Parragh Blanka nevét akkor ismerhettük meg, amikor a 2014-es Miss Balaton második udvarhölgyévé
koronázták. A fiatal lány azóta Hollandiában jár egyetemre, de nem felejti el, amit a felkészítésen
tanult, és azt sem, hogy nem is olyan régen még 15 kilót kellett leadnia. Lássuk, hogy csinálta!
{idozito3}

 

parragh viczian_kiraly_horvath_A szépségverseny a legtöbb indulót komoly tapasztalatokkal ajándékozza meg. Te mit tanultál tavaly nyáron?

A Miss Balaton alatt nemcsak az alakom lett sokkal jobb, de lelkileg is megerősödtem. Sok mindent
tanultam a táborban, megismerkedtem például a fotózás és sminkelés rejtelmeivel. Remek tippeket
kaptam a stylistoktól, és sokat fejlődött a színpadi mozgásom is. De ami a legfontosabb, hogy sokkal
magabiztosabb lettem és értékes kapcsolatokat alakítottam ki. A lányokkal és a tanácsadókkal is
nagyon sokat beszélgettem. A legnagyobb hatással talán Epres Panni és Polgár Kriszti voltak rám, akik
végig bíztattak és arra ösztönöztek, hogy minden körülmények között maradjak önmagam. De
Horváth Éva is mindenben támogatott minket, bármilyen kérdéssel fordulhattunk hozzá.”

A legfontosabb: a mérték!

elotte 2Rád nézve nem hihető, hogy valaha is súlyproblémáid voltak…

Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy mázlista vagyok, mert nagyon jó géneket örököltem a
szüleimtől. Persze próbáltam mindig sportolni valamit, a kedvencem az úszás. Volt, amikor hetente
többször is sikerült eljutni az uszodába. Aztán az érettségire készülve egyre kevesebb időm jutott rá,
és ezzel együtt a helyes és kiegyensúlyozott étkezésére sem figyeltem már annyira oda. 2012
novemberében talán már kicsit vékony is voltam, akkor 48-49 kg-ot mutatott a mérleg. Aztán szép
lassan, majd egyre gyorsabban elkezdtek felkúszni a kilók: 50, 51, 52 és így tovább. Nem mondom,
hogy nem foglalkoztatott ez a változás, de akkor mindig volt kifogásom, hogy miért nem kell erre
koncentrálnom. Aztán eljött a nyár, amit végigutaztam. Voltam például a Balatonon, ahol nem
lehetett kihagyni a finom lángost és a sok édességet, emellett pedig beiktattam egy felejthetetlen
körutazást is Olaszországban és Dél-Franciaországban. Ott sem volt megállás az étkezés terén, és
nyár végére elértem a 64 kg-t. Mivel körülbelül fél év alatt jutottam el idáig, nem igazán láttam
magamon ezt a drasztikus változást. Viszont a ruhatáram jobban megérezte a plusz 15 kilogrammot:
először csak nehezebben jöttek rám a kedvenc darabjaim, de végül legnagyobb bánatomra az eggyel
nagyobb méretek közt kellett válogatnom. Ekkor már kezdtem rosszul érezni magam a bőrömben, és
egyre többen jegyezték meg a környezetemből, hogy „jó húsban” vagyok.

Mi volt az első lépésed, amikor rájöttél, hogy tenned kell valamit?

A változás 2013 őszén kezdődött, amikor eldöntöttem, hogy visszanyerem a régi alakomat. Leginkább
az étrendemen változtattam. A”mérték” lett a jelszavam, és a helyett, hogy mindent megettem
volna, amit megkívántam, elkezdtem odafigyelni a mennyiségre. Emellett pedig a sportolásra is
igyekeztem időt szakítani, s bár az egyetem mellett nem mindig jutott időm a megtervezett
mozgásra, legalább arra odafigyeltem, hogy egy-egy megállót sétával helyettesítsek. Kevesen tudják,
de ezzel is el lehet kalóriákat égetni. Persze más mozgásformákat is igyekeztem beiktatni: sokat
bicikliztem és az úszást sem hanyagoltam el.

Sport és táplálkozás: melyiket érezted fontosabbnak?

Ahogy mondtam is, a látványos eredményt inkább az étrendváltozásnak köszönhetem. Rá kellett
jönnöm például, hogy a folyadékfogyasztás elengedhetetlen, ezért napi 2-3 liter vizet megittam.
Bevallom, az elején ez nem volt könnyű, mivel addig én is az a típus voltam, aki csak akkor ivott,
amikor megszomjazott. Ezért vettem egy 4 deciliteres poharat, és figyeltem arra, hogy óránként
megigyak egy-egy pohár vizet Egy idő után tényleg éreztem, hogy jobb így, és nem mellesleg az
éhséget is sokszor elvette egy időre.

Hogyan változtattad meg az étrendedet?

Sokkal több gyümölcsöt és zöldséget kezdtem el enni. A főétkezések mellé köretként mindig répát
vagy gombát pároltam, amik jó fűszerezéssel kiválóan tudták helyettesíteni a krumplit és a tésztát. A
párolt zöldségek hatékonysága egyébként abban rejlik, hogy nagyon alacsony a kalóriatartalmuk,
mégis elképesztően laktatók. Annyira megszerettem ezeket a zöldségeket, hogy sokszor uzsonna
gyanánt is készítettem magamnak. Reggelire leginkább gyümölcsöt, joghurtot és natúr tojásrántottát
ettem. Sok minden mást is kipróbáltam, de a tapasztalatom az volt, hogy ha sok fehérjét fogyasztok
reggelire, akkor kevésbé leszek éhes napközben és könnyebben ki tudom várni az ebédidőt.
Vacsorára általában salátákat ettem, de mindig figyeltem a változatosságra. Sokszor csak light
mozzarellát szeleteltem vékonyra paradicsomszeletekkel, csepegtettem rá néhány csepp olívaolajat
és megszórtam oreganóval. Ez kiválóan elvette az éhségemet estére, de azért meg is kellett
tartóztatnom magam néha, hogy a filmezés közben ne kezdjek el rágcsálni valamit. Ha mégsem
bírtam ki, akkor néhány szem pörkölt mandulát vagy egyéb magvat ropogtattam. Persze ebből sem
lehetett marékszámra enni! És arra is odafigyeltem, csak olívaolajat használjak, és abból is csak
annyit, amennyit feltétlenül szükséges.

Mennyire követted tudatosan a menüt?

A váltás után sem vontam meg magamtól a finomságokat, egyszerűen csak odafigyeltem a
mennyiségre és számoltam a kalóriákat. Nem mértem pontosan, csak nagyjából adogattam össze a
számokat, és leginkább felfelé kerekítettem. Például, ha az ebéd 475 kcal körül volt én inkább 500
kcal-val számoltam – ezt könnyebb volt fejben tartani. Volt egy körülbelüli napi kalóriabevitelem
(1600 kcal) ami teljesen tarthatónak bizonyult. A Miss Balaton verseny alatt életemben először részt
vettem egy dietetikus tanácsadáson, amelyen elég sok hasznos tippet kaptam. Például azt is
megtudtam, hogy hosszútávon nincs értelme a nagyon alacsony napi kalóriabevitelnek, mivel a
szervezet elkezd raktározni és még hízáshoz is vezethet ez a folyamat. Szóval én diétától függetlenül
ettem csokit is, meg mindenféle finomságot, de például ha jobban beebédeltem, akkor a vacsora
mennyiségéből vettem le. Így tudtam tartani az átlagot.

Mi okozott nehézséget?

Sajnos nem mindig tudtam ugyanabban az időpontban elfogyasztani a reggelit, ebédet, vacsorát, de
mindig próbáltam egy viszonylag állandó időszakot találni, mert a rendszerességre is oda akartam
figyelni.
Ezekkel az apró trükkökkel sikerült szép lassan elindulnom a fogyás útján. Nem voltam a drasztikus
változtatások a híve, hiszen hosszú távon is szerettem volna ezt az étrendet megtartani. Ezeket
betartva igenis lehet fogyni – csak nem pillanatok alatt. Nekem 8 hónap alatt sikerült 15 kg-t
lefogynom, és elégedett vagyok így.
keretes
 

Blanka egynapi étrendje

Amint már említettem, mindig próbálok változatosan étkezni és most leírom egy napi étkezésem.
Persze nem tudok minden nap egy előre meghatározott étrendet követni, de ha a hét egy részében
sikerül, már nyert ügyem van.
 
Reggeli: natúr tojásrántotta (uborkát, paradicsomot vagy paprikát szoktam mellé enni) egy szelet
pirítóssal+ gyümölcsös joghurt
Tízórai: banán/alma
 
Ebéd: csirkemell bármilyen változatban (akár fűszerezve és pár csepp méz rá vagy zöldségekkel
párolva, rá paradicsomszósz plusz oregano és bazsalikom vagy esetleg valami gombás mártással). A
lényeg, hogy szerintem a natúr csirke nem olyan finom, és ha nem eszem hozzá köretet, nem
spórolok annyi kalóriát, hogy megérje. Köretnek párolt répa kiváló, mivel ilyen formán elkészítve
enyhén édeskés lesz, és nagyon jól illik a csirkéhez. De akármilyen más zöldség, vagy valamilyen
joghurtos friss saláta is tökéletes lehet. Gyakran fogyasztok leveseket is, mert laktatnak és nem olyan
magas a kalóriatartalmuk (krémleveseket is lehet könnyedebbre készíteni, a lényeg, hogy egy kevés
light tejszínt tegyünk bele, és felejtsük el a habarást).
 
Uzsonna: Ha esetleg a kiadósabb ebéd után megéhezem, a legegyszerűbb, ha magvakat ropogtatok
vagy gyümölcsöt fogyasztok (az alma mindig kiváló éhségcsillapító)
 
Vacsora: Caprese saláta
 
parragh blanka_foto_ajkai_david

Munka, tanulás, hobbi

Mik a terveid?

Tavaly érettségiztem a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban, Budapesten. Most
Hollandiában tanulok a Maastricht University-n. A szakom neve Európai Tanulmányok és 2016
májusában fogok végezni. Ezt követően diplomataként szeretnék dolgozni.  
Nagyon szeretem ezt a szakot, mert sokrétű tudásra tehetek szert. Tanultam jogot, gazdaságot,
politikát, akadémiai írást, analízist, EU történelmet es tárgyalási technikákat is. Tavasszal eljutottam
az Európai Parlamentbe, ami nagyon izgalmas és tanulságos kirándulás volt. Örülnék, ha egyszer ott
vagy az Európai Bizottságnál dolgozhatnék. Jövő szeptembertől fél éven keresztül szakmai
gyakorlaton veszek majd részt, ehhez pedig beadtam egy pályázatot az Európai Bizottsághoz is.

Elfoglalt hétköznapjaid vannak, de azért van időd valamilyen hobbira is?

Az egyik legkedvesebb hobbim a kézműveskedés. Minden évszakra kitalálok valami kreatív kis
dísztárgyat, amit elkészítek a lakásba. Szívesen kipróbálok mindenféle DIY típusú tevékenységet. E
mellett nagyon szeretek sütni, és különleges ételeket főzni. A másik szenvedélyem a divat: minden,
ami a témába tartozik érdekel. Állatbarát lévén ott próbálok segíteni, ahol tudok. Annak is nagyon
örültem, amikor a Miss Balaton felkészítő tábor alatt ellátogattunk egy siófoki menhelyre, megnéztük
a körülményeket, és barátkoztunk kicsit az ott élő kutyusokkal. Örülök, hogy végül támogatni is
tudtuk az alapítványt.  

Vonzanak a társadalmi felelősség kérdései?

Szinte nincs is olyan téma, ami ne érdekelne, néhány dolog azonban különösen nagy hatással volt
rám. Nemrég részt vettem például a Speciális Olimpiai játékokon fordítóként, ahol több Down-
szindrómás és szellemi sérült fiatallal ismerkedtem meg. Csodálatos emberek, fantasztikus
képességekkel, mindvégig nagyon kedvesek voltak velem. A másik nagyon meghatározó élmény
számomra az volt, hogy két évig Afrikában (Dakarban) élhettem. Nagyon sok mindent tapasztaltam
meg ott, megtanultam értékelni azt, amim van, és azt is, hogy fogadjak el másokat.