Hétfőn fehér bőr, sápadt lábak, hószínű karok, kedden rákvörös nyakak, szerdán hámló orrok… Az idei hosszú tél után jött hirtelen nyár nem sok időt adott az átmenetre, és sokan abba a hibába esnek, hogy minél gyorsabban beszerezzék az áhított barna színt. Ilyenkor hajlamosak vagyunk legyinteni a figyelmeztetésekre, hiszen ki emlékszik már a tavalyi leégés fájdalmára és ki gondol rá, hogy mi lesz a bőrével évtizedek múlva. Ráadásul a napozásról még most is rengeteg tévhit kering. Mi most megcáfoljuk a leggyakoribbakat.
{idozito3}
1. Ahhoz, hogy lebarnuljunk, először muszáj egy kicsit lepirulnunk
Ez bizony nagy butaság, a bőr vörösödése ugyanis a bőrsejtek DNS-ének károsodását jelzi. Az UV-sugarak mélyen behatolnak a bőrbe és roncsolják a bőrsejtek DNS-ét, a károsodott sejtekben pedig nagyobb a mutáció és a kontrollálhatatlan sejtosztódás kockázata, ami a bőr tumoros elfajulásához vezethet. A szeplősek és világos bőrűek hajlamosabbak a leégésre, így náluk jóval nagyobb a bőrsejtek károsodásának rizikója.
2. A kellő D-vitamin termeléshez hosszú órákon keresztül kell napoznunk
A szervezetünkben napfény hatására termelődő D-vitamin valóban elengedhetetlenül fontos, azonban előállításához nincs szükség arra, hogy szénné égessük magunkat a napon. Természetesen töltsünk minél több időt a szabadban, de mindig védekezzünk a bőrrák kockázatával járó napégéssel szemben. A szervezetnek nyáron napi 15-20 perc elég ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jusson.
3. Nagyobb a valószínűsége hogy nyaralás közben égünk le, mint otthon
Nos, ez sem teljesen igaz, hiszen a vakációra rendszerint alaposan felkészülünk, és olyankor nagyobb valószínűséggel használunk naptejet is. Általában tehát nem a tengerparti nyaraláskor égünk le, hanem akkor, amikor arra a legkevésbé számítunk, például otthon a kerti munkálatok közben, egy szabadtéri meccsen, a parkban vagy épp a belvárosban sétálgatva.
4. Önbarnítókkal nincs szükségünk fényvédőkrémre
Néhány önbarnító valóban tartalmaz némi fényvédőt, ám a védő hatás csak a krém felhordását követő pár óráig tart, azaz a pigmenttermelés beindulása előtt elmúlik. Fényvédő készítmények nélkül tehát az önbarnító krémek használói sem kerülhetik el a leégést.
5. Ha a bőr kissé megpirul, az még nem leégés, csupán a barnulási folyamat része
Ahhoz, hogy a bőrünk megégjen, nem kell feltétlenül rákvörösnek, hámlónak vagy hólyagosnak lennie. Ha a vörös bármely árnyalatában, akár rózsaszínűen elszíneződik a napfény hatására, akkor bizony megégett. A bőr azért piros és forró, mert a sérült bőrfelület vérerei megduzzadnak, így a vér a károsodott szövetekhez tolul. A szervezet immunsejteket küld a károsodást szenvedett területekre, a sejtekben gyulladáskeltő fehérjék szabadulnak fel, tehát a leégés valójában egy bőrgyulladás. A napégette bőr a gyulladás miatt duzzad meg.
6. Naptejjel sosem barnulunk le rendesen
A bőrgyógyászok szerint minél nagyobb a faktorszám, annál jobb, de 15 faktoros krémeknél gyengébbeket semmiképp sem javasolnak. Azonban sem a 15, sem az 50 faktoros krém nem védi meg bőrünket, ha nem használjuk megfelelően. Hogy mit jelent ez? Nos, a szakértők szerint egy átlagos testalkatú, utcai ruhába öltözött ember számára két teáskanálnyi naptej szükséges az arc, a nyak és a karok védelmére és két evőkanálnyi, ha az illető fürdőruhát visel.
Tévúton jár, aki azt hiszi, hogy egy leheletnyi réteg fényvédőkrém is elég, mert attól fél, hogy a túlságosan vastagon felhordott naptej megakadályozza a hőn áhított barnaságot. A fényvédő krémeket a víz és az izzadság könnyen lemossa a bőrről, ezért a megfelelő adaggal időközönként újra és újra be kell kennünk magunkat. Sokan épp azért égnek le, mert azt hiszik, ha magas faktorszámú naptejet használnak, azt elég egyszer felkenni a bőrükre. A magas faktorszámú naptej sokszor hamis biztonságérzetet ad, ám valójában nem létezik olyan fényvédőkrém vagy faktorszám, ami hosszú órákon át 100%-os védelmet nyújt az UV-sugarakkal szemben. Épp ezért faktorszám ide vagy oda, a déli napsütésben inkább húzódjunk árnyékba, a leégésre leginkább hajlamos testrészeinket pedig védjük megfelelő ruházattal: a vállunkra terítsünk kendőt, arcbőrünk szépségének megóvása érdekében napozás közben hordjunk sapkát vagy kalapot.
7. Árnyékban nem kell a fényvédelem
Az UV-sugárzás a felületekről visszaverődve árnyékban is elér minket, így ott is le tudunk barnulni, sőt, égni is. Így bizony az árnyékban is kell a fényvédők használatára gondolni.
Ha a bőr a vörös bármely árnyalatában, akár rózsaszínűen elszíneződik a napfény hatására, akkor bizony megégett!
Színért színt
A színes zöldségek és gyümölcsök nem csupán egészségesek és szépek, de gyönyörű barna bőrről is gondoskodnak. Színesítsd meg a nyári salátaidat, a bőröd is meghálálja!
SÁRGA: a sárgabarack, -dinnye, sárga szőlő, sütőtök, paprika, sárgarépa magas béta-karotin tartalmával gondoskodik az egészséges barnulásról. A belőle keletkező A-vitamin véd a szabad gyökök hatásával szemben, lassítja az öregedést, védi a hám épségét. Ha száraz a bőröd, gyanakodhatsz ennek a vitaminnak hiányára is, amely ráadásul a májfoltok kialakulását is gátolja.
HALVÁNYBARNA: az olajos magvak E-vitamin tartalma igazi fiatalító bomba, az egyik leghatékonyabb antioxidáns. Gyulladáscsökkentő hatása az esetleges leégések esetén is hatásos, de a tág pórusú, problémás bőrnek is jót tesz. Növényi olajokban, csírákban is előfordul.
ZÖLD: kedvencünk, a C-vitamin a harmadik nagyágyú az egészséges bőrért folytatott csatában. Szintén antioxidáns, a kollagéntermelést is serkenti, így a bőr rugalmassága is tovább megmarad. A bőr öregedését is lassítja, így később jelennek meg a mélyebb ráncok. Halványítja a napfény okozta pigmentfoltokat, csökkenti a zsírosságot. A zöldpaprika, a citrusfélék, a kivi a legjobb forrásai.
AMI ÉPPEN NEM SEGÍT…
Vannak olyan ételek, anyagok, gyógyszerek, amelyek kifejezetten fényérzékennyé teszik a bőrt. Ilyenek egyes antibiotikumok, nyugtatók, gyulladásgátlók, de a parfümök egy része is kiválthat sötét foltokat a napfény hatására. Az ételek közül a petrezselyem, zeller, paszternák és más zöldségfélék is okozhatnak fényérzékenységet.
