Van, aki az első tüsszentésre antibiotikumot kezd szedni, akár orvosi javaslat nélkül is. Van, aki akkor sem hajlandó bevenni a tablettákat, amikor szükség lenne rá. Nem árt tudni, mikor kell, és mikor nem kell a gyógyszer – különösen az őszi, megfázásos időszak előtt. Lehet, hogy van jobb, természetes megoldás?
Az elmúlt évtizedekben általánossá vált, hogy a baktériumok okozta fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni. Sajnos, túlságosan is általánossá… és sok esetben indokolatlanul is, akár vírus okozta fertőzéseknél is szedjük az antibiotikumokat. Amellett, hogy ez rövidtávon mellékhatásokkal, hosszú távon különféle egészségi kockázatokkal jár, a gyakori antibiotikum-szedés a baktériumok „okosodásához” is vezetett: ma már sok az ún. rezisztens baktérium. Mindez a kórházban kezeltek, a műtéten átesettek számára hatalmas veszélyforrás, évente mintegy 700000 ember hal meg világszerte gyógyszerre nem reagáló, antibiotikum-rezisztens bakteriális fertőzések következtében.
Amint fény derült az antibiotikumok (túlzott) alkalmazásának árnyoldalaira, a kutatók egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak azokhoz a természetes módszerekhez, amiket az antibiotikumok előtti időkben alkalmaztak a baktériumok okozta fertőzések kezelésére. Számos „házipatikai” szerről bebizonyosodott, hogy igazoltan hatásos eszköz ebben a harcban. Emellett, tudományos kutatások kiindulópontját is jelenthetik ezek a természetes eredetű anyagok, mivel hatóanyagaik továbbfejlesztésétől a kutatók a baktériumellenes hatásuk fokozódását várják.
1. Fokhagyma
Számos kultúrában hosszú évszázadokra visszanyúlóan alkalmazzák a fokhagymát – nemcsak fűszerként, hanem gyógynövényként is. Hatóanyagai különféle kórokozók ellen bizonyulnak hatásosnak, így például a Salmonella-baktériumok és a különféle fertőzések okozásáért felelős Escherichia coli (E. coli) ellen is. A szakemberek szerint a fokhagyma a tuberkulózis kezelésében is kedvező hatású lehet.
2. Méz
A mézet Arisztotelész óta alkalmazzák sebek, hegek kezelésére. Friss tudományos eredmények támasztják alá a méz fekélyes sebek, égési sérülések, nehezen gyógyulni akaró bőrsérülések, aknés és ekcémás bőrpanaszok gyógyulásában játszott szerepét. A méz baktériumellenes hatását sokan hidrogén-peroxid-tartalmának tulajdonítják, bár valószínűsíthető, hogy abban egyéb összetevői is szerepet kapnak. Egyes méztípusok akár 60 baktériumtípussal szemben is hatásosnak bizonyulnak. A manukafa néven ismert új-zélandi teafa virágairól gyűjtött mézzel az őslakosok több évszázad óta gyógyítanak, és be is bizonyosodott, hogy a bakteriális biofilmek kialakulását is képes megakadályozni, azaz például gátat szab annak, hogy a katéterek felszínét a baktériumok benépesítsék; ennek a jövőben nagy jelentősége lehet a katéter-használattal összefüggő húgyúti bakteriális fertőzések megelőzésében.
3. Gyömbér
A gyömbér fogyasztása, elsősorban 6-gingerol-tartalma miatt olyan módon változtatja meg a nyál összetételét, hogy a nyálban található antimikrobiális hatású anyag (hipotiocianát) szintje akár a háromszorosára is emelkedik. Mindez számos, a szájüregben található kórokozó elpusztításához vezethet, azaz a gyömbérnek köszönhetően már a behatolási kapunál, a szájüregben elpusztul számos kórokozó.
4. Kasvirág (Echinacea sp.)
Ki ne ismerné a kasvirágos tinktúrákat? Nem véletlenül alkalmazzák az Echinacea-alapú öblögetőket, tinktúrákat a népgyógyászatban régóta a toroktáji gyulladásos panaszoknál. A modern tudomány bebizonyította, hogy az Echinacea hatóanyagai számos baktérium elpusztítására képesek, köztük a torokgyulladást okozó Streptococcus pyogenes-ek számát is erősen csökkentik.
5. Kanadai aranygyökér
A kanadai aranygyökér (latinul Hydrastis canadensis) hazánkban kevésbé ismert, mint a tengerentúlon, ahol sebek gyógyítására, fekélyek kezelésére, gyulladt fogínyre, szájüregre és torokra öblögetőként, illetve légúti fertőzéseknél ma is használják. Nemrégiben publikált kísérleti eredmények alapján a berberin-hatóanyagú gyógynövény olyan rettegett baktériumok ellen is hatékony lehet, amik bizonyos antibiotikumokra már rezisztensek; így például a kanadai aranygyökér kivonatai sikeresen veszik fel a harcot a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus-sal (MRSA) is.
6. Szegfűszeg- és egyéb illóolajok
Nem lenne teljes a baktériumellenes természetes anyagok listája, ha arról lemaradnának a különféle illóolajok, amiket alkalmazhatunk a bőr- és nyálkahártyafertőzések kezelésében éppúgy, mint a rosszul gyógyuló, felülfertőződött hegek esetén. A baktériumok elleni hatás erőssége alapján sorba rendezve az illóolajokat, a szegfűszeg- és fahéjolajnál az antibakteriális hatás erősnek mondható, majd ezeket követi az oregánó-, a borsmenta-, a teafa-, illetve a rozmaringolaj. Az illóolajok – feltételezhetően – több támadásponttal rendelkeznek, egyidejűleg gátolva a baktériumok több létfontosságú struktúráját. A teafaolaj esetén például kimutatták azt, hogy az illóolaj hasonló változásokat idéz elő az E. coli baktériumon, mint a penicillin.
