelül annyi az érték. Tehát az élsportban nagyon specifikusak ezek a képességek, így nagyon nehéz dimenziókat meghatározni. Ha nagyságrendi különbségeket akarok tenni, akkor nyilván sportágtól is függően, a testzsírszázalék nőknél 20-30% közötti, férfiaknál 10 és 20% közötti mutató. Persze minél edzettebb valaki, annál kevesebb ez az érték. A nők lemehetnek esetlegesen olyan 10 és 20% közé, férfiak 5 és 10% közé, de volt már rá példa, hogy valaki elérte a 3%-ot, utána viszont megnő a kockázata a betegségeknek, mert legyengül az immunrendszer.
Mi a helyzet az amatőr sportolókkal?
Le kell szögeznünk, hogy a testzsír egyrészt genetikailag meghatározott. Mivel az állóképességünk az, ami a leginkább fejleszthető majdnem életünk végéig, ezért azt lehet mondani, hogy az állóképességen keresztül a legjobban befolyásolható tulajdonságunk maga a testtömegünk, ezen belül a testzsírszázalék. Hiszen ha többet mozgok, mint amennyit megeszem, akkor ez a testzsír csökkentésére hat. Szemben mondjuk a gyorsasággal, ami genetikailag determinált, arra nem lehet annyira hatni, mint az állóképességre.
Hogyan fogyasztják az olimpikonokat?
Diagnosztikai eszközökkel menedzseljük azokat a munka, táplálkozás, pihenés területén levő eszközöket, amivel fogyást el lehet érni. Az élsporttól nem különbözik a testtömeg fogyasztás tudományos általános struktúrája. Legfontosabb a mozgás, a táplálkozás és a pszichés területek, az itt levő metodikákkal tudunk dolgozni. Adott sportolónál megvan, hogy milyen testsúlya van és milyen súlycsoportba szeretne kerülni. Sok esetben ajánljuk a súlycsoport módosítást, amit nem szoktak megfogadni. Ezek után, ha látjuk az elérendő súlycsoportot, akkor amit a legjobban tudunk szabályozni, az a testzsírtartalom. Ha kevesebb energiát viszünk be, mint amire szükség van a mozgáshoz, akkor azt lehet csökkenteni. Volt például most olyan versenyzőnk, akinek 5%-os testzsírról kellett lefogynia olimpiai kvalifikációhoz, 84-ről 74 kilóra. Ez nagyon komoly szakmai fejtörést okozott, mert ha a zsíron kívül folyadékból és az izomból építjük le a súlyt, akkor élettani folyamatok is sérülnek, például az idegrendszer, vagy az erő-állóképesség. Tehát ez megvalósítható, de nem javasoljuk, mert felborul az élettani egyensúly és nagyon ritka, hogy emellett le tudja adni a sportoló egy versenyen a maximumot.
A sport szürke eminenciásai
Marosi Ádám felkészülésében hogyan segített?
Ő Szilágyi Áronhoz hasonlóan először tavaly vette igénybe a vizsgálatainkat, ahogy a kiemelt olimpiai keret jelentős részével dolgoztunk az elmúlt két évben. Nemcsak nyugalmi állapotban, felkészülési és edzési szituációkban néztük, hanem versenyeken is vizsgáltuk. Az általános teljesítménydiagnosztikai paraméterek mellett elsősorban a futóteljesítménnyel egybekötött lövészet területén végeztünk vizsgálatokat, illetve előző évben Dr. Rácz Levente biomechanikus kollegám közreműködésével elkezdtük a centrális izomegyensúly beállítását.
Akkor végül is a háttércsapatnak is ugyanakkora érdemei vannak az eredményben, mint a sportolónak és az edzőnek?
Azt gondolom, hogy alapvetően a sportolóé az erény, de mögöttük kell hogy legyen egy team, aki adja az információt az edzőnek és komolyan támogatja a munkáját. Ha ezek az emberek együtt tudnak működni, akkor érhetünk el a sportban igazán kimagasló eredményeket.
A MOB orvosi bizottságának tagja.
Dr Téglásy György középiskolában és az egyetem alatt kosárlabdázott és futballozott, innen jön a sportszeretet. A Sportkórházban kezdett szigorló orvosként, ez volt az első munkahelye, és azóta is itt dolgozik belgyógyászként.
Milyen háttérmunka zajlik az olimpikonok felkészítésesben, és Ön milyen szerepet vállal ebben?
Egy egész team dolgozik egy-egy élsportoló mögött, amely a keretorvos vezetésével bármilyen egészségügyi vagy pszichológiai probléma esetén segítséget tud nyújtani a sportolóknak abban, hogy hova forduljanak tanácsért. Én a belgyógyászati kérdésekben, a sérülések akut ellátásában segítek, valamint bármilyen táplálkozástudományi, élettani kérdésben a rendelkezésükre állok, amellyel az egészségük megőrzésében és a teljesítményük növelésében támogatni tudom őket.
A táplálkozásnál mire kell odafigyelnie elsősorban egy sportolónak?
A folyadékpótlásra, az ásványi anyag bevitelre, a megfelelő verseny alatti táplálkozásra, a helyes mértékű energia bevitelre verseny előtt úgy, hogy ne terheljük túl az emésztőrendszert. Ezek kulcsfontosságúak a versenyző teljesítményében.
Hogy néz ki egy felkészülési ciklus sportorvosi szemmel?
Ezt elsősorban nem én építem fel, hanem a vezetőedző. Persze mindig az adott ciklusnak megfelelően igyekszem segíteni a versenyzőket. Ebbe beletartozik, hogy milyen legyen a táplálkozásuk, milyen esetleges kiegészítő készítményeket érdemes fogyasztaniuk, milyen típusos túlterheléses kórképek alakulhatnak ki az edzések során, amelyek megelőzésében, illetve korrigálásában segítünk, konzultálunk a vezetőedzővel. Tehát komplexen az olimpikonok egészségét felügyeljük és támogatjuk versenytől versenyig.
Sportoló sportszakértő
A sport mindig is szerves részét képezte dr. Kovács Péter életének, hiszen atlétaként négyszázas futó volt. Biológia-testnevelés szakon végzett a Nyíregyházi Tanárképzőn, majd a Testnevelési Egyetemen a tanári diploma mellett a testépítés és az aerobik edzői képzést is elvégezte. Ezt követően került a hadsereghez, ahol a fizikai alkalmasság vizsgálatával foglalkozó gyakorlati tevékenységet vezette tíz évig. Ez alatt több mint 100 ezer ember vizsgálatát irányította, mely alapján kidolgozta a Magyar Honvédség fizikai alkalmassági rendszerét. Ez volt doktori értekezésének az alapja. Ezt követően magán diagnosztikai egységet szervezett, két éve vezeti a Sportkórház Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztályát.
Szerző: Zubreczki Judit
