Az éhségérzet leküzdésétől az anyagcsere felpörgetéséig súlyfeleslegünk lefaragásának kulcsa a saját hormonjaink működésében keresendő. Ismerjük hát meg a diétánkat szabotálni képes hormonokat, melyeket némi praktikával és kitartással mégis jobb belátásra bírhatunk.
{idozito3}
A hormonok jóval komolyabb jelentőséggel bírnak egy-egy újabb zsírpárna és fölösleges kiló kialakulásában, mint azt gondolnánk. Még maguk a zsírsejtek is különböző hormonokat választanak ki, és valójában nem az a gond, ha olykor mégiscsak engedünk egy habos süti csábításának, hanem sokkal inkább az, amikor bizonyos hormonok folyamatosan a karcsúságunk ellen dolgoznak.
Leptin
A zsírsejtekben termelődő leptin az étvágy szabályozásában játszik szerepet, alacsony szintje éhségérzettel jár, míg a magas teltségérzetet okoz. A kutatók megállapították, hogy a túlsúly ún. leptin-rezisztenciát okoz, vagyis egy olyan állapotot, amikor a hormon még magas koncentrációban sem indítja be az éhségérzetet csökkentő agyi mechanizmust. A leptin-rezisztencia kialakulásának oka nem pontosan tisztázott, de bizonyos elméletek szerint a zsírsejtek gyulladásos kemikáliákat termelnek, melyek blokkolják a leptin funkcióját, ezért az agy folyamatosan azt érzékeli, hogy a szervezetünk éhezik. Ennek ellensúlyozására az anyagcsere lelassul és a túlélés érdekében az agyunk folyamatosan evésre, főleg magas kalóriatartalmú ételek fogyasztására késztet bennünket.
MEGOLDÁS: ne csüggedjünk azonban, ha akad rajtunk némi felesleg, hiszen a leptin-rezisztencia mozgással és diétával leküzdhető. Dr. Scott Isaacs atlantai endokrinológus, számos diétás tanácsadó könyv szerzője azt javasolja, hogy minden délelőtt 10 óráig fogyasszunk zöldséget, mert tapasztalatai szerint ezzel a módszerrel egyrészt csökkenthetjük az éhségérzetet a nap hátralévő részében, másrészt a zöldségek magas rost, esszenciális antioxidáns és vitamintartalma megfékezi a leptin funkciót gátló gyulladásos folyamatokat.
Kortizol és szerotonin
A kortizol nevű stresszhormon felszabadulása gyötrő éhségérzetet okoz, ezért fordulhat elő, hogy zaklatottságunkat sokszor próbáljuk féktelen majszolgatással enyhíteni. A stresszre adott „harcolj vagy menekülj” válasz hatalmas energia felvételre ösztönöz, amit magas kalóriatartalmú, főleg szénhidrátban gazdag ételekkel próbálunk fedezni. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy elsősorban a magas kortizolszint okolható a has tájékán éktelenkedő zsírpárnák lerakódásáért. A szerotonin pont ellentétes, vagyis nyugtató és étvágycsökkentő hatású.
MEGOLDÁS: gyógyszerek és szénhidrátok helyett azonban egyszerűbb és egészséges megoldás is létezik a szerotonin szint növelésére. A folsavban gazdag lencse, spárga vagy spenót fogyasztásával az agy az ételek B-vitamin tartalmának köszönhetően több szerotonin termelésére képes. Egy tanulmány megállapította, hogy a rendszeres, kiadós alvás is sokat segíthet, hiszen egyetlen ébren töltött éjszaka után a kortizolszint akár megduplázódhat.
Egyszerűbb és egészséges megoldás is létezik a szerotonin szint növelésére!
Inzulin
Magas szénhidráttartalmú ételek vagy üdítők fogyasztása után a vércukorszint szinte azonnal az egekbe szökik, mivel a szervezet az efféle cukorbombákra inzulin kiválasztásával reagál. A tésztafélék, a kenyér és az édességek túlzott fogyasztása megemeli az inzulinszintet, és a fölös energiát a szervezet zsír formájában raktározza el. Bizonyos esetekben az állandó szénhidrátbevitelből adódó túlsúly a cukorbetegség előszobájának tekinthető inzulin rezisztencia nevű állapothoz, onnan pedig rövid úton a rettegett cukorbetegséghez vezethet.
MEGOLDÁS: véssük az eszünkbe, hogy a testünk által termelt inzulin mennyisége és a sejtjeink inzulinra adott válasza kontrollálható, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint mellőznünk a vércukorszintet hirtelen megemelő magas szénhidrát tartalmú ételek fogyasztását. Sajnos általában a napi cukorbevitel egyharmadáért a cukros üdítők tehetők felelőssé, tehát már az is jó kezdet, ha a szomjunkat cukros üdítők helyett vízzel oltjuk. Kerüljük a készételeket, a finomított cukrokat, a fehér kenyeret cseréljük teljes kiőrlésűre, mert a magas rosttartalom nemcsak teltségérzetet okoz, de a cukor felszívódását is lassítja, ami kiegyensúlyozottabb inzulinválaszt eredményez. Ritkábban engedjünk a nassolás csábításának, a nap folyamán étkezzünk rendszeres időközönként, több kisebb adagra osztva, így mindig egyenletes szinten tarthatjuk vércukor- és inzulin szintünket.
Irizin
A múlt év nagy felfedezettje az irizin nevű hormon, amely képes a zsírraktározó fehér zsírsejteket hőtermelő, vagyis kalóriaégető barna zsírsejtekké alakítani. A lustábbak azonban ne örüljenek, mert a dolog korántsem oly egyszerű, mint ahogy azt elképzelnénk, ugyanis az izomszövetek által termelt irizin kizárólag mozgás hatására szabadul fel. Az irizin termelés fokozásáért tett erőfeszítés azonban megéri, hiszen a zsírraktárak felszámolása mellett az inzulin rezisztenciát is csökkenti.
MEGOLDÁS: a kutatók szerint egy közel három hónapos, heti négy- öt alkalommal végzett, alkalmanként 20-35 perces szobabiciklizés képes megduplázni az irizin szintet. Akinek ez túlságosan nagy áldozat, az megpróbálkozhat a szervezet hőszabályozó folyamatainak kihasználásával, ugyanis alacsony hőmérsékleten a fehér zsírsejtek barna zsírsejtekként viselkedhetnek. Egy tanulmány során kiderült, hogy amikor két órát töltünk egy 17 °C-os szobában és bizonyos időközönként jeges vízbe mártjuk a lábunkat, a barna zsírsejtjeink a hideg hatására 15-ször több kalóriát égetnek el, mint szobahőmérsékleten. Ezt otthoni körülmények között semmiképpen ne próbáljuk ki!
És amire végképp nem gondolnánk: hormonok hatását utánzó vegyi anyagok…
Hormonokat nemcsak a szervezetünk termel, szintetikus változatuk megdöbbentő módon a naponta használt, leghétköznapibb termékekben is megtalálhatók.
● A legnagyobb veszélyt az illatosított termékek, illetve az azokban megbúvó ösztrogénszerű vegyület, a ftalát jelent, hiszen a kozmetikumokat és a tisztítószereket napi rendszerességgel használjuk. Kutatások szerint a gyakori és nagymértékű ftalát expozíció kapcsolatban áll a túlsúllyal, ezért keressünk olyan termékeket, amelyek nem tartalmazzák ezt az anyagot.
● Néhány konzervdoboz egy szintén ösztrogénhatást imitáló, biszfenol A nevű anyagot tartalmaz, ami a magas savtartalmú ételek, például a paradicsomszósz hatására könnyen kioldódik a konzervben lévő élelmiszerbe. Ellenőrizzük tehát a címkén a csomagolás BPA mentességét.
● A rendkívül praktikus teflonedények, pontosabban a teflonbevonatban található perfluoroktánsav sem épp ártalmatlan. Azoknak a lányoknak jóval nagyobb az esélyük az elhízásra, akiknek édesanyjuk vérében a terhesség alatt magas perfluoroktánsav szintet találtak azokhoz képest, akiknek édesanyjánál ez a szint alacsony volt. Ezért bármennyire kényelmes a teflonedény, használjuk helyette anyukánk régi, öntöttvasból vagy rozsdamentes acélból készült fazekát.
Szöveg: Erdélyi Mariann
