Singh Vikit már jó pár éve megismerhette a közönség, és most a fantasztikus hang mellett sugárzó boldogságával is megörvendezteti a rajongókat: szerelmes, sikeres és megszabadult felesleges kilóitól is.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat fogytál, ami sokaknak nem megy könnyen. Neked hogy sikerült?
8-10 kiló ment le, valóban! Nem mindig küzdöttem a kilókkal, bár mindig hajlamos voltam a hízásra. A nagyon vékony időszakomban 47 kiló voltam, szinte nem volt fenekem sem. Nekem eleve olyan az alkatom, hogy van egy 100-as csípőm, és ha nagyon lefogyok, lapos lesz a popsim. Később egy nagy szakítás után négy évig egyedül voltam. A Rising Star versenyében, bár a legjobb ötben végeztem, és nem is tűntem el a süllyesztőben, de nem jött olyan áttörés, mint vártam. Különösen, mert előtte azért már ott volt a sikeres szakmai karrierem, jól ismerték a nevemet, ebből éltem, a mai napig tanítok és énekelek is. A tehetségkutató után nem változtak meg annyira a dolgok, mint szerettem volna. De aztán tavaly jött a nagy változás: Tomi, a párom, és új menedzserem is lett.
Ehhez mit kellett tenned?
Folyamatosan küzdöttem azzal, hogy feljött rám 8-10 kiló, azt éreztem, hogy hiába járok edzeni. Folyamatosan jutalmaztam és vigasztaltam magam, mert nem voltam boldog. Egy kis csoki, egy kis túrógombóc: minden napra jutott legalább két ilyen. Állandóan csaltam, és megmagyaráztam magamnak, hogy megtehetem, mert edzek. Úgy éreztem, hogy megérdemlem a finomságokat, mert ha már úgysem úgy mennek a dolgaim, ahogy szeretném, akkor legalább egyek egy jót. A kisugárzásom kezdett megváltozni, eltűnt a varázsom, azt éreztem, hogy például egy szórakozóhelyen észrevétlen vagyok, és az is voltam. A színpadi dolgaim sem úgy működtek, ahogy kellett volna. Nagyon akartam a változást, kineziológusnál voltam oldásokon, és utána mintha már megengedtem volna magamnak, hogy jobbak legyenek a dolgok. A kineziológushoz is azért mentem el, mert éreztem, hogy nem jó mederben vagyok, és nem akarom sajnálni magam, mert az nem vezet sehová. Utána hetek alatt bevonzottam az életembe Tomit, és az új menedzseremet is.
{idozito3}
Akkor volt egy mélypont, vagy nagyjából fokozatosan történtek a dolgok?
A Sztárban Sztár volt a mélypont, ahol nem tudtam maximálisan megélni a nőiességemet a színpadon, eközben már Tomival is voltak nehézségeink. Ő nagyon szeret engem, egyszerre a szerelmem, a szeretőm és a legjobb barátom is, néhány plusz kilóval sem volt ez másként, de nagyban növelte az önbizalomhiányomat, hogy tudtam, többnyire a vékony nők a zsánerei.
És most mi segített?
Édesapám, aki egy gyomorműtét miatt áttért az ajurvédikus étkezésre, ajánlott nekem egy gyógynövénykeveréket, amit kint, Indiában évezredek óta használnak. Caralluma és Shilajit van benne, amik csökkentik az étvágyat. Ezek mellett sokkal kisebb az étvágyam, lefogytam, és mindenre van erőm: tanítani, énekelni, nőnek lenni. A változás az volt, hogy mivel nincs falási ingerem, így én mondom meg, hogy mikor és mit eszem. Mára pedig a mínusz 8-10 kiló leadása után elértem azt a szintet, amit már érdemes megtartani, így nem is csalok. Már úgy érzem, hogy nem éri meg az a túrógombóc, ha utána rosszul érzem magam.
Miket eszel?
Főként húst, zöldséget, halat és gyümölcsöt eszem, rizst, tésztát, burgonyát nem. Édesség helyett is inkább gyümölcsöt választok. Egyáltalán nem kínzom magam, és nem osztom be adagokra az ételeket, de tudok nemet mondani. Régebben gond volt a sok fellépés után a catering is, de mára már könnyebben mondok nemet, ha nem vagyok éhes.
És közben keményen edzel, bár mondtad, hogy ez régebben is így volt.
Hetente 4-5-ször edzek, és igen, ez már a fogyásom előtt is így volt. Akkor kezdtem el, amikor hajón dolgoztam zenekarral, nagyjából hat-hét éve. Ott nem is volt jobb dolgunk: esténként 5-6 órát énekeltem, de azon kívül egész nap a hajóban jártunk-keltünk. Volt olyan időszak is, amikor két-három hétig a fedélzetre sem mentünk ki, mert mínusz 23 fok volt (Stockholm-Helsinki vonalon dolgoztam). Ott rászoktam, hogy a zenekari tagokkal mentünk le a terembe. Először csak tekertem, próbálgattam, aztán jártam személyi edzőhöz is. Volt egy olyan időszak, amikor nagyon keményen edzettem, nagyon komoly súlyokkal, a térdeim meg is sínylették. 
És most a biciklin kívül mi a menetrended?
Kardiózom és erősítek is. A nagyon nagy súlyokkal edzést már nem csinálom, de arra mindenképpen jók voltak az akkor épített izmok, hogy a fogyás után is formás maradtam. Az én alkatomhoz kellett is például a popsikerekítés, mert a széles csípőm mellett, ha lefogyok, szinte eltűnik a fenekem. Most általában itthon edzek, mert erre van időm: 40-50 percet tekerek, súlyzós edzéshez 6 kilós súlyt, 10 kilós kettlebellt használok. Ezekkel csinálok guggolást, kitörést, karizmot. És nagyon megszerettem a leg magicet is.
Sok mindent tanultál, boldog vagy és energikus!
Gyerekkoromban Anyukám beszélt mindig a racionális és irracionális énkép közti különbségről. Nekem racionális az, hogy széles a csípőm, de ha például olyat érzek, ami irracionális, azt el kell engednem. Megtanultam, hogy amin lehet, azon javítani kell, de ha valamin nem lehet, akkor azt el kell engedni. El kell fogadni magad, de ha tudod, hogy milyen voltál, és milyen jól érezted magad, és igenis változtass! Mindenkinek azt tanácsolom, hogy írja le, min lehet, és min nem lehet változtatni. Én is tudtam magam órákig gyűlölni a tükörben, és ennek a tíz kilónak nem volt helye a testemen. Most valóban sokkal jobban érzem magam!
