Amikor félünk az ételektől… Mintha az elmúlt időszakban megsokszorozódott volna az egyes ételekre allergiások és érzékenyek száma. De valóban itt az ideje, hogy mindannyian átálljunk a „mentes” élelmiszerekre? Biztosan tudod, mi hogyan hat rád?
Mintha már alig lenne olyan ember, aki valóban bármilyen ételből képes különféle panaszok nélkül a „normális” adagot elfogyasztani. Valamelyiktől szinte biztosan puffad, teltségérzete van, kiütései lesznek, netán erősen fájni kezd a feje vagy ég a gyomra tőle, és még folytathatnánk a „miért nem bírnak bizonyos ételeket” felsorolást tovább. Hajlamosak túl könnyen kimondani azt, hogy „allergiás vagyok rá”, miközben gyakran nem az allergiával együtt járó immunológiai reakció okozza a panaszaikat, hanem emésztési nehézségek vezetnek a tapasztalt tünetekhez.
Lényeges tehát különbséget tenni az allergia és az intolerancia között, mivel azok elsősorban súlyosságukban, de a kiváltó ok, a panaszok, valamint a megelőzési és kezelési lehetőségek tekintetében is eltérnek egymástól.
Ételallergia
Mi okozza a panaszokat? Immunológiai reakció. Bizonyos ételekkel, azok összetevőivel szemben túlzott immunreakciót mutat a szervezet. Úgy viselkedik velük szemben, mintha azok a szervezet számára idegen anyagok, kórokozó vírusok vagy baktériumok lennének. A következmény fokozott hisztamin-felszabadulás.
Kiváltó oka(i): Leggyakrabban a mogyoró-, hal-, kagyló-, tojás-, tej- vagy diófélék fogyasztása okozza. Egyetlen személynél 1-2 ételnél többel szembeni allergia ritkán fordul elő.
Kiknél fordul elő? Csecsemőkortól kezdve előfordulhat. A gyermekek 6-8 %-a és a felnőttek kb. 2 %-a érintett.
Örökölhetőség: Az allergiás hajlam öröklődik.
Tipikus panaszok: Általános tünetek pl. étvágytalanság, rossz közérzet, hirtelen vérnyomásesés jelentkezhetnek. Gyomor- és bélrendszeri panaszok pl. gyomorgörcs, székrekedés léphetnek fel. Bőrtüneteket (pl. ekcéma, viszketés, csalánkiütés) tapasztalhat a beteg. Légúti tünetei (pl. köhögés, orrfolyás, asztma) jelentkezhetnek. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is felléphet.
Az élelmiszer fogyasztását követően mennyi idő alatt lépnek fel a tünetek? Azonnali reakció, jellemzően 1 órán belül jelentkező panaszokkal.
Milyen gyakoriak a panaszok? Minden alkalommal, ha az adott ételből fogyaszt az illető.
Kis mennyiségű étel fogyasztása is kiváltja-e a panaszokat? Igen
Életveszélyes állapot-e? Igen. Előfordulhat anafilaxiás sokk, ami súlyos, életveszélyes állapot.
Diagnosztizálása Elsősorban allergia-teszttel.
Kezelés, terápia Adott élelmiszer-összetevők, élelmiszerek étrendből való kiiktatása.
Panaszok esetén: antiallergiás gyógyszerek alkalmazása.
Anafilaxiás sokk esetén: azonnal orvos, mentő hívása. Hosszú távú megoldásként: immunterápiás kezelés.
Véglegesen gyógyítható a kórkép? Nem gyógyítható, de immunterápiával sok esetben enyhíthetők a panaszok, és növelhető a panaszmentesen elfogyasztható étel mennyisége. Emellett, a gyermekkori élelmiszerallergiák jelentős része „kinőhető”; például 3 éves korára a tejallergiás csecsemők 90 %-a már ihat tejet.
{idozito3}
Intolerancia
Mi okozza a panaszokat? OK: nem immunológiai reakció. Az emésztőrendszer – bár próbálja lebontani az elfogyasztott táplálékot – nem képes bizonyos élelmiszer-összetevők (pl. a tejben lévő laktóz vagy a gyümölcsökben előforduló fruktóz) (tökéletes) lebontására. A következmény: bomlatlan élelmiszerösszetevők bélcsatornában való jelenléte.
Kiváltó oka(i) Többek között tej, tojás, szója, búza, gyümölcsök fogyasztása válthatja ki. Egyetlen személynél egyidejűleg többféle étellel szemben is fennállhat intolerancia.
Kiknél fordul elő? Bármilyen életkorban jelentkezhet, a felnőttek kb. 45 %-a tapasztal ételintoleranciát.
Örökölhetőség Az intoleranciának lehetnek öröklött formái is.
Tipikus panaszok Puffadás, hasi diszkomfort-érzés, hasi görcsök. Gyomorégés, fejfájás, ingerlékenység
Az élelmiszer fogyasztását követően mennyi idő alatt lépnek fel a tünetek? Késleltetett reakció, hosszabb időn, 12 órán belül, de akár napokon belül fellépő panaszokkal.
Milyen gyakoriak a panaszok? Nem szükségszerűen minden alkalommal lépnek fel a tünetei.
Kis mennyiségű étel fogyasztása is kiváltja-e a panaszokat? Nem szükségszerűen. Elsősorban a nagyobb adagok, vagy a gyakoribb fogyasztás következményeként tapasztalhatók az okozott kellemetlenségek.
Életveszélyes állapot-e? Nem.
Diagnosztizálása Viszonylag nehezen felállítható diagnózis.
Kezelés, terápia Adott élelmiszer-összetevők, élelmiszerek fogyasztásának minimálizálása. „Mentes”-készítmények fogyasztása. Bontóenzimek (pl. a tejtermékeknél a laktáz) mesterséges pótlása panaszmentesen fogyaszthatóvá teszi a termékeket.
Véglegesen gyógyítható a kórkép? Néhány esetben múló panaszról, megfordítható állapotról van szó.
Az allergia nem azonos az intoleranciával!
A tej az utóbbi évek egyik nagy mumusává vált, mintha lassan mindenkinek gondot okozna, legalábbis sokan kerülik. Sokaknál indokolatlan a félelem, azonban a tej jó példa arra, hogy lássuk, az allergia és az intolerancia nem ugyanaz!
A tejallergia és a tejcukorérzékenység (más szóval laktózintolerancia) két különböző kórkép: míg tehéntej allergia esetén a tejfehérje allergizáló hatása okoz panaszokat, a tejcukorérzékenység esetén a tejben lévő tejcukor. Bár tény, hogy több esetben a kettő kórkép együtt is előfordulhat!
TEJALLERGIA
A tejallergia tünetei már csecsemőkortól kezdve jelentkezhetnek különféle panaszok formájában: puffadás, hasfájás, hasi görcsök mellett bőrtünetek, légzőszervi panaszok vagy a gyermek nyugtalansága is felhívhatják rá a figyelmet. Nem ritka, hogy a különféle tünetek kombináltan jelentkeznek, azaz egyidejűleg alakulhatnak ki például a bőrpanaszok és az emésztőrendszeri kellemetlenségek. A kórkép igazolása elsősorban allergia-teszttel lehetséges. A helyzetet könnyíti, hogy napjainkban már a gyógyszertárakban is kaphatók olyan allergia-tesztek, amik akár otthon is elvégezhetők, így akár te magad is fényt deríthetsz arra, hogy tejallergia vagy laktózintolerancia miatt „nem bírod” a tejet.
TUDTAD? A tejallergiásoknál már minimális mennyiségű tehéntej fogyasztása is képes az esetenként súlyos panaszokat kiváltani. Náluk a tej kerülése, az allergénként funkcionáló tejfehérjét nem tartalmazó ételek fogyasztása a követendő út.
LAKTÓZINTOLERANCIA
A laktózintolerancia, más néven tejcukorérzékenység, a laktáz enzim hiánya, illetve csökkent termelődése következtében kialakuló állapot. Emiatt, az elfogyasztott tejben vagy tejtermékben található összes tejcukor vagy annak egy kisebb-nagyobb hányada lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből a vastagbélbe, ahol azt a baktériumok fogják lebontani. A bakteriális fermentáció során többek között hidrogéngáz is képződik; ami érezhető panaszokkal jár: hasmenés, hasi teltségérzés, puffadás, gyomorkorgás stb.
A tejcukorérzékenység különböző mértékű lehet. A legtöbb ember minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár tejet. A tejmennyiség növekedésével azonban előbb-utóbb megjelenhetnek a laktózintoleranciára jellemző kellemetlen tünetek. Teljes laktázenzim-hiány a tejcukorérzékenyek csak 1-5 %-ában fordul elő. Náluk már rendkívül kis mennyiségű tejcukor fogyasztása is súlyos emésztési zavarokat okozhat.
Legyen szó a laktózintolerancia bármelyik típusáról, a kezelés alapelve megegyező, a hiányzó enzimet be kell juttatni a szervezetbe. Ma már vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárban laktáz enzimet tartalmazó készítmények. A laktáz-tartalmú készítmények adagolása egyénre szabott módon történik, függ a laktóz-intolerancia által kiváltott tünetek súlyosságától és a táplálkozással bevitt laktóz mennyiségétől. A készítményeket a tervezett étkezést megelőzően kell bevenni, vagy alapos szétrágást követően lenyelni, de kaphatók az ételbe keverhető, arra rászórható laktáztartalmú szerek is.
Napjainkban már számos „laktózmentes” termék található a különféle áruházak kínálatában, jelentősen megkönnyítve a laktózintoleranciások táplálkozását.
A kávé: van, aki bírja, és van, aki nem…
A reggeli kávé nélkül sokak számára elképzelhetetlen a nap, de vannak, akiknek szervezete nem fogadja szívesen a kávézást.
A pörköletlen, zöld kávébab szemekkel szemben kialakulhat allergia. Ez elsősorban a kávéültetvényeken vagy -üzemekben dolgozóknál jelentkezhet, bőrpanaszok vagy akár anafilaxiás sokk formájában is. Ezzel szemben a pörkölt kávéból készült élvezeti itallal szemben nem említ a szakirodalom allergiát, igaz, hogy az elmúlt időszakban, meglepő módon, néhány esetet leírtak.
Az allergiánál jóval gyakoribb a kávéban található koffeinnel szembeni érzékenység: sokan ingerlékenyek lesznek, és feszültségről, idegességről panaszkodnak a kávézás után. Mindez a kávéban található koffeinnek tudható be. A koffein többek között alvászavarok, gyomortáji és hasi fájdalom, hasi görcsök, emelkedett pulzusszám, magas vérnyomás oka is lehet, illetve a gyomorégéses, refluxos betegeknél a panaszokat ronthatja.
Az, hogy kinél hol a határ, és mi az a koffein-mennyiség, ami még nem okoz „galibát”, meglehetősen individuális. Felnőttek számára általában napi 400 mg koffeinben (kb. 4 eszpresszónak felel meg) határozzák meg a napi felső korlátot. E fölött a mennyiség fölött már többen éreznek mellkasi fájdalmat, heves szívdobogást, izomfájdalmakat, fejfájást, migrént, hideg verejtékezést vagy tapasztalnak pánikrohamot.
Ételallergiára gyanakszol? Vezess naplót!
Ha valami nem „stimmel”, és nem tudod, hogy milyen ételek fogyasztásával és milyen módon hozhatók összefüggésbe a panaszaid, vezess étkezési naplót! Ez orvoshoz fordulás esetén is nagy segítség az allergia, illetve az intolerancia közötti döntésben, illetve elvezethet a panaszokat okozó allergénhez, ami egyes esetekben nagyon nehezen felderíthető, hiszen az akár egy fűszer is lehet! Az ételallergiás betegek mintegy 2 %-a fűszerallergiás. A fűszerek közül leggyakrabban a fahéj okoz allergiás reakciót.
Néhány kérdés, amire egy pontosan vezetett táplálkozás-tüneti naplóban válaszolnod kell:
• Mit ettél és jelentkeztek-e allergiagyanús tüneteid az adott élelmiszer elfogyasztása után? (Igen vagy nem)
Amennyiben jelentkeztek a panaszok:
• Mik voltak a panaszok?
• Mennyi idő telt el az élelmiszer fogyasztása és a tünetek megjelenése között?
• Mekkora mennyiségű étel váltotta ki a panaszokat? (mennyi darab, gramm vagy deciliter)
• Ha mások is ettek az adott ételből, náluk is okozott-e (hasonló) panaszokat?
• Szedtél-e valamilyen gyógyszert, étrend-kiegészítőt a panaszok tapasztalásának időszakában?
• Milyen gyakorisággal fordultak elő a tapasztalt panaszok?
• Mikor volt a legutóbbi allergiagyanús eset?
Technológiai újdonság a láthatáron: teszteld le az ételt!
A súlyos élelmiszerallergiások számára akár egy éttermi fogás elfogyasztása is rizikós lehet. Meg merjék-e enni vagy sem? Mi van, ha mégis van benne egy kis tehéntejfehérje vagy mogyorófehérje?
Nemrégiben nagy visszhangot váltott ki az a hír, miszerint egy mogyoróallergiás külföldi beteg egy budapesti étteremben elfogyasztott fogás után kapott anafilaxiás sokkot, és annak következményeként szenvedett el súlyos, maradandó egészségkárosodást. Az, hogy egy éttermi fogás nem tartalmaz-e nyomnyi mennyiségben mogyoró-allergént, szinte sohasem lehet biztos… Vagy a jövőben tudni fogjuk?
Nemrégiben a kutatók egy olyan allergén-felismerő rendszer prototípusát fejlesztették ki, ami hordozható és kevesebb, mint 10 percen belül jelzi azt, ha egy bizonyos allergén jelen van egy adott élelmiszerben vagy egy étteremben tálalt fogásban. Az iEAT (integrated exogenous antigen testing) nevű szerkezet egy kézbe fogható méretű eszköz, ami okostelefonnal kommunikálva jelzi azt, hogy egy adott élelmiszerben jelen vannak-e bizonyos allergének. A készülék segítségével kideríthető például, hogy a gyümölcslevesben található-e tojásfehérje vagy a sonkás tekercsben van-e glutén. A sokak számára életmentő eszközt alkotó kutatók azt tervezik, hogy a piacra kerülést megelőzően tökéletesítik az eszközt, hogy az még több allergén felismerésére legyen képes.
Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész
Forrás:
Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice
www.medicalnewstoday.com
www.news-medical.net
