3587717 xxlAttól, hogy valamit megszoktunk, még nem biztos, hogy jót is tesz nekünk! Az utóbbi években egyre többen kérdőjelezték meg a naponta fogyasztott gabonák hasznosságát. Lehet, hogy nem is tudsz róla, és neked is árt a glutén?
A glutén elhagyásával sok beteg szabadult meg a hangulatingadozásokon kívül más olyan állapotoktól is, amelyeket az immunrendszer túlzott működése okoz, mint például az allergia és az ízületi gyulladások.
Ha túl merészen hangzik, hogy az agy szenved egy tál spagetti vagy egy finom bundás kenyér elfogyasztása miatt, akkor jobb, ha felkészülsz a legrosszabbra! Azt talán már tudod, hogy a finomított szénhidrátok nem tesznek jót, különösen nem nagy mennyiségben, de hogy az úgynevezett egészséges szénhidrátok, a teljes kiőrlésű gabonák és a természetes cukrok sem?!
Isten hozott A nagy gabonaigazságban!

{idozito3}

Ha túl merészen hangzik, hogy az agy szenved egy tál spagetti vagy egy finom bundás kenyér elfogyasztása miatt, akkor jobb, ha felkészülsz a legrosszabbra! Azt talán már tudod, hogy a finomított szénhidrátok nem tesznek jót, különösen nem nagy mennyiségben, de hogy az úgynevezett egészséges szénhidrátok, a teljes kiőrlésű gabonák és a természetes cukrok sem?! Isten hozott A nagy gabonaigazságban! Lássuk, mi történik az aggyal, ha szénhidrátokkal bombázzuk, melyek többségének olyan gyulladást okozó része is van, mint a glutén, amely irritálja az idegrendszert. A baj kezdődhet kisebb-nagyobb mindennapos kellemetlenségekkel, mint a fejfájás vagy szorongás, majd baljós betegségekké fejlődhet, mint a depresszió és a demencia. Megvizsgáljuk továbbá az általános anyagcsere-kihívásokat, úgymint az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség, s hogy mindez hogyan játszik szerepet az idegrendszer működési zavaraiban. Elmagyarázom, miért köszönhetjük az elhízás- és az Alzheimer- járványt a szénhidrátok iránt érzett, soha nem múló szeretetünknek, valamint a zsír és koleszterin iránti merev elutasításunknak.

TUDTAD?

• A cöliákiában szenvedő emberek körében megemelkedhet a fejlődési zavarokra, tanulási nehézségekre, tic betegségekre és az ADHD-ra való hajlam kockázata.

• A gluténérzékeny páciensek körében gyakran súlyos mértéket ölt a depresszió és a szorongás. Ezt elsősorban azok a citokinek okozzák, amelyek blokkolják az agy fontos neurotranszmittereinek termelését, mint például a szerotonin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a hangulatszabályozásban. A glutén, sőt néha a tejtermékek elhagyásával sok beteg szabadult meg a hangulatingadozásokon kívül más olyan állapotoktól is, amelyeket az immunrendszer túlzott működése okoz, mint például az allergia és az ízületi gyulladások.

• Az autizmus spektrumzavarban (ASD) szenvedő betegek 45 százalékának vannak gasztrointesztinális, azaz az emésztőcsatornával kapcsolatos problémái.
Bár az ASD-ben szenvedő betegek nem minden gasztrointesztinális tünete függ össze a cöliákiával, a rendelkezésre álló adatok szerint fokozottabb gluténérzékenységi előfordulás mutatható ki az autista gyermekek körében, mint az általános gyermekkori populációban.

A jó hír az, hogy a neurológiai, pszichológiai és viselkedési zavarok tüneteinek többségét visszafordíthatjuk pusztán azzal, hogy elkezdünk gluténmentesen étkezni, és az étrendünk részévé teszünk bizonyos étrend-kiegészítőket, például a DHA-t és a probiotikumokat.

A ragacsos fehérje

A glutén egy összetett fehérje. Kötőanyagként működik – a latin glutenjelentése ’ragasztó’ –, a lisztből készült dolgokat tartja össze, a süteményeket, kekszeket ugyanúgy, mint a pékárut és a pizzatésztát. Amikor beleharapunk egy könnyű muffinba, vagy meggyúrjuk és kinyújtjuk a pizzatésztát sütés előtt, nos ez mind a gluténnak köszönhető. Sőt a legtöbb puha, rágós kenyérféle, amelyet ma kapni lehet, a gluténnak köszönheti gumiszerűségét. A glutén segítségével „kel meg” a kenyér, amikor a búzát élesztővel keverjük össze. Ha szeretnénk a kezünkben tartani egy gluténlabdát, csak keverjünk össze vizet és búzalisztet, gyúrjuk tésztává, aztán mossuk le a masszát a kezünkről folyó vízben, hogy eltávolítsuk a keményítőt és a rostokat. Ami megmarad, az egy gluténes fehérjekeverék.
A legtöbben a búzával fogyasztunkglutént, de ezen kívül megtalálható egy sor gabonában: a rozsban, az árpában, a tönkölyben, a kamutban (más néven khorasan búza) is.
Ez az egyik leggyakrabban használt táplálékadalék, és nemcsak a feldolgozott ételekben, hanem a kozmetikai és higiéniai szerekben is megtalálható.
Megbízható stabilizálóként segít, hogy a margarinok és sajtkrémek megőrizzék lágyságukat, és megelőzi, hogy a szószok és öntetek összecsomósodjanak.
A hajbalzsamok sűrűségét és a szempillaspirálok dúsító hatását is a gluténnak köszönhetjük.
És ugyanúgy allergiásak lehetünk rá, mint bármelyik fehérjére.

De vizsgáljuk meg közelebbről a problémát! A glutén nem egy egyszerű molekula. Valójában két fő fehérjecsoportból áll, a gluteninekbőlés a gliadinokból. Azon a tényen túl, hogy e két fehérjecsoport közül bármelyikre érzékenyek lehetünk, a gliadin tizenkét különböző kisebb egységre bontható, és bármelyik okozhat gyulladáshoz vezető allergiás reakciót. Amikor pácienseimmel a gluténérzékenységről beszélek, az első dolog, amit mondanak, valahogy így hangzik: „Nos, nekem nincs cöliákiám, már megvizsgáltak!” Mindent elkövetek, hogy elmagyarázzam, mekkora a különbség a cöliákia és a gluténérzékenység között. Célom, hogy megértessem: a lisztérzékenység néven is ismert cöliákia a gluténérzékenység extrém megnyilvánulása. Cöliákia akkor alakul ki, amikor a glutén által kiváltott allergiás reakció kifejezetten a vékonybélben tesz kárt. Ez az egyik legsúlyosabb reakció, amit a glutén kiválthat. A szakemberek jó része úgy becsüli, hogy kétszáz emberből egynek van cöliákiája, ám a valóság valószínűleg közelebb van ahhoz, hogy harmincból egynek, ugyanis sok beteget nem diagnosztizálnak. Négyből legalább egy ember hajlamos a betegségre kizárólag a genetikája miatt; az észak-európai felmenőkkel rendelkezők pedig különösen fogékonyak. Sőt, növelve a gluténérzékenység igen széles spektrumát, egyesek olyan géneket hordoznak, amelyek a gluténintolerancia gyenge változatára kódoltak. A cöliákia nem csak a belekben tesz kárt. Ha egyszer a gének beindulnak erre a betegségre, a gluténra való érzékenység egy egész életen át tartó állapottá válik, amely a bőrre és a nyálkahártyára is hatással van, például aftákat okozva a szájban.
Az extrém reakciók pedig autoimmun állapotot hoznak létre, mint például a cöliákiát.

 

Nem csak az emésztőrendszer lehet érintett!

A gluténérzékenység megértésének kulcsa éppen az, hogy bármelyik szervünket érintheti, még úgy is, hogy a vékonybél teljesen ép marad. Előfordulhat, hogy valakinek nincs cöliákiája, ennek ellenére testének többi része – az agyát is beleértve – nagy kockázatnak van kitéve, ha gluténérzékeny. Segít a megértésben, ha tudjuk, hogy az ételérzékenység általában az immunrendszer válasza. Akkor is előfordulhat, ha szervezetünkből hiányoznak a megfelelő enzimek, hogy megemésszük az étel összetevőit. A glutén esetében annak „ragacsos” eleme beleavatkozik a tápanyag lebontásába és felszívódásába. A rosszul megemésztett étel pépes lerakódást képez a belekben, ez riasztja az immunrendszert, ami a vékonybél belső falára mért támadásba kezd. Azok, akik a tüneteket észlelik, hasi fájdalmakkal, hányingerrel, hasmenéssel, székrekedéssel és egyéb bélpanaszokkal jelentkeznek. A betegek egy része azonban nem tapasztal egyértelmű gyomor- és bélrendszeri problémát, ám ettől függetlenül létrejöhet tünetmentes támadás bárhol a szervezetben, például az idegrendszerben.
Ne feledjük, hogy amikor a szervezet negatívan reagál egy ételre, megpróbálja kontrollálni a kárt, és gyulladást okozó hírvivő molekulákat küld szét, melyek segítségével az ételrészecskéket ellenségnek bélyegzi. Ennek következtében az immunrendszer gyulladást keltő vegyületeket bocsájt ki, köztük ölősejteket is, hogy megsemmisítsék az ellenséget. A folyamat gyakran károsítja a szöveteket, gyengítve a bélfalat. Ezt az állapotot hívjuk „áteresztő bélnek”, ami a jövőben fokozottan hajlamossá tesz további ételérzékenységek kialakulására. A támadó gyulladás pedig folyamatosan növeli az autoimmun betegség kialakulásának kockázatát.

A gyulladás, amelyről most már tudod, hogy számos agyi rendellenesség alapja, kezdődhet úgy is, hogy az immunrendszer a testünkben levő anyagra reagál. Amikor az immunrendszer antitestei kapcsolatba kerülnek azzal a fehérjével vagy antigénnel, amelyre az illető allergiás, egyfajta gyulladási hullámot váltanak ki, egy sor káros vegyületet, úgynevezett citokineket bocsátva ki magukból. A gluténérzékenységet az okozza, hogy a glutén egyik alkotóelemét, a gliadint támadó antitestek szintje megemelkedik. Amikor az antitest összekapcsolódik ezzel a fehérjével – létrehozva egy antigliadin antitestet –, szervezetünkben egy specifikus immunsejtben specifikus gének „kapcsolódnak be”. Amikor ezek a gének aktiválódnak, gyulladást keltő citokin vegyületek halmozódnak fel, és megtámadhatják az agyat. A citokinok az agy ellenségei: szövetkárosodást okoznak, és az agyat fogékonnyá teszik a működési zavarokra és betegségekre, különösen, ha a támadás folytatódik. A másik gond az anti-gliadin antitestekkel, hogy közvetlenül tudnak kapcsolódni az agyban található specifikus fehérjékhez, melyek hasonlítanak a gluténtartalmú ételekben található gliadin fehérjéhez, de az anti-gliadin antitestek nem képesek észlelni a különbséget. Ez pedig még több, gyulladást keltő citokin képződéséhez vezet.

Nem csoda hát, hogy nagy mennyiségű citokint találnak az Alzheimer- és Parkinson-betegségben, sclerosis multiplexben, sőt még az autizmusban szenvedők szervezetében is. (A kutatások azt is kimutatták, hogy akiket tévesen ALS-sel – amyotrophiáslateralsclerosis– vagy LouGehrig-kórral diagnosztizáltak, egyszerűen csak érzékenyek a gluténra, és miután elhagyták azt az étrendjükből, tünetmentessé válnak. MariosHadjivassiliou professzor, a sheffieldi Royal HallamshireHospital egyik legelismertebb, a gluténérzékenység és az agy kapcsolatával foglalkozó kutatója egy 1996-ban, a The Lancetben megjelent cikkében ezt írta: „Az adataink arra utalnak, hogy a gluténérzékenység általános az ismeretlen eredetű neurológiai betegségekben szenvedőknél, és ennek etiológiai jelentősége lehet.”

 

 

 

Borito David-Perlmutter GabonaagyDr. David Perlmutter Gabonaagy című könyvében nemcsak újszerű infókat olvashatsz

a gluténről, de receptek és négyhetes életmód program is segítségedre lesz.

(Kossuth Kiadó)