A Balaton-felvidék talán leglátványosabb pontjai a tanúhegyek, amelyeket mind különleges élmény meghódítani: igaz ez különösen akkor, ha egy vár is magasodik a tetején.
Célpont: Csobánc
A régmúlt vulkánjainak itthagyott emlékei a tanúhegyek, amelyek némelyikének lapos, fennsík a teteje. Ilyen a 376 méter magas Csobánc is, ahonnan a Káli-medence mellett a Balatont és a többi tanúhegyet is megszemlélheti a kiránduló. A kis fennsíkra a XIII. században kezdtek várat építeni. Az évszázadok csatái után maradt rom környezete évről-évre egyre szebb és rendezettebb, ma már Kéktúra pecsételőhely is van itt.
Érdekesség: a Csobánc tetejéről tiszta időben akár a Schneeberg is látszik
Rövid, könnyű kirándulás
A Csobánc körtúra Gyulakesziről indul, a 6,4 km során 268 méter szintkülönbséget kell leküzdeni közben, és nagyjából két órát érdemes rászánni. Természetesen ez lehet hosszabb, hiszen a hegyre felvezető út olyan gyönyörű panorámát kínál, hogy csoda, ha nem áll meg minden pontján a vándor. A hegy tövében a kevéssé ismert, de legépebben megmaradt kőtengerben gyönyörködhetünk: a Papsapka sziklák lenyűgözőek.
Komolyabb túra
A Tapolcai-medence fölé magasodó vulkáni eredetű tanúhegyek bejárására éppen alkalmas az egésznapos Négy vulkán túrája útvonal. 22 km-rel és közepes nehézséggel kell számolnia annak, aki az átlag nyolc órát igénybe vevő útvonalra indul. A legyőzendő szint több mint 1000 méter fel- és lefelé is. A megmászott hegyekről, a Csobáncról, Tóti-hegyről, Gulácsról és a Badacsonyról más és más panoráma tárul elénk, igazolva, hogy nagyon megéri megküzdeni a meredek emelkedőkkel.
A megjelenés a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával jött létre.
(x) Támogatott tartalom