A tavasz egyik első és legszebb zöldsége a spárga, amelyet akár magad is termeszthetsz, de könnyedén be is szerezhetsz. A zöld vagy fehér spárgasípok egészségesek, finomak és különlegesek. Te hogy szereted? {idozito5}

 

Afrodiziákumként ismerték
Az egyik legfinomabb tavaszi zöldség neve görögül fiatal hajtást jelent. Már többezer éve fogyasztja az ember, első írásos nyoma Hippokratész i.e. 460-370 körüli időből származó munkájában lelhető fel.
Emlegette jótékony hatását Muhammad an-Nefzawi is a 15. században született Az illatos kert című írásában potencianövelő hatást tulajdonítva neki, amit sajnálatos módon máig sem sikerült bizonyítani.
Javasolták még láz, vesebaj és terméketlenség esetén is a fogyasztását, viszont azt is meg kell jegyeznünk, hogy amulett formájában a régi görögök szerint fogamzásgátló hatással bírt. Ismerték vízhajtó hatását is, fogfájás és méhcsípés orvoslására használták.
Ételalapanyagként nem meglepő módon a hedonista rómaiak kezdték használni. Marcus Portius Cato írta le termesztési útmutatóját, tehát joggal feltételezhetjük, hogy a rómaiak terjesztették el Európában. A 16. és 17. századtól kezdve jelent meg rendszeresen termesztett növényként.

Termeszthetjük mi is!
A spárgaszeretők könnyedén termeszthetik saját spárgájukat feltéve, ha rendelkeznek az ehhez szükséges földterülettel. Ha belevágunk, nem fogunk csalódni, mert legalább tizenöt évre meg lesz oldva a család spárgaellátása, de vannak beszámolók huszonötéves ültetvényről is.
A spárga (Asparagus officinalis) feltehetően eurázsiai eredetű, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó kétlaki, egyszikű növény. Nyúlárnyéknak is nevezik, mert évelő és nyaranta akár másfél méteresre is megnőnek hajtásai, ebben az esetben tényleg árnyékot nyújt kisebb állatoknak.
HOGYAN CSINÁLJUK? Vethetünk magot, de jobban járunk, ha előrenevelt növényt telepítünk, akkor a következő évben már szedhetjük is a saját spárgát. Azt is eldönthetjük, hogy fehéret vagy zöldet szeretnénk, és amennyiben a fehér mellett döntünk, több munkával el is tudjuk érni, az a lényeg, hogy olyankor takarni kell a spárgasípokat. Ha mindezzel nem akarunk bajlódni, zöld spárgánk lesz.
A spárga gyökérzete lassan erősödik meg, de a körülbelül hároméves tövek már kellően teherbírók ahhoz, hogy tavasszal sok hajtást hozzanak.
Laza, homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, és innen a legegyszerűbb betakarítani is 8-12 mm átmérőjű nedvdús hajtásait. Áprilistól kezdve, májusban és egészen június végéig bújnak elő a zsenge hajtások, a spárgasípok.

Miért együk?
● A spárga kb. 95%-a víz,
● vizelethajtó,
● vértisztító,
● vérnyomáscsökkentő hatású,
● jót tesz az epének, májnak, bőrnek.
● Enyhén hashajtó,
● kedvezően hat a belső elválasztású mirigyekre.
● Alacsony kalória- és cukortartalom jellemzi, nagyjából 2 g/100 g cukor van benne,
● viszont van benne jól emészthető rost,
● A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin,
● a zöldben több a C-vitamin és a karotin is,
● klorofillban is gazdag, amitől értékesebb tápanyagnak mondható.
● Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.

Használd frissen!
A spárga frissessége a legnagyobb erénye: minél frissebben tudjuk felhasználni, annál kevésbé lesz fás a vége. Sajnos amint leszedjük a sípokat, a cukortartalma emészthetetlen kemény rostokká alakul, ezzel keserítve az életünket, viszont jó jelzője a zöldségnek, ha vásároljuk, hiszen könnyen megállapítható, mennyire friss. Ha eléggé, akkor szinte alig kell tisztítani.
Hámozni inkább a fehéret kell, a fej alatt 2 cm-rel kezdve éles, vékony pengéjű késsel vagy spárgatisztító eszközzel húzzuk le vékonyan a külső rétegét. A zöld spárgát gyakorlatilag nem kell hámozni, elég, ha letörjük az alsó végén lévő esetleges fás részt és eltávolítjuk a szárról a pikkelyszerű képződményeket.

Készítsd el!
A legismertebb recept Pierre François de La Varenne-tól származik, ő volt IV. Henrik francia király főszakácsa. Ő csak enyhén sós-cukros vízbe állította a csokorba kötött spárgákat úgy, hogy a fejüket már ne érje a víz, és addig főzte, míg még ropogósak maradtak, aztán tálaláskor leöntötte hollandi mártással.
De számtalan módon készíthetünk belőle ínycsiklandó és ízletes fogásokat.

GRILLEZETT SPÁRGA PROSCIUTTÓVAL ÉS BUGGYANTOTT TOJÁSSAL (1 személyre)
● 3 szál zöld spárga
● 2 szál fehér spárga
● 2 szelet prosciutto
● 1 db tojás
● só, bors
● 1 ek vinaigrette fekete szarvasgombával
● 1 ek balzsamecet
Ez az előétel egyszerűnek tűnik, de az elkészítése azért igényel némi gyakorlatot a konyhában.  Először készítsük el a vinaigrette-et: 2 ek szarvasgombás olívaolaj, 4 ek extra szűz olívaolaj, 2 ek citromlé vagy fehérborecet, 1 tk dijoni mustár, 1 csipet só, bors simára keverve. A spárgákat tisztítás után megkenjük kevés olajjal, betekerjük a csíkokra vágott prosciuttóba, majd grillen pár perc alatt körbeforgatva megsütjük. Közben elkészítjük a buggyantott tojást: 1 liter vizet forralunk, adunk hozzá 50 ml citromlevet és sót. A tojásokat egyenként üssük merőkanálba, és amikor a víz buborékosan forr, csúsztassuk a vízbe. Egyszerre csak 2-3 db tojást tegyünk a lábosba, ügyelve arra, hogy a sárgájuk egyben maradjon. A képlékeny, még áttetsző lebernyegüket hajtogassuk a tojássárgákra, majd lassú, éppen csak gyöngyöző forrással 3-4 percig főzzük. A tojásokat szűrőkanállal úgy emeljük ki, hogy épségben maradjanak, és azonnal a tányéron szépen elrendezett spárgákra tesszük, megszórjuk kevés sóval és borssal, majd meglocsoljuk a vinagrette-tel és a balzsamecettel.

QUICHE SPÁRGÁVAL ÉS LAZACCAL (4+6 személyre)
A tésztához:
● 225 g liszt
● 100 g vaj
● ½ tk só
● 4 ek jéghideg víz

A töltelékhez:
● 200 g füstölt lazac
● 200 g előre félig főzött spárga
● 1 tk tárkony
● 1 tk kapribogyó
● ½ tk chili pehely
● 3 db tojás
● 100 ml tejszín
● 1 db citrom reszelt héja és kifacsart leve
● só, bors
Elkészítjük a tésztát: robotgépbe tesszük a lisztet és a felkockázott hideg vajat a sóval együtt, majd morzsásra forgatjuk. Kanalanként hozzáadjuk a vizet, miközben a gép dolgozik. A tésztát hideg felületre öntjük, gyorsan összegyúrjuk – ne gyúrjuk túl! – és folpackba csomagolva legalább 40 percre betesszük a hűtőbe. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. Ezután a tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk és egy 23 cm-es alacsony szélű kerek sütőformába fektetjük. Vaksütéssel (sütőpapírt fektetünk a tésztára, arra sütőgyöngyöt szórunk) 10 percig sütjük. Kivesszük a sütőből, a hőmérsékletet 170 °C-ra mérsékeljük, eltávolítjuk a tésztáról a nehezéket. Ráfektetjük hullámosan a lazacszeleteket és elrendezzük a spárgasípokat. A tojásokat felverjük a tejszínnel, belekeverjük a többi hozzávalót és a lazacra öntjük óvatosan. Visszatesszük a sütőbe és 25-30 perc alatt készre sütjük.

SPÁRGAHAB GARNÉLÁVAL
● 250 g zöld spárga
● 250 g fehér spárga
● 1 fej hagyma
● 1 gerezd fokhagyma
● 2 ág kakukkfű
● 1 l zöldségalaplé
● só, bors
● 4 lap zselatin
● a tálaláshoz fokhagymás-chilis vajon sütött garnéla
Két edényben forraljuk fel felesben a zöldségalaplevet, adjuk hozzá külön a feldarabolt zöld és fehér spárgát, osszuk el az edényekben a finomra vágott hagymát és fokhagymát, a kakukkfüvet és kevés sót. Főzzük puhára a zöldségeket. Turmixoljuk simára, és szűrjük át nagyon finom szűrőn. A zselatinlapokat áztassuk vízbe, nyomkodjuk ki, majd keverjük a még meleg spárgás pürékbe. A püréket külön-külön töltsük habszifonba és nyomjunk 1-1 adagot poharakba. Tálaljuk a sült garnélákkal.

SPÁRGAKRÉM-LEVES
● 500 g zöld spárga
● 1 fej shalott hagyma
● 1 gerezd fokhagyma
● só, bors
● 2-3 ek citromlé
● 200 ml sűrű kókusztej
● 500 ml víz vagy zöldségalaplé
● a tálaláshoz pár spárgafej és ropogósra sült bacon
A spárgát és a hagymákat tisztítás után feldaraboljuk, edénybe tesszük, ráöntjük a kókusztejet és a vizet/zöldségalaplevet, ízesítjük sóval és borssal, majd puhára főzzük.
Közben a bacont ropogósra sütjük, konyhai törlőpapírra szedjük. A tálaláshoz szánt spárgafejeket kevés sós-citromos vízben pár perc alatt blansírozzuk. Nagyon hideg vízzel leöblítjük.
A levest merülő mixerrel simára turmixoljuk, közben hozzáadjuk a citromlevet, majd tálakba öntjük, a tetejére teszünk a baconból és a spárgafejekből is.

BURGONYA-SPÁRGA GRATIN
● 1 kg burgonya
● 500 g zöldspárga
● 2 szál póréhagyma
● 2 gerezd fokhagyma
● 500 ml zab- vagy rizstej
● 250 ml mandulatejszín
● frissen reszelt szerecsendió
● só, bors
● 150 g Gruyère sajt
Egy mélyebb téglalap alakú tűzálló tálat kikenünk kevés vajjal, a sütőt előmelegítjük 190 °C-ra.
A krumplit meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Beterítjük a tál alját, rárakjuk a spárgát, a szeletelt póréhagymát, így rétegezzük a hozzávalókat.
A tejet és a tejszínt összekeverjük a sóval, a borssal és a szerecsendióval, majd óvatosan a zöldségekre öntjük. 
A tálat letakarjuk alufóliával és 40 percre a forró sütőbe toljuk. Ezután levesszük a fóliát, megszórjuk a reszelt sajttal és a kb. 20 percre visszatesszük a sütőbe. Tálaláskor a tetejét megszórhatjuk kevés petrezselyemmel.

Szöveg: Dudás Judit