Probiotikum, hasznos baktériumok, barátságos mikroorganizmusok. Néhány éve még ismeretlenek voltak, de ma már sok mindent tudunk róluk. Azt is tudtad, hogy az elhízásért is felelhetnek?
{idozito3}
Szervezetünk normál flórája, a mikrobiom a testünkben és a testünkön élő milliárdnyi baktériumból, vírusokból, gombákból és protozoonokból épül fel. A mikrobiom organizmusai ideális esetben ártalmatlanok, sőt nélkülözhetetlenek az egészségünkhöz, ám ha a normál flóra egyensúlya felborul, ezek az apró élőlények akár az életünkre is törhetnek.
Nem csak a gének fontosak!
Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a bélflóra organizmusai kulcsfontosságú vitaminokkal látják el a szervezetet, segítenek megküzdeni a veszélyes patogénekkel, fenntartják az immunrendszer egyensúlyát, sőt mivel az általunk elfogyasztott ételekből kalóriát vonnak el, még a testsúlyunkat és az anyagcserénket is befolyásolják. Épp ezért rendkívül fontos, hogy szervezetünk mikrobiális flórája egyensúlyban legyen. A testünkben élő hihetetlen számú bakteriális sejt arra is utal, hogy pusztán a genetikai kód nem ad megfelelő képet egészségünkről, e mellett más tényezőket, például ezt a gazdag mikroflórát is vizsgálni kell.
Az orr és szájüregben, a bőrön, a mandulákon, a tüdőben, a bélrendszerben és a genitáliákban élő humán mikroflórát alkotó fajok jelenléte és gyakorisága egyénenként változik, az adott személy étrendjétől, lakhelyétől és kórtörténetétől függően. Természetesen az öröklődés is szerepet játszik, mivel a mikrobiális mintázat anyáról gyermekre öröklődik. A mikrobiom egyensúlyzavara kulcsfontosságú biológiai rendszerek, az immunrendszer és az anyagcsere működését befolyásolja.
● A bélflóra egyensúlyának felborulása különböző anyagcsere betegségekkel függ össze, mint például az elhízás, a Crohn-betegség és a colitis (nem specifikus gyulladásos bélbetegségek két formája).
● Emellett az asztmát okozó gyulladásos reakciókkal, és számos antibiotikum rezisztens fertőzéssel is kapcsolatban áll, és a kutatások során egyre több betegségről és egészségügyi problémáról derül ki, hogy a szervezet mikroflórájának egyensúlyzavarára vezethető vissza.
Jó hír, hogy bár a génjeinket nem válogathatjuk meg, megfelelő táplálkozással, megfontolt antibiotikum használattal, sőt újszerű orvosi beavatkozásokkal is megváltoztathatjuk testünk mikroflórájának összetételét.
Ha testünkben normál baktérium közösség és egészséges ökológia uralkodik, minden a legnagyobb rendben. Az orvosok célja, hogy megtudják, mi a lehető legoptimálisabb egyensúly, és ez az egyensúly miként szenvedhet zavart. Ezt a két dolgot mindenképp ki kell deríteni ahhoz, hogy az egyensúlyzavart képesek legyünk helyreállítani.
Úgy tűnik, az egyik ember bármennyit eszik, sovány marad, a másik pedig még a víztől is hízik.
Az immunrendszerünk barátai
Az egészség szempontjából a mikrobiom alapvető szerepe az immunrendszer hatékony működésének fenntartása. Az immunrendszer és a mikroflóra kapcsolatának jelentősége akkor keltette fel a tudósok figyelmét, amikor néhány évvel ezelőtt élő organizmusok által termelt természetes gyógyszereket, köztük antibiotikumokat és kemoterápiás szereket tanulmányoztak. Gyógyszer előállításra alkalmas „természetes” jelölteket keresetek, ezért megvizsgálták a már jelenleg is gyógyszergyártásra használt mikroorganizmusok DNS-ét, majd hasonló DNS után kutattak más organizmusokban, köztük a humán flóra mikrobáiban is. Azt tapasztalták, hogy a humán mikrobiom a gyógyszerekhez használt mikroorganizmusok DNS-éhez hasonló kódokkal rendelkező géneket hordoz, tehát a bennünk élő organizmusok különösen a szájüregben, a bélrendszerben és a vaginában már eddig is protektív szerepet töltöttek be.
Ezen hasznos mikrobák hiányában jelentősen emelkedne a fertőzések kockázata. Rájöttek arra, hogy a mikroflóra sajátos párbeszédet folytat az behatoló kórokozók felismeréséért és megtámadásáért felelős T-sejtekkel. A testi sejtek felszínén található bizonyos fehérjéknek köszönhetően a T-sejtek felismerik, és sértetlenül hagyják a humán sejteket. A mikroflóra hasznos baktériumai hasonló módon kommunikálnak a T-sejtekkel és ráveszik őket arra, hogy még keményebben dolgozzanak. A kutatók abban bíznak, hogy végül sikerül megfejteniük a humán mikroflóra nyelvét, ami lehetőséget nyújthat jóval kifinomultabb terápiás módszerek kifejlesztéséhez.
Az elhízás gyökerei
Az immunitás mellett a kutatók már tanulmányozzák a mikroflóra és az anyagcsere betegségek, például az elhízás és a cukorbetegség kapcsolatát is. A legtöbben azt hiszik, hogy az elhízás pusztán a táplálkozás és az energiafelhasználás következménye, ám úgy tűnik, az egyik ember bármennyit eszik, sovány marad, a másik pedig még a víztől is hízik. Ilyenkor gyakran a bélflóra összetételében kell keresnünk az okot.
Ám az utóbbi évek kutatásai alapján az elhízott emberekben bizonyos baktériumtörzsek aránya magasabb. Egérkísérletekből úgy tűnik, csupán a baktériumtörzsek segítségével lehet befolyásolni a súlyproblémákat. A jelenség lényege, hogy az egyes, bélflórában élő baktériumok nem azonos hatásfokkal dolgozzák fel az elfogyasztott ételeket. Az elhízással összefüggő baktériumoknak kevés ételre van szükségük a reprodukcióhoz, ezért jóval több kalóriát szállítanak a szervezethez. A karcsúságot biztosító baktériumoknak ellenben sok kalóriára van szükségük, így kevesebb zsírt hagynak a szervezetnek, ami jelentősen fokozza az anyagcserét.
A bélflóra helyreállítása
Köztudott, hogy a hosszú távú antibiotikum kúra az ártalmas és a hasznos baktériumokat válogatás nélkül kisepri a szervezetből. Ma már a legtöbb esetben az orvos is felhívja a figyelmet ilyen esetekben a pro- és prebiotikumok fogyasztására, hogy a kárt minimalizálják.
A pre és probiotikum kúra még azoknál a betegeknek is hasznos, akik ugyan nem részesültek antibiotikum terápiában, ám kimerültnek, betegnek érzik magukat. A probiotikumok olyan anyagokat termelnek, melyek megelőzik a bélben az ártalmas baktériumok és az élesztőgombák megtelepedését. Ezek mikroorganizmusok ugyanis tejsavat, toxinokat és hidrogén-peroxidot termelnek, amitől a beteg rosszul érzi magát. Egészséges étkezéssel jelentős terápiás hatást gyakorolhatunk a bélflóra egészségére, cukor és finomított szénhidrátokat tartalmazó ételek, például a búzaliszt fogyasztása nem javasolt.
Számos szakértő dolgozik a humán mikrobiom kezelésének és manipulálásának problémáján. Az antibiotikumok rendkívül fontos gyógyszerek, melyek már számtalan életet mentettek meg, ám a jövőben remélhetőleg jóval gyakoribbá válnak a kórokozó specifikus antibiotikum terápiák, melyek megkímélik a hasznos baktériumokat.
Szöveg: Erdélyi Mariann
