Attól, hogy valamit megszoktunk, még nem biztos, hogy jót is tesz nekünk! Az utóbbi években egyre többen kérdőjelezték meg a naponta fogyasztott gabonák hasznosságát. Lehet, hogy nem is tudsz róla, és neked is árt a glutén?
A glutén elhagyásával sok beteg szabadult meg a hangulatingadozásokon kívül más olyan állapotoktól is, amelyeket az immunrendszer túlzott működése okoz, mint például az allergia és az ízületi gyulladások.
Ha túl merészen hangzik, hogy az agy szenved egy tál spagetti vagy egy finom bundás kenyér elfogyasztása miatt, akkor jobb, ha felkészülsz a legrosszabbra! Azt talán már tudod, hogy a finomított szénhidrátok nem tesznek jót, különösen nem nagy mennyiségben, de hogy az úgynevezett egészséges szénhidrátok, a teljes kiőrlésű gabonák és a természetes cukrok sem?!
Isten hozott A nagy gabonaigazságban!
{idozito3}
Ha túl merészen hangzik, hogy az agy szenved egy tál spagetti vagy egy finom
bundás kenyér elfogyasztása miatt, akkor jobb, ha felkészülsz a legrosszabbra! Azt
talán már tudod, hogy a finomított szénhidrátok nem tesznek jót, különösen nem
nagy mennyiségben, de hogy az úgynevezett egészséges szénhidrátok, a teljes
kiőrlésű gabonák és a természetes cukrok sem?! Isten hozott A nagy
gabonaigazságban! Lássuk, mi történik az aggyal, ha szénhidrátokkal bombázzuk,
melyek többségének olyan gyulladást okozó része is van, mint a glutén, amely
irritálja az idegrendszert. A baj kezdődhet kisebb-nagyobb mindennapos
kellemetlenségekkel, mint a fejfájás vagy szorongás, majd baljós betegségekké
fejlődhet, mint a depresszió és a demencia. Megvizsgáljuk továbbá az általános
anyagcsere-kihívásokat, úgymint az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség, s hogy
mindez hogyan játszik szerepet az idegrendszer működési zavaraiban.
Elmagyarázom, miért köszönhetjük az elhízás- és az Alzheimer- járványt a
szénhidrátok iránt érzett, soha nem múló szeretetünknek, valamint a zsír és
koleszterin iránti merev elutasításunknak.
TUDTAD?
• A cöliákiában szenvedő emberek körében megemelkedhet a fejlődési zavarokra,
tanulási nehézségekre, tic betegségekre és az ADHD-ra való hajlam kockázata.
• A gluténérzékeny páciensek körében gyakran súlyos mértéket ölt a depresszió és a
szorongás. Ezt elsősorban azok a citokinek okozzák, amelyek blokkolják az agy fontos
neurotranszmittereinek termelését, mint például a szerotonin, amely kulcsfontosságú
szerepet játszik a hangulatszabályozásban. A glutén, sőt néha a tejtermékek
elhagyásával sok beteg szabadult meg a hangulatingadozásokon kívül más olyan
állapotoktól is, amelyeket az immunrendszer túlzott működése okoz, mint például az
allergia és az ízületi gyulladások.
• Az autizmus spektrumzavarban (ASD) szenvedő betegek 45 százalékának vannak
gasztrointesztinális, azaz az emésztőcsatornával kapcsolatos problémái.
Bár az ASD-ben szenvedő betegek nem minden gasztrointesztinális tünete függ össze
a cöliákiával, a rendelkezésre álló adatok szerint fokozottabb gluténérzékenységi
előfordulás mutatható ki az autista gyermekek körében, mint az általános
gyermekkori populációban.
A jó hír az, hogy a neurológiai, pszichológiai és viselkedési zavarok tüneteinek
többségét visszafordíthatjuk pusztán azzal, hogy elkezdünk gluténmentesen étkezni,
és az étrendünk részévé teszünk bizonyos étrend-kiegészítőket, például a DHA-t és a
probiotikumokat.
A ragacsos fehérje
A glutén egy összetett fehérje. Kötőanyagként működik – a latin gluten jelentése
’ragasztó’ –, a lisztből készült dolgokat tartja össze, a süteményeket, kekszeket
ugyanúgy, mint a pékárut és a pizzatésztát. Amikor beleharapunk egy könnyű
muffinba, vagy meggyúrjuk és kinyújtjuk a pizzatésztát sütés előtt, nos ez mind a
gluténnak köszönhető. Sőt a legtöbb puha, rágós kenyérféle, amelyet ma kapni lehet,
a gluténnak köszönheti gumiszerűségét. A glutén segítségével „kel meg” a kenyér,
amikor a búzát élesztővel keverjük össze. Ha szeretnénk a kezünkben tartani egy
gluténlabdát, csak keverjünk össze vizet és búzalisztet, gyúrjuk tésztává, aztán
mossuk le a masszát a kezünkről folyó vízben, hogy eltávolítsuk a keményítőt és a
rostokat. Ami megmarad, az egy gluténes fehérjekeverék.
A legtöbben a búzával fogyasztunk glutént, de ezen kívül megtalálható egy sor
gabonában: a rozsban, az árpában, a tönkölyben, a kamutban (más néven khorasan
búza) is.
Ez az egyik leggyakrabban használt táplálékadalék, és nemcsak a feldolgozott
ételekben, hanem a kozmetikai és higiéniai szerekben is megtalálható.
Megbízható stabilizálóként segít, hogy a margarinok és sajtkrémek megőrizzék
lágyságukat, és megelőzi, hogy a szószok és öntetek összecsomósodjanak.
A hajbalzsamok sűrűségét és a szempillaspirálok dúsító hatását is a gluténnak
köszönhetjük.
És ugyanúgy allergiásak lehetünk rá, mint bármelyik fehérjére.
De vizsgáljuk meg közelebbről a problémát! A glutén nem egy egyszerű molekula.
Valójában két fő fehérjecsoportból áll, a gluteninekből és a gliadinokból. Azon a
tényen túl, hogy e két fehérjecsoport közül bármelyikre érzékenyek lehetünk, a
gliadin tizenkét különböző kisebb egységre bontható, és bármelyik okozhat
gyulladáshoz vezető allergiás reakciót. Amikor pácienseimmel a gluténérzékenységről
beszélek, az első dolog, amit mondanak, valahogy így hangzik: „Nos, nekem nincs
cöliákiám, már megvizsgáltak!” Mindent elkövetek, hogy elmagyarázzam, mekkora a
különbség a cöliákia és a gluténérzékenység között. Célom, hogy megértessem: a
lisztérzékenység néven is ismert cöliákia a gluténérzékenység extrém
megnyilvánulása. Cöliákia akkor alakul ki, amikor a glutén által kiváltott allergiás
reakció kifejezetten a vékonybélben tesz kárt. Ez az egyik legsúlyosabb reakció, amit
a glutén kiválthat. A szakemberek jó része úgy becsüli, hogy kétszáz emberből
egynek van cöliákiája, ám a valóság valószínűleg közelebb van ahhoz, hogy
harmincból egynek, ugyanis sok beteget nem diagnosztizálnak. Négyből legalább egy
ember hajlamos a betegségre kizárólag a genetikája miatt; az észak-európai
felmenőkkel rendelkezők pedig különösen fogékonyak. Sőt, növelve a
gluténérzékenység igen széles spektrumát, egyesek olyan géneket hordoznak,
amelyek a gluténintolerancia gyenge változatára kódoltak. A cöliákia nem csak a
belekben tesz kárt. Ha egyszer a gének beindulnak erre a betegségre, a gluténra való
érzékenység egy egész életen át tartó állapottá válik, amely a bőrre és a
nyálkahártyára is hatással van, például aftákat okozva a szájban.
Az extrém reakciók pedig autoimmun állapotot hoznak létre, mint például a cöliákiát.
Nem csak az emésztőrendszer lehet érintett!
A gluténérzékenység megértésének kulcsa éppen az, hogy bármelyik szervünket
érintheti, még úgy is, hogy a vékonybél teljesen ép marad. Előfordulhat, hogy
valakinek nincs cöliákiája, ennek ellenére testének többi része – az agyát is beleértve
– nagy kockázatnak van kitéve, ha gluténérzékeny. Segít a megértésben, ha tudjuk,
hogy az ételérzékenység általában az immunrendszer válasza. Akkor is előfordulhat,
ha szervezetünkből hiányoznak a megfelelő enzimek, hogy megemésszük az étel
összetevőit. A glutén esetében annak „ragacsos” eleme beleavatkozik a tápanyag
lebontásába és felszívódásába. A rosszul megemésztett étel pépes lerakódást képez a
belekben, ez riasztja az immunrendszert, ami a vékonybél belső falára mért
támadásba kezd. Azok, akik a tüneteket észlelik, hasi fájdalmakkal, hányingerrel,
hasmenéssel, székrekedéssel és egyéb bélpanaszokkal jelentkeznek. A betegek egy
része azonban nem tapasztal egyértelmű gyomor- és bélrendszeri problémát, ám
ettől függetlenül létrejöhet tünetmentes támadás bárhol a szervezetben, például az
idegrendszerben.
Ne feledjük, hogy amikor a szervezet negatívan reagál egy ételre, megpróbálja
kontrollálni a kárt, és gyulladást okozó hírvivő molekulákat küld szét, melyek
segítségével az ételrészecskéket ellenségnek bélyegzi. Ennek következtében az
immunrendszer gyulladást keltő vegyületeket bocsájt ki, köztük ölősejteket is, hogy
megsemmisítsék az ellenséget. A folyamat gyakran károsítja a szöveteket, gyengítve
a bélfalat. Ezt az állapotot hívjuk „áteresztő bélnek”, ami a jövőben fokozottan
hajlamossá tesz további ételérzékenységek kialakulására. A támadó gyulladás pedig
folyamatosan növeli az autoimmun betegség kialakulásának kockázatát.
A gyulladás, amelyről most már tudod, hogy számos agyi rendellenesség alapja,
kezdődhet úgy is, hogy az immunrendszer a testünkben levő anyagra reagál. Amikor
az immunrendszer antitestei kapcsolatba kerülnek azzal a fehérjével vagy antigénnel,
amelyre az illető allergiás, egyfajta gyulladási hullámot váltanak ki, egy sor káros
vegyületet, úgynevezett citokineket bocsátva ki magukból. A gluténérzékenységet az
okozza, hogy a glutén egyik alkotóelemét, a gliadint támadó antitestek szintje
megemelkedik. Amikor az antitest összekapcsolódik ezzel a fehérjével – létrehozva
egy antigliadin antitestet –, szervezetünkben egy specifikus immunsejtben specifikus
gének „kapcsolódnak be”. Amikor ezek a gének aktiválódnak, gyulladást keltő citokin
vegyületek halmozódnak fel, és megtámadhatják az agyat. A citokinok az agy
ellenségei: szövetkárosodást okoznak, és az agyat fogékonnyá teszik a működési
zavarokra és betegségekre, különösen, ha a támadás folytatódik. A másik gond az
anti-gliadin antitestekkel, hogy közvetlenül tudnak kapcsolódni az agyban található
specifikus fehérjékhez, melyek hasonlítanak a gluténtartalmú ételekben található
gliadin fehérjéhez, de az anti-gliadin antitestek nem képesek észlelni a különbséget.
Ez pedig még több, gyulladást keltő citokin képződéséhez vezet.
Nem csoda hát, hogy nagy mennyiségű citokint találnak az Alzheimer- és Parkinson-
betegségben, sclerosis multiplexben, sőt még az autizmusban szenvedők
szervezetében is. (A kutatások azt is kimutatták, hogy akiket tévesen ALS-sel –
amyotrophiás lateralsclerosis – vagy Lou Gehrig-kórral diagnosztizáltak, egyszerűen
csak érzékenyek a gluténra, és miután elhagyták azt az étrendjükből, tünetmentessé
válnak. Marios Hadjivassiliou professzor, a sheffieldi Royal Hallamshire Hospital egyik
legelismertebb, a gluténérzékenység és az agy kapcsolatával foglalkozó kutatója egy
1996-ban, a The Lancetben megjelent cikkében ezt írta: „Az adataink arra utalnak,
hogy a gluténérzékenység általános az ismeretlen eredetű neurológiai betegségekben
szenvedőknél, és ennek etiológiai jelentősége lehet.”
Dr. David Perlmutter Gabonaagy című könyvében nemcsak újszerű infókat olvashatsz
a gluténről, de receptek és négyhetes életmód program is segítségedre lesz.
(Kossuth Kiadó)
