A stresszt már jó ideje fő ellenségünknek tartjuk, annak ellenére, hogy bizonyos helyzetekben természetes, máskor pedig szükséges. De valóban igaz, hogy ha túl sok van belőle, akkor komoly károkat okozhat. De mi okozhat stresszt? A kiváltó okok között fizikai és érzelmi stresszorok egyaránt előfordulhatnak.
{idozito3}
Mi az érzelmi stressz?
Érzelmi stresszt olyan érzelmi helyzetek váltanak ki, amelyeket nehezen tudunk kezelni. Ebből is látszik, hogy ezek akár máskülönben örömteli események is lehetnek, mint egy közelgő esküvő vagy akár egy előléptetés, rég várt terhesség vagy más hasonló. De természetesen az olyan negatív események, mint a szakítás, egy közelálló személy elvesztése is komoly érzelmi stresszor. Az érzelmi stressz legalább olyan veszélyes lehet, mint a fizikai, ráadásul sokszor nehezebb is védekezni ellene.
Fizikai stresszorok
A stresszt kiváltó okok egyik nagy csoportja a fizikai tényezők.
Néhány lehetséges fizikai ok:
● hirtelen hőmérséklet ingadozás,
● túl sok evés vagy rossz minőségű ételek fogyasztása, túl drasztikus diéta,
● túl sok alkohol fogyasztása, droghasználat,
● monotonitás,
● krónikus fájdalom, komoly betegségek,
● túl nagy tömeg vagy éppen extrém egyedüllét,
● zajterhelés.
Az érzelmi stressz 10 jele
Az idegesség, rosszkedv vagy ehhez hasonlók nem jeleznek feltétlenül pszichológiai problémát, sőt a hétköznapjaink részei, fontos jelzések. De ha szokásoddá vált, hogy ezek ellenére is kizsákmányolod magad, nem állsz meg, akkor nem árt meghallani a figyelmeztető hangokat, mielőtt nagyobb baj lesz. A legfontosabb jelző az, hogy milyen gyakran érzed ezeket az érzéseket és milyen mélyre süllyedsz bennük, valamint hogy meddig tartanak. A következő lista olyan tüneteket tartalmaz, amelyeket jobb, ha nem hagysz figyelmen kívül!
I. CSOPORT: ALVÁS ÉS SÚLY
1. Alvászavarok
Ha a megszokottnál kevesebbet vagy többet alszol, ha nem tudsz elaludni vagy átaludni az éjszakát, akkor valószínű, hogy komoly érzelmi stresszhelyzetben vagy. Ha ez heti 1-2-nél többször fordul elő komolyabb fizikai ok nélkül, a probléma gyökere valószínűleg pszichés.
2. Drámai súlyváltozások vagy változások az étkezési szokásokban
Ha viszonylag rövid idő alatt szedsz fel vagy adsz le súlyt anélkül, hogy tudatosan változtattál volna az étkezési szokásaidon, ha állandóan az evésre vagy egyes ételekre gondolsz, esetleg még az étel szótól is rosszul vagy és étvágytalanná válsz, az is intő jel lehet. Az ilyen esetekben természetesen fizikai kivizsgálás is szükséges, mert a hirtelen súlyváltozások számos más betegség jelei is lehetnek.
II. SZOKATLAN VISELKEDÉS
3. Megmagyarázhatatlan fizikai tünetek
Ha teljes kivizsgálás sem derít fényt a furcsa tünetekre, lehet, hogy a tested ezt a módot találta a baj jelzésére. Tipikusan ilyen tünetek a fejfájás, gyomorproblémák, hasmenés vagy székrekedés és hátfájás.
4. Indulatkezelési zavarok
Amikor egyedül vagy, nincs gond, de a párod vagy barátaid egy mondatára is robbansz? Ha így van, a stressz túladagolása lehet a gond, ami a fizikai és a mentális egészségre is káros, nem beszélve az emberi kapcsolataidról és a közeledben lévők stressz szintjének emeléséről. Az indulatkezelés zavara mindig arra utal, hogy nem tudjuk uralni az érzéseinket. A felismerés pedig azért is nehéz, mert amikor egyedül vagyunk, a tünetnek nyoma sincs – így túl könnyű a másik felet okolni érte.
III. MEGSZÁLLOTT, FÁRADT VAGY FELEDÉKENY?
5. Megszállott viselkedésformák
Naponta hányszor mosol kezet vagy érzel kényszert rá, hogy megtedd, anélkül, hogy komoly okod lenne rá? Már rég nem tudtál örülni semminek, mert állandóan azért aggódsz, hogy valami rossz fog történni? Értelmetlen rituálékat építesz ki, amelyek feltartanak a mindennapi tevékenységeidben? A megszállottság olyan gondolatsor, amelyet stressz övez, az aggódáshoz hasonlít, és általában olyan viselkedésformák társulnak hozzá, amelyekkel megpróbáljuk a kört megtörni.
6. Krónikus fáradtság és energiahiány
Amikor a test nem tudja kezelni az érzelmi túlterhelést, egyszerűen lekapcsol, de legalábbis visszavesz. Ez nem ritkán extrém fáradtság formájában jelentkezik. Amikor a fizikai vizsgálatok szerint minden rendben, mégsem vagy képes örömmel végezni azokat a dolgokat, amelyeket amúgy szeretsz, akkor az bizony valószínűleg az érzelmi stressz, esetleg a depresszió jele.
7. Memóriazavarok
Sok dolog van, ami időlegesen beavatkozhat a memóriánk működésébe. Ilyenek lehetnek a menopauza által kiváltott hormonális változások, az aggodalom vagy az alváshiány, egy betegség vagy akár a stressz is. Hogyan találjuk meg az okot? A legelső a fizikai vizsgálat, és ha ott minden rendben, meg kell keresned a pszichés kiváltó okot.
8. Visszahúzódás
Eddig minden hétvégét végigbuliztál, de most nincs kedved semmihez és senkihez? A munkában jól teljesítesz, de ahogy hazaérsz, csak a tévét bámulod vagy lefekszel? Minden meghívást, programot elutasítasz, mert jobban érzed magad a saját kis kuckódban? Ez a viselkedésforma is az érzelmi stressz megbízható jele, különösen, ha hosszabb ideig tart.
9. A szex már nem okoz örömöt
Már nem érzed azt az örömöt, amit a szex régebben okozott? Szereted a párod, csak nincs kedved a szexhez? Ha nem fizikai az ok, itt is az érzelmi stresszt kell keresni a háttérben. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a stressz forrása a kapcsolat, lehet akármilyen más érzelmi megterhelés is.
10. Hangulatingadozások
Lehet, hogy az életed számodra olyan, mint mindig, de a környezeted arra figyelmeztet, hogy hangulatember lettél. Érdemes odafigyelned, hiszen a külső szem sokszor jobban lát, mint a belső érzések. Minél többen mondják, hogy gond van, annál valószínűbb, hogy igazuk van.
Minél többen mondják, hogy gond van, annál valószínűbb, hogy igazuk van.
Hogyan birkózzunk meg az érzelmi stresszel?
Az érzelmi stresszhelyzetek velejárója, hogy általában nem oldódnak meg egyik napról a másikra. Mégis van rá mód, hogy a nyomást csökkentsd, és így könnyíts a terheken. Lássuk, milyen eszközeid lehetnek:
Érezd a stresszt fizikálisan is!
Az érzelmi stresszhelyzetek szinte mindig együtt járnak fizikai tünetekkel (mellkas szorítás, fájdalmak, emésztési zavarok stb.) Ezeket az érzéseket általában megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, pedig valójában segítenek elmélyíteni az érzelmeinket, és tudatosítani magunkban, milyen érzelmi hatásokra milyen fizikai válaszokat adunk. Ha átérezzük a fizikai érzeteket, azok először általában felerősödnek, majd eltűnnek.
Vond el a figyelmed!
Régebben azt gondoltuk, hogy ha nem fejezünk ki minden érzelmet, akkor azok más módon mutatkoznak majd meg. Ez sokszor igaz is, de sokszor annyira „sok” tud lenni az érzelmi hatás, hogy nem árt, ha helyes eszközökkel eltereljük egy időre a figyelmünket. Ez lehet egy vidám film, kirándulás a szabadban, találkozás barátokkal vagy bármi más kellemes dolog.
Különíts el időt!
Ha a helyzet olyan rossz, hogy másra sem tudsz gondolni, jól teszed, ha előre tervezetten elkülönítesz egy kis időt, amikor valóban csak érzelmeidre koncentrálsz. Ilyenkor próbálhatsz megoldást találni, újra átélni, átérezni a helyzetet, újrajátszani szituációkat. Így kiélheted a vágyat, hogy a gondjaidon rágódj, mégis van egy meghatározott végpontja ennek az időnek. A nap többi részében pedig nyugodtabb lehetsz.
Meditálj!
A meditáció a stresszorok nagy része ellen jól bevethető fegyver, különösen pedig az érzelmi stressz ellen hatásos. Ráadásul segít, hogy a meditáción kívüli időben is jobban irányíthasd a gondolataidat.
Kérj segítséget!
Ha az érzelmi stressz és az általa kiváltott tünetek már a mindennapjaidat fenyegetik, itt az ideje, hogy terapeuta segítségét kérd, aki átvezet a feldolgozás útján. Akármi is a kiváltó ok, van megoldás a kezelésére!
Szöveg: Kovács Valéria
