Fájó térdek és csípők, megdagadt, gyulladt ujjak és csuklók: ilyet sajnos nem csak a nagyon idősek tapasztalnak! Tudtad, hogy a sérült porc nem képes a gyógyulásra? Sokan mondják egy ideje, hogy intenzív edzéshez nem árt porcvédő készítményeket szedni: de tényleg? És miért?
Az emberi szervezetben összesen 143 olyan ízület található, amelyekben egészséges állapotban – az ízületi tokon belül – porccal fedett csontok gördülnek el egymás mellett, az ízületi folyadék által könnyített módon. Ezek a porcok mind-mind a kopás és a sérülés veszélyének vannak kitéve. Ha a porc elvékonyodik, netán a folytonossága megszakad, és rajta „lyuk” keletkezik, az gyulladáshoz és fájdalomhoz vezethet. Rossz hír, de az ízületi porcok nem képesek regenerációra. Ennek ismeretében még inkább fontos törekedni arra, hogy a porctömeg és a porcok épsége minél tovább megmaradjon, ugyanis ez biztosítja a fájdalommentes mozgást, a mozgás szabadságát.
Kicsit kopott porc, nagyon fájó ízület
A köznyelvben „porckopásként” emlegetett ízületi károsodás azt jelenti, hogy az egymással találkozó csontok felületét fedő és védő porc elkopik, elvékonyodik, illetve az ízületi felszínen kinövések alakulnak ki. Ez fájdalommal jár, a csontfelszínek egymáson való elgördülése nem akadálytalan, az ízület nem képes a funkcióját betölteni, a mozgásfunkció beszűkül. Mindez különösen gyakori a nagy terhelésnek kitett ízületeknél, a térdnél és a csípőnél.
• A porckopás korai stádiumában úgynevezett indítási fájdalom tapasztalható (különösen reggelente), ami részeként például nehézséget jelent ülő helyzetből felállni vagy az első néhány lépést megtenni. Ezt követően, átlagosan fél órán belül, a mozgás hatására az állapot javul, az ízület „bejáratódik”, és újból viszonylag olajozottan mozog, (szinte) fájdalommentes a mozgás.
• A betegség előrehaladott stádiumaiban a fájdalommal járó időintervallumok egyre hosszabbá válnak, majd állandósulhatnak. Alkalmanként az ízület duzzanatával, melegségével járó gyulladások léphetnek fel, amik a porcszövet további leépülését serkentik. Sajnos a folyamatokban a porcokat határoló csontfelszínek is károsodhatnak. Az idő előre haladtával a mozgásfunkció fokozatosan beszűkül, az életminőség romlik. Nehéz lesz lejönni a lépcsőn, egyre kínzóbb kihívást fog jelenteni a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez szükséges mozgás is.
{idozito2}
Kiknek kell(ene) fokozott figyelmet fordítani az ízületek védelmére?
• A jelentős, periodikus ízületi terheléssel járó sportot űzőknek, például futballozóknak, kézilabdázóknak vagy jégkorongozóknak.
• A nehéz fizikai munkát vagy egyoldalú fizikai terheléssel járó munkafolyamatokat végzőknek.
• A mozgásszervi sérülésen (pl. (sport)baleseten) átesetteknek.
• A túlsúlyosaknak, az elhízottaknak.
• A nőknek, akiknél gyakoribbak az ízületi panaszok, mint a férfiaknál.
• Akinek a családjában sok „ízületes” volt, számíthat rá, hogy mozgásszervi panaszokkal fog szembesülni, ugyanis a gének hajlamosíthatnak degeneratív ízületi megbetegedésekre.
Nem csak az időseknek fájhatnak az ízületei!
„Itt fáj, ott fáj, a korral jár?” A csontok ízfelszíneit borító porc károsodása az életkorral nagyon sok embernél kialakul, kisebb-nagyobb fájdalommal, mozgásbeli korlátozottsággal nehezítve a mindennapokat. Bár az ízületi panaszok tipikusan 40 év felett jelentkeznek, ne hidd, hogy a kopásos megbetegedés (latinul arthrosis) vagy annak gyulladásos formája (latinul arthritis) csak ilyenkor jelentkezhet!
Aki alig mozog, aki egyoldalúan mozog, és aki megterhelően mozog…
A fiatalok, az aktív dolgozók és a sportolók is kitettek lehetnek a porckopás elől.
1. Ha nem mozogsz, ártasz az ízületeknek!
A tartós ülőmunka (pl. az irodai dolgozóknál), a túlzott kímélet kifejezetten káros a porcokra. Attól, hogy nem használjuk, nem marad újszerű állapotában az ízület! Sokkal inkább a használat mellőzöttsége miatt leépül az anyagcseréje, nem lesz megfelelő a tápanyagokkal való ellátottsága, és sorvadásnak indul a porcfelszín.
Mozogni tehát kell, de nem mindegy, hogyan! A terhelés mértéke és jellege határozza meg azt, hogy milyen állapotú egy több évtizeden keresztül használt ízület!
2. Ha monoton mozgástevékenységet végzel, azzal koptatod az ízületeidet!
Mindenki, aki monotom, egyirányú mozgást használó mozgást végez, csak bizonyos ízületeit veszi igénybe, de azokat aránytalanul intenzíven koptatva, miközben egyéb ízületei szinte használatlanul maradnak.
3. Ha megterhelő a sport vagy a fizikai munka, tönkreteheted az ízületeid!
Kevesen gondolnák, de az extrém megterheléssel járó sportágak is az ízületi károsodás veszélyét hordozzák magukban. Ilyen módon a futball, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong, a tenisz és a küzdősportok is vezethetnek a porcok idejekorán történő leépüléséhez.
Nem szabad megfeledkezni a sportbalesetekről és egyéb, az ízületeket ért traumákról sem. Sok esetben az artrózis kialakulása egy évekkel korábban bekövetkezett (sport)sérülés miatti porckárosodásra vezethető vissza. Gyakori, hogy a mágneses rezonanciás vizsgálatokkal (MRI) nyert felvételen évtizedekkel korábbi sérülések porckárosodásos nyomai láthatók, és ennek a sérülésnek a fájdalommal járó következményeit hordozza az érintett.
A plusz kilók, a lúdtalp és egyes gyógyszerek is ronthatnak a helyzeten
A túlsúly is terhet ró az ízületekre, mégpedig duplán: egyrészt a testtömeg cipelése jelentette nehézség miatt, másrészt a zsírszövet által termelt gyulladáskeltő, porclebomlást serkentő citokinek és hormonok révén. Öt kilót fogyni nem túl nagy kihívás, de már ezzel elérhető, hogy a térdízületi porc kopásának valószínűsége harmadával csökkenjen. A porcok védelme érdekében is megéri tehát kordában tartani a testsúlyt!
Az előbbiek mellett a nők – hormonális okokra visszavezethetően – az erősebbik nemhez képest gyakoribb ízületi panaszokat tapasztalhatnak.
Egyes anatómiai rendellenességek (X-láb vagy O-láb) is bizonyos ízületek túlterhelődéséhez vezethetnek. Bár a lúdtalp mindössze kis szépséghibának tűnik, de az is ízületi károsodásokat okozhat. A kezeletlen lúdtalp ugyanis a térd túlterhelésével jár, ami már 15-20 éves fiataloknál is beindíthatja a térdízület kopását,- igaz, a fájdalom csak évekkel később jelentkezik majd.
Egyes betegségek (pl. köszvény) megléte, bizonyos gyógyszerek (pl. protonpumpagátlók, diuretikumok) szedése is hajlamosítanak ízületi károsodásra.
A gének is szerepet játszanak a degeneratív ízületi megbetegedésekben, eddig mintegy tíz artrózisra hajlamosító gént azonosítottak a kutatók.
Porc-anatómia, avagy számos sportág „porcgyógyító” lehet!
Mivel a porcszövetnek nincs saját érhálózata, így annak tápanyagokkal való ellátásáról, majd onnan a bomlástermékek elszállításáról a szinoviális folyadék gondoskodik, amit az ízületi tokot belülről bélelő nyálkahártya termel. Ahhoz, hogy a tápanyagok és a bomlástermékek megfelelő áramlása megvalósulhasson, az ízület mozgatására van szükség. Az ízületek mérsékelt megterhelésének hatására ugyanis tápanyagok jutnak be a porcba, míg a terhelés megszűnése után a bomlástermékek – a szívóhatásnak köszönhetően – a nyálkahártya érhálózatába kerülnek vissza. Ezt tudva, mind a porckárosodások megelőzése, mind a kóros folyamatok feltartóztatása szempontjából lényeges a rendszeres, kíméletes mozgás. Általában a séta, a kerékpározás, az úszás, a síelés, a tánc, a jóga, a mediball, a Pilates torna, a body art vagy a tai chi jön elsőként szóba, ha az ízületek kíméletes mozgatásáról van szó. Érdemes azonban szakember véleményét kikérni, aki az ízületek aktuális állapotának ismeretében javasol megfelelő mozgásformát. A helyzet ugyanis bonyolultabb annál, semhogy ki lehessen például jelenteni, hogy a porckopásban szenvedőknek egyértelműen jót tesz az úszás. Attól függően, hogy melyik ízületet érinti a porckárosodás, különféle úszástípusok javasolhatók. Míg térdízületi panaszok esetén a mellúszás nem biztos, hogy jót tesz a keresztszalagok csavarása miatt, addig csípőízületi panaszoknál kifejezetten jótékony lehet a széles ívű lábtempójú úszásfajta.
Egyértelműen fontos ugyanakkor mindenki számára a mozgás rendszeressége. A kampányszerűen beiktatott, megerőltető mozgás helyett a naponta fél órás mozgásprogram javasolt.
A megelőzés lehetséges, a végleges gyógyulás nem kivitelezhető
A sérült porc nem képes a gyógyulásra! Jelenlegi ismereteink és rendelkezésre álló eszközeink birtokában csak a porc károsodási folyamatának a lassítása, feltartóztatása valósítható meg, illetve a gyulladás gátlására, a fájdalom csillapítására lehet törekedni.
Jó tudni, hogy a krémként vagy gélként alkalmazott, netán tablettaként beszedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású patikaszereken túl ma már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek is, amelyek a porcvesztés lassítására képesek, és akár a protézis-beültetés elkerülését is lehetővé tehetik. Ezek a patikaszerek a porcok természetes építőköveit, a glükózamint és/vagy a kondroitint tartalmazzák.
A glükózamin az ízületi porc természetes alkotórészeinek az úgynevezett glükózaminoglikánoknak és a hialuronsavnak szintéziséhez szükséges. Klinikai vizsgálatok alapján a porckopással járó fájdalom enyhülése néhány hetes glükózamin-szulfáttal történő gyógyszeres kezelés után várható.
A másik porcvédő hatóanyag, a kondroitin-szulfát, ami az ízületi porc proteoglikán- és kollagéntermeléséhez járul hozzá, és gátolja a porcbontó enzimeket. A klinikai vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kondroitin-szulfát tartalmú gyógyszerek szedését követően az ízületi kopással összefüggő fájdalom csökken, és a legtöbb esetben javul az ízület mozgathatósága.
Óvatosan a szerekkel!
A porcvédő, idegen szóval kondroprotektív patikaszerek skálája széles. A gyógyszerek közé sorolt, garantált minőségű, ellenőrzött gyártási és forgalomba kerülési folyamattal rendelkező szereken túl étrend-kiegészítők is gazdagítják a kínálatot. Ez utóbbiak általában glükózamin-szulfátot, metil-szulfonil-metánt (MSM), kondroitin-szulfátot vagy ezek kombinációit tartalmazzák. Újabban kollagént, kollagén-hidrolizátumot vagy zselatint tartalmazó készítmények is forgalomban vannak,- bár ezeknek a terápiás hatását széleskörű, nagyszámú beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá.
FITT TIPP: Sajnálatos tény, de a hatósági vizsgálatok azt mutatják, hogy sok olyan porcerősítőnek hirdetett készítmény van forgalomban (így az interneten is), amiknek az összetétele kérdéses, a hatása kétséges. Törekedj ellenőrzött minőségű, (el)ismert gyártótól származó termékek vásárlására! Ha nehéz a patikaszerek között választanod, kérd orvos vagy gyógyszerész tanácsát!
A fekvés nem segít!
Már kialakult panaszoknál az ágynyugalom nem célravezető. Az érintett ízületek pihentetése helyett sokkal inkább fizioterápiás, gyógytornás megoldásokkal, súlyos esetben ortopédiailag, sebészetileg kell a problémát kezelni,- gyógyszeres megoldásokkal kombináltan.
Kialakult kisebb-nagyobb kopások vagy azok gyanúja esetén fordulj tehát ortopéd szakorvoshoz, gyógytornászhoz! Ők a kopás jellegétől és mértékétől függően megfelelő terápiát javasolnak, és megtalálják számodra azt a mozgásformát, ami nem terheli az egyébként is sérült porcokat, ugyanakkor biztosítja a porc anyagcseréjét, véd a további porcleépülési folyamattól, és még akár élvezetes is lehet számodra. Mert mozogni kell!
Védeni kell a csontokat és az izmokat is!
Az ízületek védelme komplex megoldást igényel; tekintettel kell lenni a porcok védelmén túl az azzal szoros kapcsolatban álló izmok és a csontok épségére is. Nem véletlenül szokták például térdízületi kopás esetén a vele kapcsolatban álló combizmok megerősítését javasolni.
A csontok és izmok védelme megfelelő életmóddal, mozgással, illetve válogatott vitaminok (elsősorban D-vitamin, C-vitamin), ásványi anyagok (kalcium) és nyomelemek (pl. cink, mangán) ideális mértékű bevitelével valósítható meg.
Új megoldás a saját tested erejével?
Az ízületek és porcok krónikus kopásainak kezelésében újszerűnek számítanak azok a módszerek, amelyek a beteg saját vérének vagy bizonyos szöveteinek felhasználásával próbálják meg a károsodott részeket regenerálni.
A beteg véréből – speciális előkészítést és centrifugálást követően – kinyert sajátvér-kivonat a benne található növekedési faktoroknak köszönhetően járulhat hozzá az új porcfelszín létrejöttéhez. Ezzel a módszerrel ambuláns ellátás keretében lehet segíteni elsősorban a csípő, a térd, a váll, a könyök vagy a csukló ízületeinek gyógyulását.
Hasonlóan saját szervezetből származó gyógyító megoldást kínálnak a beteg zsírszövetéből kinyert őssejtekkel végzett ízületi regeneráló eljárások is.
A saját vérből, illetve saját sejtekből végzett ízületkezelések napjainkban is intenzív kutatások tárgyát képezik. Várható, hogy a jövőben ezek az innovatív módszerek – hosszú távon is bizonyított terápiás eredményességük esetén – egyre szélesebb körben fognak elterjedni.
Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész
Forrás: www.pharmindex-online.hu
