A szex, és a róla folytatott beszélgetés sokakban kellemetlen érzéseket kelt. Ha rád is igaz ez, akkor lehet, hogy sok mindent át kell gondolnod, ami a vágyat, hűséget, kapcsolatokat és hasonlókat illeti.
Tulajdonképpen nagyon kevés olyan ember van, aki számára a szexualitás nem jár együtt kényelmetlen pillanatokkal. A tökéletes élményt csak ritkán érik el a legtöbben, sokan vágynak az intimitásra, mások inkább kerülnék, és a legtöbben egyáltalán nem beszélnek róla, hogy bármi problémájuk is lenne. Mintha mindenkinek tökéletes, kielégítő szexuális életet kellene élnie, különben valamiféle szégyen ülne rajta. Ehhez képest a kattintások számából, az eladott könyvek számából is világosan látszik, hogy a szexszel kapcsolatos tanácsok, segítő írások igencsak népszerűek. Sok ilyen információforrás az elképzelhető problémák körét a fizikai gondokra és nagyon hétköznapi hiányosságokra korlátozza, ezzel még felületesebbé téve a párbeszédet. De a valóság az, hogy a problémák okozói sokszor azok a mindennapi kis csalódások, amikkel szembesülünk, annak a szerteágazósága, amit az élettől akarunk, vagy egyszerűen csak a szexuális vágy létrejöttének furcsa természete.
Miért hazudnak a legtöbben valódi vágyaikról?
Valószínűleg nincs olyan ember, aki ne érezte volna már életében, hogy valami nem stimmel a szexualitásával. Mindannyian furának, kissé szokatlannak érezzük magunkat ebben a tekintetben. Bár ez a legprivátabb tevékenységeink egyike, a szexualitást mégis számtalan társadalmilag szankcionált idea veszi körül, ami meghatározza mindannyiunk tudatában, hogy a „normális” embernek hogyan kellene éreznie, gondolkodnia és cselekednie vele kapcsolatban. Az igazság azonban az, hogy talán senki sem „normális”, ami a szexualitást illeti. Éppen ezért szinte mindannyian bűnösnek érezzük magunkat a fóbiáink és vágyaink miatt, azért, mert valamire vágyunk, valamire nem, és van, ami kifejezetten taszít. De a valóság az, hogy csak a társadalmi ideákhoz képest vagyunk eltérőek és furák!
A tabuk miatt azonban a legtöbb dologról, ami a szexualitással kapcsolatban jellemző ránk, nem merünk beszélni senkivel, hiszen félünk a megbélyegzéstől. Még az egymásba szerelmes párok sem mindig képesek őszintén beszélni a valós vágyaikról, mert félnek, hogy a másik taszítónak találja őket. Ha belegondolunk, semmi sem erotikus a nem megfelelő emberrel, mert akkor azonnal taszítóvá válik. Csak gondolj bele: egy csók is tűnhet furának, akár gusztustalannak, ha nem azzal csinálod, akit szeretsz. {idozito2}
Tényleg vonzó repülőn csinálni?
A legtöbb ember, akivel napjaink során találkozunk, szinte észre sem vesz minket. Ez a láthatatlanság érzés fájdalmas és megalázó is lehet számunkra, és fantáziánkban ezt szeretnénk megfordítani. Ez a magyarázat arra is, hogy a nővérek ruhája miért is erotikus szimbólum: az általuk szimbolizált racionális kontroll így fordítható át a szexuális fantázia által. Ahogy az egyenruhák átfordíthatók szigorúból és szabálykövetőből szexualizálttá, ugyanúgy válthat vonzóvá a kép, hogy egy félreeső sarokban legyünk együtt valakivel. Ez által, mintha megfordítanánk a hierarchiát, mintha megfricskáznánk az elvárások rendszerét. Olyan helyre visszük be a vágyat, amit szigorú szabályok irányítanak, és ami az emberi kívánságok felett áll. Az intimitás így győzedelmeskedik egy szigorú rendszer felett, tovább növelve az élvezetet.
Miért olyan romboló a „Ma este nincs kedvem” kibúvó?
A logika azt diktálná, hogy a házasság vagy egy hosszútávú kapcsolat garantálja, hogy nem kell többet azon aggódni, vajon a másikat el tudjuk-e csábítani egy kis intimitásra. De a helyzet az, hogy bár a kapcsolatban a szex mindig egy létező elméleti lehetőség, de sajnos az odavezető út nem lesz sokkal egyszerűbb, mint ahogy a fix viszony sem ad jogot egyik félnek sem, hogy elvegye a másiktól, amit akar. Viszont mivel az elméleti lehetőségnek tudatában vagyunk, a visszautasítás súlyosabbnak tűnik, mint egy lazább kapcsolatban.
Az impotencia lehet a tisztelet jele is?
Az impotencia a férfi számára a szégyen és alkalmatlanság érzésének forrása, partnerének pedig gyakran a visszautasítottság jelképe. Vagyis mindkét fél önbizalmát rombolja. Legalábbis ez a közkeletű hit. De valójában az is közrejátszhat benne, hogy a férfi által érzett tisztelet és szeretet felülírja az állatiasnak érzett vágyat, és csak a nagyon is szeretett társsal jelentkezik a zavar.
Mit tudnak a vallások a szexről, amit mi nem?
Úgy tűnhet, mintha a mai világban csak a vallások vennék komolyan a szexet, legalábbis abban az értelemben, hogy elismerik a hatalmát, amivel képes elfordítani minket korábbi prioritásainktól. Csak a vallások tekintik e miatt potenciálisan veszélyesnek, és ezért olyannak, amitől védve kell lennünk. A szex és a szexuális képzetek elképesztően könnyedén képesek kikapcsolni racionális énünket. A vallásokat gyakran mondják prűdnek, de biztosan nem gondolnák a szexet rossznak, ha nem értették volna meg, hogy egyben csodálatosan vonzó is.
A házasság tönkreteszi az intimitást?
Elkerülhetetlen tény az életben, hogy egy hosszú ideje együtt lévő pár esetében az együttlétek gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken – és ez normális. Valójában a szexterápiás ipar és a hollywoodi filmek mondják azt, hogy egy házasságot a folyamatos vágynak kellene összetartania. A magyarázat a csökkenő tűzre az, hogy a mindennapi és az erotikus közötti váltás nem is olyan könnyű. Azok a tulajdonságok, amelyek a szexhez kellenek, nagyjából ellentétben is állnak a mindennapok életvezetéséhez szükséges tulajdonságokkal. A kontrollvesztés, spontaneitás, elengedettség biztosan nem sokat segít a gyereknevelés, háztartásvezetés és a munka területein. Nem azért engedjük el a szexualitást, mert nem szeretjük, hanem mert az örömei akadályoznak a napi szintű feladatmegoldásban.
Miért árt a szexnek a konyhában hagyott rendetlenség?
Milyennek gondoljuk a haragot? Vörös arc, megemelt hang, becsapott ajtók. De a valódi életben sokszor inkább egyfajta bénultságot okoz, reménytelenséget, azt az érzést, hogy a másik egyáltalán nem figyel ránk. Amikor már el is felejtjük, hogy mérgesek vagyunk a párunkra, csak csalódottságot érzünk, és képtelenek leszünk közel kerülni hozzá, beengedni a személyes szféránkba, mert azt látjuk, hogy megint utána pakolunk. Sokszor olyan gyorsan, olyan rohanó időszakban történnek a dühöt kiváltó események, hogy fel sem fogjuk őket, és még akkor sem biztos, hogy kifejezzük a haragunkat, ha magunkban megfogalmaztuk, mert annyira triviálisnak tűnik, amit megfogalmaznánk, vagy már annyiszor elmondtuk. Viszont egy szoros, hosszútávú kapcsolatban már nincs olyan, mint részletkérdés. Ezek szép lassan kihűtik a kapcsolatot, és a pár egyik vagy mindkét tagjának szinte biztosan elveszik a kedvét az intimitástól.
Miért olyan fontosak a hotelek?
Egy hotelban aludni akár egy hosszabb ideje tartó szexuális állóvizet is felkavarhat. Ilyenkor újra megláthatjuk a partnerünk erotikus oldalát, ami a hétköznapok soha nem változó környezetében szinte láthatatlanná válik. Egy szállodában ismét örömmel bújhatunk össze, mivel az életben betöltött szerepünket otthon hagyva ismét felfedezhetjük, mit is találtunk olyan vonzónak a másikban.
Miért értékelik túl a megcsalást?
Bár a hűtlenség nyilvános megbélyegzéssel és elítéléssel jár, irracionális és természetellenes azt várni valakitől, hogy ne kívánjon néha félrelépni. Ez teljes ellentétben áll a természetünkkel, és bizony nem segítik a hűség betartását az olyan lépten-nyomon szembeöltő erotikus hívóképek sem, mint a magassarkú cipők, széles vállak, kerek popsik sem. Sajnos el kellene tudnunk fogadni az igazságot, hogy senki nem lehet minden a másik számára. Pedig a házasságtól éppen ezt várjuk: hogy egy emberre bízzuk a sorsunkat, aki minden szükségletünket kielégíti. Az a képzet, hogy a házastársunk egy személyben válasz a szerelem, szex és család iránti vágyunkra naiv, de éppen így naiv az a képzet is, hogy a félrelépés megoldás erre a tévképzetre. Lehetetlen valaki mással együtt lenni, de közben nem elrontani magát a házasságot. Erre a feszültségre nincs feloldás!
