Zsírok a maximumon, szénhidrátok a minimumon!
Gyors fogyás, vitalitás, gyógyulás, kirobbanó energia és javuló teljesítmény – ez az egyik oldal. Elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia és daganatos betegségek – ez a másik.
Egy sor olyan probléma, amit egyes új kutatások a szénhidrát intolerancia rovására írnak. A terület egyik kutató szakértője, Dr. Dominic D’Agostino, a Dél-Floridai Egyetem docense beszélt nekünk arról, hogy miért jó, ha szinte teljesen száműzzük étrendünkből a szénhidrátokat.
{idozito2}
ZSÍRÉGETÉS, JAVULÓ KEDÉLYÁLLAPOT, EGÉSZSÉG ÉS TELJESÍTŐKÉPESSÉG
Mi a ketogén diéta lényege és mennyiben különbözik az Atkins diétától?
Dr. Dominic D’Agostino: A ketogén diéta olyan konkrét makrotápanyagokat javasol, melyek megbízhatóan átállítják a szervezetet a táplálkozási ketózisra.
Az Atkins hasonlít a ketogén diétához, de több fehérjét enged meg és jellemzően közel sem olyan szigorú, mint a klinikákon alkalmazott ketogén diéta.
A terápiás célú ketogén diéta 75–85% zsírt, 20 g-nál kevesebb szénhidrátot és kis mennyiségű fehérjét tartalmaz.
Hogyan befolyásolja a ketogén diéta az anyagcserét?
A ketogén diéta a glükóz helyett a zsírok és ketonok felhasználására állítja át a szervezetet. Huzamosabb ideje folytatott ketogén diétával az agy és a perifériás szövetek hozzászoknak a ketonok hatékonyabb felhasználásához. Mivel a szervezetünk több zsír égetésére válik képessé, több zsírt fogyaszthatunk elsődleges energiaforrásként.
Milyen ketonszintet érdemes fenntartani és meddig?
A ketonok nyújtotta előnyök kihasz-nálásához optimálisnak tekinthető plazmakoncentráció min. 1-3 mM.
Testzsír-csökkentés, görcsrohamok vagy rákos megbetegedések meta-bolikus kezelése céljából a diétát a terápiás hatás elérésig érdemes folytatnunk. A táplálkozási ketózis állapotának elérését a ketonok vizeletben való jelenlétét kimutató tesztcsíkokkal vagy a vér ketonkoncentrációját jelző ketonmérővel ellenőrizhetjük.
Gyógyszertárakban vagy online patikában mindkét eszköz beszerezhető és mindkettő alkalmas arra, hogy otthoni körülmények között saját magunk kövessük nyomon a táplálkozási ketózis során a szervezetben zajló folyamatokat.
SOK ZSÍR, KEVESEBB FEHÉRJE, ALIG SZÉNHIDRÁT
A ketogén diétában hogyan alakul a zsírok, fehérjék és szénhidrátok aránya?
A klinikákon használt ketogén étrend nagyjából 85%-a zsír, 12%-a fehérje, és csak a fennmaradó csekélyke hányadot teszik ki a szénhidrátok. Érdeklődés mutatkozik az úgynevezett módosított Atkins diéta iránt is, amelynek 60%-a zsír, 30%-a fehérje és 10%-a szénhidrát.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem tanulmányaiban bebizonyosodott, hogy ezzel a módosított Atkins diétával szintén terápiás hatás érhető el, mindemellett a betartása is egyszerűbb.
Miből áll a diéta?
Az étrend elsődlegesen különböző zsírforrásokból áll. Az állati eredetű zsírok, mint például a vaj, és a különféle növényi zsírok, mint az extraszűz olívaolaj, nem hidrogénezett kókuszzsír, szűz kókuszolaj és avokádó jellemzően megtalálhatók a ketogén diétában.
A diéta emellett némi fehérje fogyasztását is lehetővé teszi, például tojás, hal, csirke, borjú és sertéshús formájában.
Ezek mellett rost és mikrotápanyag forrásként zöld színű zöldségek, mint spárga, brokkoli, kelkáposzta, spenót és saláta fogyasztása javasolt.
Kinek javasolja a ketogén diétát?
Elsősorban azoknak javaslom, akik fogyni szeretnének, akik növelni szeretnék fizikai teljesítményüket, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek, és zárójelben megjegyzem, hogy a diéta alkalmazása más betegségek esetén is terápiás hatású lehet.
Az érdeklődőknek ezzel kapcsolatban számos európai és amerikai klinika biztosít táplálkozási tanácsadást.
Kinek nem javasolja a ketogén diétát?
Természetesen a ketogén diéta nem mindig és nem mindenkinek javasolt. Így nem ajánlható például étrendi zsírintolerancia vagy olyan májanyagcsere zavar esetén, amikor a szervezet képtelen a ketonok hatékony előállítására.
Mire kell odafigyelnünk kezdetben?
A legnagyobb veszélyt általában az első hét jelenti, amikor a szervezetnek hozzá kell szoknia az újfajta étrendhez.
Ekkor rendkívül fontos a megfelelő folyadék és elektrolit, főként nátrium-, kálium-, kalcium- és magnéziumpótlás. Ha nem iszunk elég vizet, fokozódik a dehidratáció és a vesekőképződés veszélye, és ha valakinek már volt veseköve, akkor a ketogén diéta kerülendő. A ketózis kezdeti fázisában az energiaszintünk csökkenhet, ezért figyeljünk arra, hogy megfelelő zsírokat fogyasszunk, például kókuszolajat, hogy felpörgessük a szervezet energiatermelő képességét és elősegítsük a táplálkozási ketózis állapotának elérését.
PÖRÖGJ FEL, FOGYJ!
Miként befolyásolja a ketogén diéta a vitalitásunkat?
A ketogén diéta elején némi nehézséggel jár, míg eljutunk a táplálkozási ketózis állapotába. A szervezet átesik egy kezdeti, glükózmegvonásos perióduson, ami felkészíti arra, hogy a glükóz helyett álljon át a zsírok és ketonok elsődleges energiaforrásként való felhasználására.
Ez az átállás gyakran kellemetlen, de 2-4 hét után a legtöbb ember sokkal jobban érzi magát. Stabilizálódik az energiaszint és a kedélyállapot, javul az anyagcsere, fokozódik a vitalitás, ami lehetővé teszi a sportteljesítmény hosszabb távú fenntartását.
Hogyan érinti a ketogén étrend a sportteljesítményt?
A ketogén diéta a sportolók körében is egyre népszerűbb, különösen a tartós állóképességet igénylő sportok esetében.
Az Ohio Állami Egyetem kutatója, Jeff Volek, aki mindenki másnál több vizsgálatot végzett a ketogén diéta sportteljesítményre gyakorolt hatásairól, bebizonyította, hogy a sportolók a magas szénhidráttartalmú étrendről alacsony szénhidráttartalmú étrendre való áttéréssel hatékonyabban kiaknázzák a zsírraktáraikat és jóval hosszabban képesek fenntartani a teljesítményüket. Emellett a szervezetükben a gyulladás szintje is csökken, ami lehetővé teszi, hogy a jelentősebb fizikai megterhelések után hamarabb regenerálódjon a szervezetük.
Mikor érzékelhető a változás és mennyi ideig kell követnünk a ketogén étrendet? Netán életünk végéig?
A változások már az első héten jelentkeznek, jellemzően gyors fogyás formájában, melynek nagy része víz és zsír.
A kezdeti vízveszteség után a szervezet gyorsan átáll a zsírok égetésére és kialakul a táplálkozási ketózis állapota, ami egészen addig fenntartható, amíg ez számunkra kívánatos.
KETOGÉN DIÉTA KUTATÁS ALATT
A legújabb kutatások szerint a ketogén diéta kedvező hatású lehet cukorbetegség, daganatos betegségek, Alzheimer-kór és más neurológiai betegségek esetén!
Beszámolna nekünk a ketogén diétával kapcsolatos új kutatási eredményekről?
Új kutatásunk bebizonyította, hogy a ketogén étrend többre képes, mint görcsrohamok kezelésére. Az általunk fejlesztett exogén ketonok bevitelével gyorsabban elérjük a táplálkozási ketózis állapotát, melynek görcsrohamok és más neurológiai betegségek esetében kifejtett terápiás hatását jelenleg vizsgáljuk. A neurológiai betegségek mellett jelenlegi kutatásunk fő témája az, hogy a táplálkozási ketózis anyagcsere-terápiaként való felhasználásával megcélozhatók-e az agresszív, áttétes daganatok. Köztudott, hogy a cukor elősegíti a rákos sejtek szaporodását, tehát a táplálkozási ketózissal a szervezetet olyan fiziológiai állapotba hozhatjuk, ami gátolhatja a daganatok növekedését.
Hogyan hat az alacsony szénhidrátfogyasztás az agyra, például Alzheimer-kór vagy epilepszia esetén?
A szénhidrátbevitel csökkentésével arra ösztönözzük a szervezetünket, hogy üzemanyagként zsírsavakat mobilizáljon, ám mivel ezek nem tudnak átjutni a vér-agy gáton, a májnak a zsírsavakat ketonokká kell átalakítania. A ketonok, a zsíroxidáció vízben oldódó melléktermékei, energiát biztosítanak az agynak és a rendellenes glükóz-anyagcserével járó betegségek pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór, amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) vagy sclerosis multiplex esetén (SM) segítenek fenntartani anyagcseréjét.
A táplálkozási ketózis állapotának fenntartásával enyhíthetjük az említett neurológiai megbetegedésekkel járó tüneteket, ami rendkívül fontos, tekintve, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony kezelés.
Hogyan hat az alacsony szénhidrátfogyasztás a májra?
A szervezet a fel nem használt glükózt glikogén formájában tárolja. Az alacsony szénhidrátbevitel kimeríti a máj glikogén raktárait, melynek következtében csökken az inzulinkoncentráció. Ennek hatására a zsírszövetekben tárolt zsír a májban mobilizálódik, ahol a zsír-oxidáció során ketontestek képződnek, melyek a véráramba kerülve energiát biztosítanak az izmok, az agy a szív és egyéb szervek számára.
Hogyan hat a ketogén étrend a cukorbetegségre?
A 2-es típusú diabetes fő kóroki tényezője az inzulinrezisztencia és a tartósan magas vércukorszint. A magas vércukorszint oka a túlzott szénhidrátbevitel, és mivel alacsony szénhidráttartalmú étrenddel a vércukorszint csökkenthető, így a ketogén étrend a 2-es típusú cukorbetegség igen hatékony terápiás módszere. Az inzulinhiány okozta 1-es típusú cukorbetegség esetén ketogén étrend alkalmazásával jelentősen csökkenthető a befecskendezett inzulin mennyisége, ezért a csökkentett szénhidráttartalmú és ketogén diétát egyre gyakrabban használják a betegség kezelésére.
Miért ajánlja a ketogén diétát a cukorbetegeknek és az inzulin-rezisztenciában szenvedőknek?
Véleményem szerint a ketogén diéta a 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kontrollálásának leghatékonyabb módja, mivel mindkét állapot kizárólag a szénhidrát intolerancia következménye.
MI AZ A DEUTÉRIUM, ÉS MI A BAJ VELE?
A deutérium, vagy nehézhidrogén nagyon hasonít a hidrogénhez, ám tömege duplája a hidrogénhez képest. Fiziológiai rendszerekben a deutérium helyettesítheti a normál hidrogént a sejtstruktúrákban, így a DNS-en belül is.
A DNS-ben a normál hidrogén deutériummal való felcserélődése genetikai instabilitáshoz vezet, aminek következtében fokozódik a rákos megbetegedést okozó mutációk kialakulásának valószínűsége.
A szervezetben lévő deutérium csökkentésének leghatékonyabb módja a táplálkozási ketózis elérése és fenntartása, valamint deutériumcsökkentett víz fogyasztása.
A ketogén diéta során termelődő deutériumszegény metabolikus víz elősegíti a sejtek génállományának stabilizációját. Tudjuk például, hogy a deutérium megvonás hatékonyabb és stabilabb sejtosztódást tesz lehetővé, így kevesebb a mutáció és kisebb a rákos elfajulás valószínűsége.
A deutérium megvonással járó fokozott genetikai stabilitás természetes módon előzi meg vagy tartja kordában a daganat növekedését.
DAGANATOS SEJTEK ELLEN KETOGÉN DIÉTÁVAL?
Mi a kapcsolat a vércukor, és ketonszint és a tumorsejtek számának csökkenése között?
Táplálkozási ketózis állapotában a szervezetben lévő glükóz és keton koncentrációja fordítottan arányos.
A glükóz elérhetőségének csökkentése és az inzulinszint csökkentése drasztikusan csökkenti a rákos sejtek szaporodását. A glükózmegvonás és inzulinszint csökkentés hatására ugyanakkor a májban felgyorsul a ketonok létrejötte és a vérben emelkedik a ketonok koncentrációja.
A vércukor csökkenése és a ketonkoncentráció emelkedése olyan fiziológiai állapotot teremt, ami tovább gátolja a rákos sejtek szaporodását és fokozza az egyéb kezelési módok hatékonyságát, mivel a rákos sejtek a keton anyagokból nem tudnak energiát előállítani, csak a glukózból.
Melyek azok a további fiziológiai folyamatok, melyek a ketogén étrend hatására a szervezetben megváltoznak?
A táplálkozási ketózis a sejtekben felgyorsítja a zsíroxidációt, valamint serkenti a metabolikus víz termelődését.
A táplálkozási ketózissal társult zsíroxidációból származó metabolikus víz deutériumszegény.
Mivel a természetben előforduló zsírok deutériumszegények, így oxidációjuk során a szervezetben természetes módon deutériumszegény víz termelődik.
Milyen további módszerekkel segíthetjük elő a folyamatot?
A táplálkozási ketózis elérését és fenntartását segíti a rendszeres mozgás, illetve ha olyan ételeket fogyasztunk, melyek deutériumszegény metabolikus víz termelődését serkentő zsírokat tartalmaznak. Az aerobikhoz hasonló sportok, a jóga, a súlyokkal végzett edzés mind növelik a test anyagcsere kapacitását, így szervezetünk több zsírt tud elégetni, aminek következtében a sejteken belül természetes módon deutériumszegény víz termelődik.
MESÉLJEN NEKÜNK A HIPERBÁR OXIGÉNTERÁPIÁRÓL!
Kik számára előnyös ez a kezelés?
A hiperbár oxigénterápia vagy magasnyomású oxigénkezelés során a szövetek orvosi tisztaságú oxigénnel telítődnek. A daganatos sejtek alacsony oxigénszint mellett általában nagyon gyorsan szaporodnak, emellett az alacsony oxigénszint tovább károsítja a sejtek DNS-ét, ami olyan mutációk kialakulásához vezet, melyek tovább fokozzák a tumor agresszivitását.
A sejtek oxigénnel való telítésével azonban megszűnik a daganat számára kedvező oxigénhiányos állapot, és a magas oxigénkoncentrációra szelektíven érzékeny tumorsejtek elpusztulnak.
A hiperbár oxigénterápia emellett felpörgeti az anyagcserét, így a szervezet több zsírt és ketont éget el és nagyobb mennyiségű deutériumszegény metabolikus vizet állít elő.
Mi történik az egészséges és a daganatos sejtekkel a kezelés során?
Az orvosi felügyelet mellett alkalmazott hiperbár oxigénterápia serkenti az egészséges sejtek anyagcseréjét, miközben a daganatos sejteken belül fokozza a reaktív oxigénfajták, más néven szabad gyökök termelődését, így a rákos sejteket természetes módon, az oxidatív stressz fokozásával bombázhatjuk. Az oxidatív stressz növelésével a rákos sejtek sérülékenyebbé válnak az olyan egyéb kezelési módokkal szemben, melyek a fokozott oxidatív stresszel társult terápiás mechanizmusokon keresztül fejtik ki hatásukat (pl. sugárzás).
KETOGÉN RECEPTAJÁNLÓ
az Interneten nagyon sok ízlésednek megfelelő receptet találsz, keress rá!
TÁPLÁLKOZÁSODBAN REJLŐ GYÓGYÍR?
ÚJ KUTATÁSI TERÜLET A RÁK KEZELÉSÉBEN IS
„Jómagam immáron öt éve követem a ketogén diétát, mivel tapasztalatom szerint a táplálkozási ketózis állapotában energikusabb vagyok és a teljesítményem is jobb.”
Dr. Dominic D’Agostino
