Ahogy az esték hűlni kezdenek, egyre nagyobb kedvünk van meginni egy csésze finom teát. Arra nem is gondolunk, hogy ezzel milyen jót teszünk magunknak, pedig legyen az fekete, zöld, fehér vagy oolong, az egészségünknek mindegyik jót tesz!
Fekete, zöld, fehér és oolong
A boltok polcain sorakozó teáknak számos típusa van, elsősorban attól függően, hogy azt milyen eljárással állítják elő a teacserje leveleiből. A négy klasszikus csoport:
• fekete tea (fermentált)
• zöld tea (nem fermentált)
• fehér tea (minimálisan fermentált)
• oolong tea („félig” fermentált)
A fermentálás folyamata alatt a tealevelek katechin-tartalmának egy része teaflavinokká alakul. E folyamat során keletkezik a fekete tea jellegzetes barnás-vöröses színe és karakteres íze, miközben a koffein- és aminosavtartalom nem változik.
A zöld tea nem esik át erjesztési folyamaton, így sejtjeinek az összetevői nem szenvednek el akkora kémiai átalakulásokat, mint a fekete teáéi. Ilyen értelemben a zöld tea tekinthető a „leginkább” teának, ízét az abban található aminosavak, főként a teanin adják. A kíméletes előállításnak köszönhetően a zöld tea több katechint, elsősorban több epigallokatechingallátot (EGCG) tartalmaz, mint a fekete tea. A zöld tea kiemelkedően magas EGCG-tartalmára a tudományos vizsgálatok számos kedvező élettani hatást vezetnek vissza.
A hazánkban kevésbé ismert fehér tea előállítása során csak minimális mértékű fermentációt alkalmaznak, így az íze lágy lesz.
Az oolong tea félig fermentált, így ízvilága a zöld és a fekete tea ízeit és illatát egyesíti magában.
{idozito4}
Koffeintartalom egy adagban (mg)
Eszpresszó kávé 80-120 mg
Hosszú kávé 90-180 mg
Fekete vagy zöld tea 50-70 mg
Mi van a teákban?
A teában napjainkig több mint 300-féle összetevőt fedeztek fel, a legfontosabbak a koffein és a polifenolok. Az utóbbi elnevezés egy vegyületcsoportot takar, sok-sok képviselővel, köztük flavonoidokkal, azon belül pedig katechinekkel pl. epigallokatechingalláttal. A koffeinen és a polifenolokon kívül aminosavak, különféle vitaminok, enzimek, növényi színanyagok (pl. klorofill), ásványi anyagok (pl. kalcium, fluor, magnézium, vas) és szénhidrátok is megtalálhatók a tealevelekben.
• Koffein
Függetlenül attól, hogy fekete, zöld, fehér vagy oolong, minden tea tartalmaz koffeint, nagyjából azonos mennyiségben. Ha forrázatot készítesz a tealevelekből, akkor az abban található koffeinmennyiség körülbelül harmada jut be a „kioldófolyadékba”, azaz ennyi koffeint (kb. 50-70 mg) fog tartalmazni a csészényi tea, ami így élénkítőszer, a központi idegrendszert serkenti, fokozva a koncentráció- és a reakciósebességet.
Nem mindegy azonban, hogy adott mennyiségű koffein eszpresszó kávé vagy zöld tea formájában jut be a szervezetedbe! Hasznos tudni, hogy a teában található koffein „tartósabban” a polifenolokhoz van kötve, mint a kávéban lévő. Ebből következik, hogy a tea eredetű koffein lassabban szívódik fel, és a hatása tovább tart, mint a kávéval a szervezetbe került koffeiné. Ez magyarázza azt is, hogy a tea koffein-tartalma nem okoz gyors adrenalin-felszabadulást, nem pillanatszerűen hat. Így a tea koffeintartalma kevésbé kifejezett hatást gyakorol a szív- és érrendszerre, miközben jótékonyan serkenti az agyi vérkeringést.
• Polifenolok
A frissen szedett tealevelek tömegének mintegy 4,5-30 %-át polifenolok teszik ki. A zöld teakedvező élettani hatásait jelentős részben a polifenolokhoz tartozó katechineknek köszönheti. Kísérletek és vizsgálatok sora kapcsol ugyanis ezekhez – elsősorban az EGCG-hez, mint „fő hatóanyaghoz” – antioxidáns, gyulladásgátló, rákellenes, baktérium- és vírusellenes, idegvédő, illetve koleszterinszint-csökkentő hatásokat.
A tea segíthet a fogyásban, szebbé és a környezet viszontagságaival szemben ellenállóbbá teheti a bőrt. Emellett a tealevelek összetevői századunk legsúlyosabb betegségeitől, a szív- és érrendszeri megbetegedésektől, sőt a ráktól is megóvhatnak. A tudományos vizsgálatok eredményei alapján annál, aki naponta egy csésze zöld teát megiszik, 4 %-kal csökken az elhalálozás kockázata, és 5 %-kal kisebb az esélye annak, hogy korunk vezető haláloka, a szív- és érrendszeri betegség miatt veszti életét.
Egy csésze ital, és amitől megvéd
Bármelyik teát is választod akár reggeli italnak, akár egy délutáni ellazulós pillanathoz, az egészségedért is teszel vele: nem is gondolnád, mennyiféle téren.
Szívnek kedves teák
A teák, legyen szó akár fekete, akár zöld teáról, kedvezően hatnak a szív- és érrendszerre. Egy 2014-es nagyszabású vizsgálat alapján, ha valaki naponta fogyaszt fekete teát, annak 2, illetve 1 Hgmm-rel alacsonyabb a vérnyomásában az első, illetve a második számérték, azaz a szisztolés, illetve a diasztolés érték. Bár ez a változás kicsinek tűnik, a szív- és érrendszeri súlyos kórképek megelőzése szempontjából már ez is számít! Egy vizsgálat alapján, ha csak 2 Hgmm-rel is csökken a vérnyomás, az már 10 %-kal redukálja az agyvérzés miatti, és 7 %-kal mérsékli a szívinfarktus és egyéb érkatasztrófák miatti elhalálozás rizikóját. A kutatók úgy vélik, hogy a teák vérnyomáscsökkentő hatásában a flavonoid-tartalmuk is szerepet kap; márpedig flavonoidokban a zöld tea esetén nincs hiány. Több eredmény utal a zöld tea pozitív szív- és érrendszeri hatásaira. Már napi egy csésze zöld tea fogyasztása is kimutathatóan kedvező hatású, – mert például hatására 10 %-kal csökken a szívet vérrel ellátó koszorúerek károsodásának a kockázata.
Az sem kizárt, hogy a daganatoktól is véd a tea
Már az eddigi kutatásokban is nagy figyelmet szenteltek a teafogyasztás rákmegelőzésben játszott szerepének. A laboratóriumi kísérleteken túl több mint 50 humán vizsgálat célja is annak a kiderítése volt az elmúlt évtizedben, hogy a tea fogyasztása hozzájárulhat-e a daganatok megelőzéséhez. A rendelkezésre álló eredmények sok esetben egymásnak ellentmondóak, így egyértelmű kijelentés egyelőre nem tehető a tea rákmegelőzésében játszott szerepéről. Megjegyzendő azonban, hogy több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a tüdő-, a prosztata-, a mell-, a petefészek- és a vastagbél daganatok kialakulásának a megelőzésben kedvező hatású lehet a tea. A tumorok kialakulásától védő esetleges mechanizmus egyelőre nem ismert, lehetséges, hogy abban a tea koffein és/vagy polifenol-tartalma (különösen a zöld teában megtalálható EGCG) is szerepet játszik.
Bőrvédő hatóanyagok – filterezve
A zöld tea polifenoljai elsősorban antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukra visszavezethetően védik a bőrt az ultraibolya- (UV-) sugárzás okozta károsodásoktól. A zöld tea hatóanyagai (kiemelten az EGCG) akár szájon át kerülnek a szervezetbe, akár a bőrre kenik fel azt vizes bázisú krém formájában, védik a bőrt az UV-sugárzás károsító hatásától.
A teázástól le lehet fogyni?
Csodára a teától sem lehet számítani, de laboratóriumi és humán vizsgálatok is arra utalnak, hogy a zöld és a fekete tea csökkenti a táplálkozással a szervezetbe jutott zsírok felszívódását, illetve a zöld tea összetevői a testzsírtömeg csökkentésében aktívan közreműködhetnek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a teák koffeint is tartalmaznak, ami a polifenolokkal együttműködve a bevitt energia hővé való átalakulását stimulálja. Arra, hogy ezek a kedvező hatások miként mutatkoznak meg a mérleg által mutatott kilogrammokban, egy 2012-es nagy esetszámú vizsgálat kereste a választ. Úgy tűnik, hogy a zöld teával elérhető testsúlycsökkenés csupán kismértékű, de mindenki megnyugtatására leszögezendő, hogy a tea nem hizlal.
Mennyi teát igyunk naponta?
Ha naponta körülbelül 1 liter fekete teát, vagy 0,5-0,75 liter zöld teát megiszol, azzal hozzájárulsz ahhoz, hogy a szervezeted antioxidáns kapacitása nőjön. Ez a teamennyiség már elegendő ahhoz, hogy azok a kedvező szív- és érrendszeri hatások felléphessenek, amikről a tudományos vizsgálatok eredményei között beszámolnak.
Óvatosságra mindössze a kismamákat, a szoptató anyákat és a gyermekeket kell inteni, esetükben a koffein okozta élénkítő hatás miatt tanácsos lehet a teázásról lemondani.
