Lábunk folyamatosan jelentős terhelésnek van kitéve és a legtöbb sérülést mozgáshiány, túlsúly és sportsérülések okozzák. A sportbalesetek majdnem egynegyedét a szabadidő sportok során szerzett bokasérülések teszik ki. Előzd meg a bajt!
{idozito2}
Edzés közben
A laikusok mozgása sajnos kevésbé koordinált, sokszor elmulasztják a szakszerű bemelegítést és a nem megfelelő sportmozgás elsajátítása miatt hamarabb elfáradnak, így nagyobb a balesetveszély kialakulása. A legjellemzőbbek a szalagsérülések, amelyeknél leggyakrabban a külső bokaszalag rendszere sérül. Ilyenkor a boka szinte „alánk fordul”, ami nagyon fájdalmas. Ezt a sérülést konzervatívan, operáció nélkül kezelik, csupán fiatal élsportolók kiterjedt szalagsérülésit operálják.
Ennél súlyosabb sérülés a törés, vagy amikor a törés és a szalagszakadás egyszerre következik be. További bokatáji sérülések közé még az Achilles-ín különböző bántalmai, gyulladásai, szakadásai, vagy az egyszerű túlterhelései tartoznak. A bokasérülések megváltoztathatják a bokaizület működését, anatómiáját, melynek a terhelőfelszínek kopása, krónikus izületi fájdalom, gyulladás lehet a következménye.
A bajt több tényező is okozhatja, a rossz talaj, vagy véletlen baleset, a megfelelő bemelegítés elmulasztása, kimerültség, fáradtság. A labdasportok, a hirtelen megállásokkal és fordulatokkal végzett mozgások szintén veszélyt jelenhetnek. Gyakran előfordul, hogy az első sérülésekkel nem törődünk kellően, és a már sérült testrészünkre újból „rásérülünk”.
A laikusok általában bokasérülésnél a láb úgynevezett ugróízületére gondolnak, mely bokánk felső részén található. Ez a bonyolult ízület illetékes abban, hogy lábfejünket fel tudjuk emelni, és le tudjuk engedni, valamint ezt az ízületet vesszük igénybe minden egyes lépésnél. Olyan finom idegek szövik át, melyek alsó információ központként állandóan üzeneteket küldenek agyunknak futás és járás közben. Például, hogy a talaj éppen nyirkos és hideg, vagy meleg, ill. puha-e, göröngyös, vagy csúszós.
Megkülönböztetünk alsó és felső ugróízületet. A felső ízület tulajdonképpen egy csuklóízület, csak bonyolultabb szerkezettel. Az ebben elhelyezkedő ugrócsont a bokavillában forog amikor lábunkat megemeljük, vagy leengedjük. Az alsó ugróízület a boka alatt található: három kisebb ízületből épül föl, ez teszi lehetővé lábunk oldalra döntését . A felső ugróízületi töréseket amennyiben elmozdulás nélküli konzervatívan, elmozdulás esetén azonban műtétekkel kezelik. A két törtvég 1-2 mm-rel történő eltolása is bokánk tartós túlterheléséhez vezethet.
A bokát olyan finom idegek szövik át, melyek alsó információ központként állandóan üzeneteket küldenek agyunknak járás, futás közben.
Megelőzés fontossága
Az alapos bemelegítés felkészíti az egész szervezetünket az intenzív terhelésre. A bemelegített izomnak jobb a vérellátása, nagyobb a mozgásterjedelme, ami csökkenti a balesetek kockázatát. Fontos ezen kívül az adott sportághoz megfelelő sportcipő használata. Amennyiben már sérült a bokánk, akkor a mozgás közben érdemes megfelelő védőeszközt viselni: külső rögzítőkötést, vagy az úgynevezett ragasztást (tapinget), amely megtámasztja, védi az ízületet. Vannak olyan rögzítőkötések, amelyek kényelmes és hatékony megoldást nyújtanak a kevésbé terhelhető ízületek védelmére, tartására.
Mit tegyünk, ha mégis bekövetkezik a sérülés?
Amennyiben megtörtént a sérülés, nagyon fontos, hogy tehermentesítsük a bokát. Gyakran már egy cipőbetét vagy fásli is csillapíthatja panaszainkat. Ilyenkor ajánlott hűteni a sérült területet és rögzítőkötést használni, felpolcolni, hogy minél kevésbé legyen terhelve az ízület. A jegelés javasolt módja: másfél, kétóránként, 15-20 percig. A jégtömlő alá célszerű nedves kendőt tenni, mivel a nedves kendő javítja a sérült testrésznek a hűtési hatásfokát. A bokát az első két napban mindenképpen pihentetni kell, a harmadik, negyedik naptól már külső rögzítő mellett terhelést, esetleg fizikoterápiát lehet alkalmazni, mely elősegíti a szövetek kellő regenerációját. A szalagsérülés gyógyulási ideje általában 3-4 hét. A sérült boka körüli izmok szinkron működését helyreállító proprioceptív bokatorna mindenképpen ajánlott. A teljes gyógyulást követően sporttevékenység csak akkor végezhető, ha a mozgás már nem jár fájdalommal, és a gyógyult testrész visszanyerte teljes mozgásterjedelmét. Tartós fájdalom esetén érdemes felkeresnünk egy ortopéd szakorvost.
Bokánk izomzata gyakran kemény és nem mozgatható. Ez a stabilitás hiányát jelzi!
Milyen sportot válassz?
Munka során a sok ülés nem tesz jót bokánknak, hisz ezáltal elveszti mozgékonyságát, és rugalmatlanná válik. Fontos, hogy mindig tartsuk edzésben, és olyan sportágakat válasszunk, amelyek kitartást követelnek.
Ilyen pl.:
– a biciklizés,
– az úszás,
– vagy a futás (puha talajon!).
Végezz nyújtógyakorlatokat!
A boka ízületünk nyújtásánál szükséged van még valakire, aki lábfejünket lefelé nyomja, és hosszan húzza. Ez lehetőleg több másodpercig tartson, majd lazítsunk – mindkét oldalon ismételjük meg többször a gyakorlatot.
Dr. Pantó Tamás ortopédus-traumatológus főorvos
