Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a cukor az ellenségünk, fogyasztását a lehető legnagyobb mértékben vissza kell fognunk. Az édes ízek azonban mégis jólesnek, és sokan bizony komoly csatát vívnak az egészség és a kényeztetés között. De akkor mitől legyen mégis édes az élet?
Számtalan édesítőszer létezik, vannak természetes és mesterséges változatok. A számukkal talán csak a tévhitek száma vetekszik, és a kutatásoké, amelyek folyamatosan folynak, és vagy megerősítik valamelyik biztonságos voltát, vagy éppen elvetik – sőt, az sem ritka, hogy az egyes kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket hoznak. Éppen ezért talán a leginkább a józan paraszti észre érdemes hallgatni, és a saját szervezetünk jelzéseire. Ne dőljünk be a divatirányzatoknak, mert lehet, hogy amit ma mindenki jónak tart, az holnapra már tiltott szer lesz. A legjobb megoldás egész biztosan az, ha igyekszünk visszafogni az édes íz iránti vágyunkat. Bár ez nem mindig könnyű, de a legtöbb ember azt tapasztalja, hogy ha néhány napra le tudott mondani a mindennapi nassolásról, akkor mintha megszabadulna az édességek iránti erős vágyától.
Ha már cukor: fehér vagy barna?
Régóta tartja magát a tévhit, miszerint a barnacukor egészségesebb, mint a fehér. Ez azonban nem igaz! Itt nem gabonáról van szó, amelynek teljes kiőrlésű, barna változata sokkal több tápanyagot és rostot tartalmaz. A cukor az cukor, akár nád-, akár répa, akár fehér, akár barna! A különbség köztük inkább az, hogy a barnacukor kissé karamellásabb ízű a melasztartalom miatt.
Ha valami miatt kerülnéd a mesterséges édesítőszereket, akkor jó, ha azt is tudod, hogy azokat sokszor a cukrot is tartalmazó termékekbe is beleteszik, mivel a két édes anyag sokszorosára erősíti egymás hatását, tehát így összességében kevesebb kell belőlük. Mindig olvasd el az összetevők listáját! {idozito4}
Biztonságos édes ízek?
Minden élelmiszerbe kerülő adalékanyag, így az édesítőszerek is folyamatos vizsgálatok tárgyai, és az itt felsoroltak a szabályozások szerint mind biztonságosan fogyaszthatók. Más kérdés viszont, hogy az évtizedek alatt bevitt mennyiség, különösen a többi adalékanyaggal való esetleges egymásra hatásuk mellett valóban biztonságos-e. Egyes megfigyelések szerint például a mesterséges édesítőszerek hozzájárulnak az elhízáshoz, mivel az édes íz inzulinválaszt vált ki a szervezetben, és így még több édeset kívánunk. Más tapasztalatok azt mutatják, hogy a bélflóra egészsége károsodhat könnyen tőlük. Ha már mindenképpen valamelyik cukorpótlót választjuk, akkor érdemes folyamatosan figyelni minden reakciónkat, és amint valami rendelleneset tapasztalunk, inkább valami más megoldást találni az édesítésre.
Mesterséges édesítők
Talán nem is gondolnánk, milyen rég keresik az emberek a cukor helyettesítőjét. Az első mesterséges megoldások több, mint százévesek, és egy részük véletlenek során született a laboratóriumban. Kérdés, hogy mennyire tesznek jót az egészségnek azok az anyagok, amelyeket nagyon is nehéz elkerülni, olyan sok élelmiszerben ott vannak.
Szacharin (E-954)
Ez a legrégebbi édesítőszer, amelyet már több mint száz éve használnak. A két világháború alatt terjedt el, mivel akkor nem volt elég cukor. A fehér kristályos por több százszor édesebb, mint a cukor, viszont van egy keserű mellékíze, éppen ezért gyakran használják más édesítőszerekkel, például aszpartammal együtt. A szacharinról a 70-es években azt gondolták, hogy hólyagdaganatot okozhat, de mára kiderült, hogy ez nem igaz, ezért továbbra is széles körben használt szer.
Aszpartam (E-951)
Amikor a szacharint rák okozásával vádolták, az aszpartam vette át a helyét, és a két szert gyakran használják együtt is. Az aszpartam a rágók, diétás üdítők nagyon gyakori alkotóeleme. Az elvileg biztonságos édesítőszer két aminosavból áll, szervezetben való lebontásakor metanol képződik. A metanol, más néven metilalkohol mérgező anyag, de természetesen nagyon sok édesítőszert kellene elfogyasztani ahhoz, hogy valóban mérgezést okozzon. A széles körben elterjedt kételyeket az okozza, hogy nehéz megmondani, hosszú távú fogyasztása nem okoz-e gondot. Az alkotó aminosavak jelenléte miatt egyes vesebetegségekben szenvedők és skizofrénia elleni gyógyszereket szedők számára tilos az aszpartam fogyasztása. Természetesen folyamatosak a vizsgálatok, de ezt az édesítőszert is gyanúsították már sok betegség okozásával, amelyek között a daganatoktól a hízáson át az Alzheimer-kórig sok minden szerepelt. Nagy mennyiségben hasmenést okozhat.
Szukralóz (E-955)
Ezt a szert 1976 óta ismerjük, alapanyaga a cukor, viszont azzal ellentétben kalóriatartalma nulla. Mára az egyébként véletlenül felfedezett alapanyag Amerika legtöbbet használt mesterséges édesítője, amelyről sokáig úgy tartották, hogy jól bírja a hőkezelést, így főzéshez, sütéshez is alkalmas. Sikeréhez hozzájárult az is, hogy 400-700-szor édesebb, mint a cukor és nincs keserű utóíze. A vércukor- és inzulinszintre tett hatása azonban nem egyértelmű, volt, akinek 14%-kal emelte meg cukor- és 20%-kal inzulinszintjét. A legutóbbi években más tekintetben is érkeztek figyelmeztető jelzések az anyagot illetően. Kimutatták például, hogy magas hőfokon (már 120 fok körül) bomlani kezd, és például sütésnél más hozzávalókkal reakcióba lép, amelyből aztán káros anyagok jöhetnek létre. Szintén aggasztó a hír, hogy a bélbaktériumokat is károsíthatja, így a bélflóra egészségét veszélyezteti. Éppen ezért a legjobb, ha hőkezelésnek nem teszed ki, és figyelsz, hogy ha bármilyen olyan jelet tapasztalsz, hogy az emésztésednek nem tesz jót, elhagyod!
Aceszulfám-K (E-950)
Ez az édesítőszer szintén kalóriamentes termék, amely nagyjából kétszázszor édesebb a cukornál, és az élelmiszeripar nagyon gyakran használja aszpartammal vagy szukralózzal keverve. A szukralóz valóban ellenáll a hőkezelésnek, ezért az üdítők és más csökkentett cukortartalmú termékek mellett sütőipari termékekben is gyakran előfordul. Természetesen ez is biztonságosként jóváhagyott szer, mégis sokan számoltak be emésztőszervi problémákról hatására, és egyesek szerint a várandósság korai szakaszában a magzat fejlődését is károsíthatja. Ráadásul úgy tűnik, előfordul, hogy a vércukor- és inzulinszintben is emelkedést okoz a fogyasztása, hosszú távon elhízáshoz, cukorbetegséghez és metabolikus szindrómához vezetve.
Cukoralkoholok
A cukoralkoholok már természetesebb anyagok, és nevükkel ellentétben nem tartalmaznak alkoholt. Ezeket különféle növényi alapanyagokból vagy mesterségesen állítják elő, és bár kevésbé édesek, mint a cukor, de sokkal alacsonyabb a kalóriatartalmuk is. Nem csoda, hogy az elmúlt évek kedvencei lettek! A családba többféle vegyület is tartozik, amelyek ízben, kalóriatartalomban és hatásaikban is különböznek, de mindegyik leírásában olvasható, hogy nagy mennyiségben hasmenést okozhatnak. Mivel sokféle van belőle, most csak a leggyakoribbakkal foglalkozunk, de ide tartozik még az izomaltóz, maltitol, mannitol, szorbitol stb.)
Xilit (E-967)
Nyírfacukorként is ismert a legelterjedtebb változat, amely nagyjából ugyanolyan édes, mint a cukor, de 40%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz. A leggyakrabban rágókban, fogkrémekben, cukorkákban találjuk meg, de porként is megvehető otthoni használatra. Nagy előnye az alacsony energiatartalom mellett, hogy nagyon alacsony a glikémiás indexe, tehát nem okoz hirtelen cukorszint emelkedést. Egyesek szervezete azonban nem tolerálja jól, náluk puffadást, gázképződést és hasmenést okoz. IBS-ben szenvedőknek nem ajánlott a használata. Nagyon fontos tudni, hogy a kutyák szervezete egészen másként reagál rá, náluk akár halálos kimenetelű is lehet a xylit fogyasztása!
Erithrit (E-968)
Ezt a cukoralkoholt kukoricaszirupból állítják elő, az íze kifejezetten finom, és bár csak kb. 70%-ban olyan édes, mint a cukor, de kalóriatartalmának csak 5%-a van benne. Mivel az erithrit nagy része már felszívódik a véráramba, mielőtt elérné a vastagbelet, ezért általában nem okoz olyan emésztőszervi panaszokat az arra érzékenyeknél, mint a többi cukoralkohol fajta, kivéve, ha nagyon sokat fogyasztasz egyszerre.
Újfajta édesítőszerek
Sztívia
A dél-amerikai növény kivonata természetesen édes, de a belőle készült édesítőszereknek mindig érdemes elolvasni az összetételét, mivel sokszor egészen kevés igazi sztívia van bennük. A vele foglalkozó kutatások eddigi eredményei alapján a szinte nulla kalóriát tartalmazó anyag hozzájárulhat a vércukorszint csökkentéséhez, így a diabéteszben szenvedők számára is jó választás lehet. Ráadásul a koleszterin és a triglicerid szintet is csökkentheti. Természetesen itt is felmerült mellékhatások kockázata, különösen a nyers sztívia esetében, amely egyes feltételezések szerint a vesékre, szaporítószervekre lehet káros, és előfordul, hogy túl alacsony lesz tőle a vérnyomás, ezért vérnyomásra ható gyógyszerekkel együtt nem javasolt a fogyasztása.
Inulin
Az inulin a növények egy részében természetesen is megtalálható rost, amelyet nem emésztünk. Az édesítőszerként is használható anyag értékes prebiotikum, a székrekedés remek ellenszere is egyben. Mivel azonban nem kifejezetten édes, gyakran más édesítőkkel keverve használják – ilyenkor azok egyéb hatásaira kell figyelni. Arra érzékenyeknél és eddig rostban szegény ételeket evőknél puffadást, hasmenést okozhat.
Fruktóz
A fruktóz, vagyis gyümölcscukor neve megnyugtatóan természetesnek hangzik, pedig használata egy sor problémát felvet! Természetesen, amikor a gyümölcsök és zöldségek eredeti formájukban tartalmazzák, akkor nem okoz gondot (kivéve cukorbetegeknél), de egyébként érdemes figyelni használatára. A glükóz mellett ez a leggyakoribb hozzáadott cukor az élelmiszeripari termékekben. Sokaknál fogyasztása emésztőszervi gondokat, puffadást okoz. Mivel az emésztése teljesen más, mint a glükózé, hiszen csak a máj képes belőle a sejteknek energiát adó glükózt előállítani, ha sokat eszünk belőle, akkor könnyen zsírként raktározódik. Kutatók sora szerint a hozzáadott fruktóz a ma betegségeinek egyik fontos oka, legyen szó elhízásról, diabéteszről vagy metabolikus szindrómáról. A plusz fruktóz ráadásul a vesét is megterheli, annak károsodását is gyakran okozza. A hozzá kapcsolható betegségek között van még a máj elzsírosodása, a rossz koleszterinszint és a vérnyomás emelkedése, az inzulinrezisztencia és a jóllakottságot jelző hormon, a leptin elleni rezisztencia, ami túlevéshez vezet.
Yacon
A magyarul inkagumó pornak is nevezett édesítőszer is Dél-Amerikából érkezett hozzánk, az Andokban található yacon növény gumójából készül. A benne lévő összetett szénhidrátok, vagyis rostok az inulinhoz teszik hasonlóvá hatásait, vagyis nagyon jót tesz az emésztésnek és a bélflórának is. Éppen magas rosttartalma miatt azonban óvatosan kell ezzel is bánni – míg kis mennyiségben a székrekedés ellen hat, nagy mennyiségben hasmenést okozhat.
Mi a legjobb édesítőszer?
Sokszor, sokan feltették már ezt a kérdést! A válasz pedig nem is olyan nehéz. Az édes íz elérése mellett legyen más tápértéke is, tehát ne mesterséges anyagokkal és üres kalóriákkal bombázzuk szervezetünket, hanem értékes alapanyagokkal. A válasz pedig: a gyümölcsök! Tegyünk mindenbe, amit édesebben ennénk, és máris jót tettünk szervezetünkkel, ahelyett, hogy potenciális kárt okoztunk volna benne. Hiszen láthattuk: ahány kutatás, annyi eredmény – lehet, hogy amit most biztonságosnak ajánlanak, arról holnap kiderül, hogy ártalmas!
Ne feledjük, hogy a méz, juharszirup, agavészirup is tartalmaznak értékes tápanyagokat, de azoknak sokkal magasabb a cukortartalma, és a legtöbb gyümölcsénél a glikémiás indexe is. Ha a gyümölcs mégsem jó megoldás, és mindenképpen természetes édes ízt keresünk, válasszunk ezek közül – de csak mértékkel!
