A szem egészsége szorosan összefügg az általános egészségi állapottal, így nem meglepő, hogy azok a vitaminok és nyomelemek, amelyeket a szervezet igényel, a látás szempontjából is fontosak. De van néhány olyan mikrotápanyag, ami különösen lényeges a szem számára. Lássuk, hogy melyek ezek!
A-vitamin
Az A-vitamin alapvetően fontos ahhoz, hogy a szemben a fényt érzékelő sejtek, az úgynevezett fotoreceptorok be tudják tölteni funkciójukat. Aki nem fogyaszt kellő mennyiségben A-vitamint, az a szürkületben vagy a félhomályban igencsak gyengén fog látni, azaz fellépnek nála a farkasvakság tünetei.
• Miben van? Az A-vitamin főként állati eredetű táplálékokban fordul elő, leggazdagabb forrásai a máj, a tojássárgája és a tejtermékek. Emellett növényi eredetű élelmiszerekből (pl. sárgarépa, spenót, kelkáposzta) az A-vitamin provitaminjához lehet hozzájutni. A provitaminként funkcionáló ún. karotinoidok a szervezetben alakulnak át A-vitaminná. Tisztán a növényi forrásokra hagyatkozni azonban kevésnek bizonyulhat, hiszen a karotinoidokban dús zöldségekkel és gyümölcsökkel is átlagosan csak az A-vitamin-szükséglet körülbelül 30 %-a fedezhető. {idozito}
Lutein és zeaxantin
A lutein és a zeaxantin a sárga karotinoidok közé tartozó erős antioxidáns vegyületek. Mindkét molekula jelentős mennyiségben található meg a szem sárgafoltjában, ami a látásért felelős fényérzékelő receptorokat nagy mennyiségben tartalmazó ideghártya-terület.
A lutein és a zeaxantin természetes fényvédőként működnek a szemben, mivel elnyelik azokat a fénykomponenseket, amelyek károsíthatnák a szemet.
Klinikai vizsgálatok alapján megnövelt bevitelük megemeli a szem sárgafoltjában kimutatható koncentrációjukat, ami több károsodás kivédésében szerepet kaphat. Például a középkorú vagy idős személyek által naponta elfogyasztott 6 mg lutein és/vagy zeaxantin csökkentheti az időskori makuladegeneráció rizikóját, és a szürkehályog kockázatát is redukálhatja a luteinben és zeaxantinban gazdag étrend.
• Miben van? A két antioxidáns általában együtt fordul elő a táplálékokban. A spenót, a kelkáposzta, a petrezselyem, a pisztácia és a zöldborsó a legjobb forrásaik, de a tojássárgája, a kukorica és a vörös szőlő is jelentős mennyiségben tartalmazhatja őket.
FITT.TIPP: a karotinoidok jobban felszívódnak, ha zsírokkal, olajokkal együtt fogyasztjuk őket, érdemes tehát tojássárgája formájában fogyasztani őket, mert ebben az esetben a felszívódáshoz szükséges mennyiségű zsír megtalálható a tojásban. Ha a növényi források mellett döntesz, akkor érdemes valamilyen növényi olajjal (pl. avokádóolajjal) leöntened a leveles zöldségeket!
Omega-3-zsírsavak
A hosszú zsírsavláncú omega-3-zsírsavak, mint például az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) fontosak az egészséges látáshoz. A DHA kiemelkedő szerepet játszik a látás csecsemőkori fejlődésében, hiánya látászavarokat okozhat. Úgy tűnik, hogy az omega-3-zsírsavak jelentősége a későbbi életkorokban is megmarad, ugyanis megfelelő bevitelük (az egyik vizsgálatban például három hónapon keresztül napi 500 mg) megóvhat a száraz szem szindrómától, és csökkentheti a diabéteszes retinopátia rizikóját.
• Miben van? Az EPA és a DHA legdúsabb forrásai az olajos tengeri halak.
Gamma-linolénsav
A gamma-linolénsav egy omega-6-zsírsav, amit a modern étrend meglehetősen kis mennyiségben tartalmaz. A többi omega-6-zsírsavval szemben a gamma-linolénsav gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyul.
Vannak arra utaló vizsgálati eredmények, amik alapján a gamma-linolénsavban gazdag ligetszépeolaj csökkenti a száraz szem szindrómás panaszokat. A pozitív hatás eléréséhez egy vizsgálatban naponta 300 mg gamma-linolénsav-tartalmú ligetszépe olajat, 6 hónapon keresztül adagoltak.
• Miben van? A gamma-linolénsav legnagyobb mennyiségben a ligetszépe és a borágó olajában lelhető fel.
C-vitamin
A szem nagyobb mennyiségben igényel antioxidánsokat, mint az egyéb szervek, a C-vitamint sem nélkülözheti. A C-vitamin jóval magasabb koncentrációban fordul elő a csarnokvízben, mint a szervezet egyéb részein, mért sűrűsége összefügg a táplálkozással bevitt C-vitamin-mennyiséggel.
A megfelelő vitamin-ellátottság több szembetegségtől, így például a szürkehályogtól védhet meg.
• Miben van? A C-vitaminban dús ételek között elsősorban a citrusfélék, a brokkoli, a kelkáposzta, a chili paprika vagy a kivi említhetők.
E-vitamin
A zsíroldékony vitaminként ismert, erős antioxidáns hatású E-vitamin is szükséges a tökéletes látáshoz. Bár a súlyos E-vitamin-hiány az ideghártya sorvadásához és vaksághoz vezethet, máig sem tisztázott részleteiben az, hogy a táplálkozással bevitt E-vitaminon kívüli, plusz E-vitamin-bevitel rendelkezik-e kedvező hatással.
Egy vizsgálat alapján a napi 7 mg fölötti E-vitamin-bevitel körülbelül 6 %-kal csökkentheti az időskori szürkehályog kialakulásának a valószínűségét. Ezzel szemben már kialakult szürkehályog esetén szedése nem vezet eredményre.
• Miben van? Az élelmiszerek között az E-vitamin legjobb forrásainak a mandula, a napraforgómag és a növényi olajok (különösen a búzacsíra- és a kukoricacsíraolaj) számítanak.
Cink
A nyomelemek közül a szemet illetően kiemelendő a cink, ami számos, antioxidáns védelmet betöltő enzim működéséhez szükséges. A cinknek szerepe van a fotoreceptorok működésében is, így a cinkhiány elsősorban a szürkületben való látáskor okozhat problémákat.
Vannak – megerősítésre váró – ígéretes eredmények, amik az időskori makuladegeneráció korai fázisában adagolt cinknek a betegség lefolyását lassító hatásáról számolnak be.
• Miben van? A cinkben dús ételek közül megemlítendők a húsok, az osztriga, a mogyorófélék és a tökmag.
Ha jól látsz, akkor is ajánlott a szemvizsgálat!
A szemészorvosok már negyvenéves korban javasolnak egy átfogó szemészeti vizsgálatot, és persze azt követően is rendszeres időközönként. Erre akkor is szükség van, ha látszólag (még) nincs baj a látással, ilyenkor ugyanis fény derülhet olyan rendellenességekre, amelyek kezeletlen formában az évek múltával súlyos, esetleg visszafordíthatatlan panaszokhoz vezethetnek. Jobb tehát a bajt megelőzni!
Mindenképpen elromlik a szemed?
Az életkor előrehaladtával nő az esélye annak, hogy valamilyen súlyos, látást veszélyeztető szemészeti betegség lép fel. Mindezért okolhatók a gének (is), de tisztában kell lenni azzal, hogy életmódfaktorokkal – elsősorban táplálkozással – sokat lehet tenni azért, hogy minimalizáljuk a látáskárosodás és látásvesztés kockázatát, azaz elkerüljünk egyes szembetegségeket.
A leggyakoribb korral járó szembetegségek
• szürkehályog (katarakta vagy szemlencsehomály) – A szürkehályog esetén a látás egyre inkább olyanná válik, mintha egy füstös közegen át szemlélnénk a környezetünket. Ez a betegség világszerte a látásromlás és vakság vezető okai között van. Gyógyszeres kezelési lehetősége nincs, a szemlencse – egynapos sebészeti beavatkozás keretében végzett – műtéti „cseréje” jelenti a terápiát.
• diabéteszes retinopátia (cukorbetegséggel járó retinopátia) – Cukorbetegeknél kialakuló látáskárosodás. A magas vércukorszint károsítja az ereket, így a szemfenéki ereket is, amelyek károsodása látásromláshoz vezet, – a folyamat súlyos esetben vakságba is torkollhat.
• szemszárazság – Az elégtelen mennyiségű könnytermelés vagy a könny fokozott párolgása okozta szempanasz. Szúró, égető érzéssel jár a szemben, és a zavaró panaszok nehezítik a látást.
• zöldhályog (glaukóma) – A látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség. Az oka az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás, amely az idegrostok működését, anyagcseréjét hátrányosan befolyásolja. Az állapot gyógyszeresen vagy sebészeti úton stabilizálható, annak hiányában látásvesztés is bekövetkezhet.
• időskori makuladegeneráció – Az éleslátásért felelős ún. sárgafolt sorvadásával járó kórkép. Bár a kórkép gyakorisága az utóbbi évtizedekben visszaszorulóban van, a fejlett országokban még ma is a vakság egyik fő okának számít.
Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész
