Svédország egyre vonzóbb úticéllá válik, és nem véletlenül. Ha igazán aktív vakációt töltenél el valahol, kipróbálnád az igazán egészséges északi konyhát vagy ünnepelnél egy jót, válaszd ezt a skandináv országot!
{idozito3}
Hosszú nyári nappalok és végtelen téli éjszakák
Svédország 451 000 négyzetkilométernyi területével az Európai Unió harmadik legnagyobb országa. (Összehasonlításképp, Magyarország területe 93 000 km2.) Két legtávolabbi pontja észak-déli irányban, légvonalban 1574 km, míg kelet-nyugati irányban 499 km. Az ország területének több mint felét erdők, 11%-át hegyek, közel 9%-át folyók és tavak borítják. Ez a sok természeti kincs a magyarázata a svédek környezettudatossága és a szabadban végzett szabadidősportok iránti szeretetének.
A svéd mindennapokat, éppúgy, mint a svédek környezet iránti kiemelt figyelmét, a természet szeretete hatja át. Az iskolás gyerekek napjuk egy részét kinn töltik a szabadban, függetlenül az időjárás szeszélyeitől – a friss levegő ugyanis éppoly fontos, mint megtanulni, hogy óvhatjuk környezetünket. Sok egyesület és társaság foglalkozik szabadtéri programok szervezésével, például a Skogsmulle (a svéd Makk Marci erdei iskolája) és a cserkészek.
Svédországban hatalmas a kontraszt a hosszú nyári nappalok és a végtelen téli éjszakák között. Ugyanakkor az ország kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a Norvégia nyugati partjainál elhaladó meleg Golf-áramlat igen kellemes éghajlatot biztosít.
Svédország gazdag állatvilágában szinte minden megtalálható az északi részeken élő medvétől és farkastól a délen élő őzig és vaddisznóig. Növényi és tengeri élővilága is nagyon változatos. A svéd tájat többnyire tűlevelű erdők, pl. erdeifenyő-erdők uralják, de délen nagy kiterjedésű lombhullató, főleg nyírfa- és rezgőnyárfa-erdők is találhatók. A mészben gazdag alapkőzetnek köszönhetően Gotland és Öland szigete, valamint a Skandináv-középhegység különleges faunával rendelkezik, ahol számos orchideafajta is megtalálható. E két sziget és a változatos szigetvilág nemcsak a svédek, hanem a külföldi turisták kedvelt üdülőhelye is.
A természethez való jog kulturális örökségük része
A gyéren lakott országban (négyzetkilométerenként 23 lakos, szemben az európai átlag 100 lakos /négyzetkilométerrel) mindenkinek joga van ahhoz, hogy élvezze a természet nyújtotta örömöket. A természethez való hozzáférés joga, svédül allemansrätten, azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az erdőkben és a mezőkön kirándulni, erdei gyümölcsöt, gombát szedni anélkül, hogy erre a terület tulajdonosától engedélyt kéne kérnie. Ez svéd kulturális örökség része, melynek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. De mint minden jog, ez a jog is hatalmas felelősséggel jár: óvni kell a növény- és állatvilágot, valamint tekintettel kell lenni a föld tulajdonosára és a többi emberre. Leegyszerűsítve: szabadon járhatunk-kelhetünk egészen addig, amíg nem zavarunk másokat, és nem teszünk tönkre semmit.
TUDTAD? 1910-ben Európában elsőként alapított Svédország nemzeti parkokat, főleg Norrland tartomány hegyvidékein, így elősegítetve az európai táj megóvását a pusztulástól. A 29 nemzeti park összesen 731 589 hektáron terül el, így azt is mondhatjuk, hogy az ország gyakorlatilag egy óriási nemzeti park.
A svédek bolondok lennének nem kihasználni a rendelkezésükre álló hatalmas szabad területek adta lehetőségeket. Eshet az eső vagy a hó, fújhat a szél vagy süthet a nap, tényleg élvezik a természetet. Nincs a világon olyan svéd, aki számtalanszor ne hallotta volna tanárától vagy szüleitől, hogy „nincs rossz idő, csak kevés ruha”.
Korábban már említettük, hogy Svédország területének 9%-át víz borítja. Ezekben a vizekben kisebb-nagyobb szigetek ezrei találhatók. A stockholmi szigetvilág a várostól a Balti-tenger felé mintegy 80 km-en át húzódik és körülbelül 24 000 szigetet foglal magába. A Fjäderholmarna legközelebbi szigetei és VAxholm gyönyörű erődítményváros, hajóval kevesebb mint egy óra alatt megközelíthető. A nagyobb, lakott szigetek közé tartozik pl. Sandhamn, Blidö és Utö, ahol szállodák, nyaralók, éttermek és hajókikötők fogadják a látogatókat. A legtöbb sziget azonban kicsi és lakatlan, és csak arra vár, hogy hajóval, kajakkal vagy kenuval felfedezzék.
Svédország – a sport és a napi testmozgás országa
Svédországra gyakran úgy tekintenek az emberek, ahol az állam bölcsőtől a koporsóig gondoskodik a polgárairól. Pedig ők maguk is gondoskodnak egyénileg saját magukról. A svédek szeretnének egészségesek maradni, és több nemrég készült tanulmány szerint a svéd nép a legegészségesebb és legtovább élő népek egyike. Svédországban a szabadtéri sporttevékenységek természetesen szezonális jellegűek. A tavasz és a nyár Észak-Svédországban és a svéd Lappföldön később köszönt be, mint Közép- és Dél-Svédországban. Elképzelhető, hogy míg április-május környékén a déli Halland és Skåne megyékben a golfosok Európa legjobb golfpályáinak egyikén már kezdik a szezont, fenn északon a hegyekben még mindig működnek a sípályák.
• Télen lehet síelni, korcsolyázni, kutyaszánon utazni és egyéb téli sportoknak hódolni. Ha pedig eljön a tavasz és a nyár, fel lehet fedezni kajakkal a Nyugati Partot, lehet túrázni a svéd Lappföldön található Abisko Nemzeti Park turistaútvonalain, vagy fatutajon raftingolni Värmland tartomány vizein.
Svédország az amatőr sportolók és sportrajongók országa. A legtöbb ember rendszeresen végez valamilyen testmozgást, például valamilyen csapatsportot űz, konditerembe jár, fut vagy síel, míg a labdarúgás és a jégkorong igen sok tévénézőt vonz a képernyő elé. Igen gyakori az is, hogy az emberek gyalog vagy biciklivel mennek munkába. Az, hogy megőrizzék erőnlétüket és élvezzék a szabad levegő adta lehetőségeket, gyakorlatilag genetikailag van beléjük kódolva. Sok vállalat anyagilag is támogatja dolgozói sporttevékenységét vagy edzőterem-tagságát. A svéd iskolák minden év februárjában „sportszünetet” tartanak, amikor sok család utazik északra az Åreban, Salenben, Riksgränsenben vagy Idrében levő üdülőhelyeke síelni.
Már az iskolában elkezdődik a mozgásra nevelés, melynek köszönhetően a sportolás széles körben elterjedt, és ez magyarázatot adhat arra is, hogy egy olyan relatíve kicsi ország, mint Svédország, hogyan tud a sport területén komoly nemzetközi sikereket elérni. Jelenlegi fő büszkeségeik (többek között) Zlatan Ibrahimovic és John Guidetti (labdarúgás), Charlotte Kalla és Macus Hellner (sífutás), Jonas Jerebko és Jeffery Taylor (kosárlabda), valamint Sara Sjöström (úszás).
Az északi étrend
Fontos megjegyeznünk, hogy az egészséges életmód egészséges táplálkozást is kíván. Ez persze nem jelenti azt, hogy a svédek ne lelnék örömüket a tortákban és a süteményekben. Szó sincs erről. Svédország a világ egyik legnagyobb kávéfogyasztó nemzete. De amikor kávéról beszélünk, nem az elvitelre készített kávéra gondolunk, hanem a jó öreg beülős helyekre, ahol a kávé mellé lehetőség szerint rengeteg finom édes tortát és süteményt is kínálnak.
A nagy mennyiségű kávé mellett a svéd ételek palettája másban is sokat változott az elmúlt évtizedben. A svéd igazi kulináris nemzet, szokásait a vidéki konyha formálta. A nyár – a hosszú, világos nappaloknak és a hűvös estéknek köszönhetően – a lassan érő, zamatos gyümölcsöknek kedvez. A tengerpart kiváló minőségű halat, rákot és kagylót nyújt, a hatalmas kiterjedésű erdők pedig tele vannak erdei gyümölcsökkel, gombákkal és vadakkal, melyeknek mind megvan a maga helye a svéd konyhában. A svéd szakács, akit régen csak a Muppet-show egyik figurájaként ismert a közönség, mára már nem nevetség tárgya. Az elsőrendű főzéstechnikáknak és az alapanyagok innovatív felhasználásának köszönhetően a svéd szakácsok kivívták maguknak a világ elismerését, nemcsak a szakácsolimpia aranyérmeit, hanem a szakácsok nem hivatalos világbajnoksága, a Bocuse d’Or több érmét megszerezve. Mi több, két svéd étterem is bekerült a világ 50 legjobb étterme közé – a stockholmi Frantzén étterem az előkelő 12. helyet, míg Magnus Nilsson Fäviken nevű étterme a 34. helyet szerezte meg.
• Az idén a svéd nagykövetségnek alkalma nyílt arra, hogy Magyarországon is bemutassa Svédország új, innovatív konyháját. Aranyérmes csapatuk két tagja azért látogatott Budapestre, hogy elkészítse és feltálalja díjnyertes menüjét a magyar gasztronómia elitjének, köztük a magyar Bocuse d’Or csapat tagjainak is. A vacsorát a nagykövet és a svéd kereskedelmi miniszter, Ewa Björling asszony adta, az este pedig igen nagy sikert aratott.
TUDTAD? Egy nemrég készült tanulmány szerint a zsíros halból, káposztából, gyökérzöldségekből és erdei gyümölcsökből álló jellegzetes svéd étrend a világ egyik legegészségesebb étrendje. A hűvösebb éghajlaton is könnyen termeszthető alapanyagokból álló úgynevezett „északi étrend” nemcsak olcsó, de környezetbarát módon termeszthető és fogyasztható is Észak-Európa lakosai számára.
Helyi alapanyagaik, a frissen fogott tengeri és édesvízi halak, az erdők, mezők és hegyek termései kreativitásra ösztönöznek, egyben ízletes, gazdaságos ételek elkészítésére sarkallnak. Az utóbbi években előkelő éttermek százai nyíltak Stockholmban, Malmőben, Göteborgban, sőt, a kisebb városokban és vidéken is. Az egyik legkiválóbb étterem a stockholmi szigetvilág egyik eldugott kis szigetén rejtőzik. Megfigyelhető az az általános tendencia, hogy egyre jobb ételeket szolgálnak fel, ugyanakkor a kereslet is növekszik a jó minőségű ételek iránt. A svédek kíváncsiak az új fogásokra és szeretnek tanulni: szívesen utaznak a kulináris élmények kedvéért, hazatérve pedig igénylik az érdekes, innovatív, minőségi konyhát.
Mítoszok és legendák
Egy kívülálló számára a svéd hagyományok igencsak misztikusnak tűnhetnek. Sok hagyomány vallásos eredetű, mint pl. a karácsony, a húsvét, a pünkösd és a húshagyó kedd, de ezeken a napokon általában kevés szó esik a Bibliáról. A svédek számára általánosságban véve fontosabb, hogy lássuk Donald kacsát a tévében karácsonykor, hogy boszorkánynak öltözzünk húsvétkor, hogy örök hűséget esküdjünk egymásnak pünkösdkor, és hogy képviselőfánkot együnk húshagyó kedden, mint hogy megkérdezzük, miért is tesszük mindezt.
A hagyományokat magáért az ünneplésért ápoljuk, amikor a család és a barátok együtt lehetnek, valamint a megszokott dolgok iránti ragaszkodás miatt. Ugyanakkor a svédek tárt karokkal fogadják az új hagyományokat is, például a Halloweent, vagy a svéd nemzeti ünnepet, mely viszonylag új ünnep Svédországban. Mindig találnak alkalmat az együttlétre, a közös ünneplésre.
• A tavaszt április utolsó napján, a Walpurgis-éjen üdvözlik. Ezen a napon az emberek tavaszi dalokat énekelnek, és nagy tüzeket gyújtanak. A nyarat Szent Iván-éjkor a májusfa körül táncolva, heringgel és vodkával köszöntik. Az ősz első napján pedig elérkezik a ráklakoma ideje. Az őszi estéket a Mindenszentek napján a halottainkért gyújtott gyertyák fénye világítja be. Ezeket követik aztán az adventi és a Luca-napi gyertyák, amelyeket az év legsötétebb időszakában gyújtják..
www.sweden.se
