„A komolyságom eltávolít másoktól”
Tudom, hogy ez részben azért is van, mert bár szerető családban nőttem fel, a dédelgetés nálunk nem volt jellemző, ahogy a simogatás, ölelések sem. Így sokszor előfordul, hogy amikor ki kellene fejeznem az érzelmeimet, nem tudom, hogy tegyem, vagy valami megállít közben. Valójában én mindig is ilyen voltam, nekem ez tűnt normálisnak. Mostanában, mióta megszületett az első fiam, néha arra gondolok, hogy nem vagyok átlagos anya vagy feleség. A férjem is sokszor viccel a komolyságommal, azt mondja, hogy mindenkitől távolságot tartok, még a babától is. Pedig igazán nagyon szeretem a fiamat, akartam, vártam is, a férjembe máig szerelmes vagyok. De aggódom, hogy amivel ma még viccel, később komoly kifogás lehet, és persze a gyermekemnek sem szeretnék később problémákat okozni. Megváltoztatható a jellem? Megtanulhatom jobban kimutatni az érzéseimet?
Kinga, Győr
{idozito5}
