Az ünnepek időszakában a legtöbb, egyébként egészségesen étkező ember számára is egyet jelent a lakomákkal, koccintásokkal. Ilyenkor hajlamosak vagyunk felrúgni a nehezen megszokott okos szabályokat, és elengedni a gyeplőt. Ez azonban biztosan nem tesz jót, nem csak a súlyunknak, de az emésztésünknek sem.
Húst hússal enni, jó zsírosan, bőségesen… A karácsonyi, szilveszteri időszak általában a kalóriákban és koleszterinben dúskáló fogásokkal jár együtt. Ennek a következményei pedig a fájó has, az eltorzult vérzsírszintek és akár a máj megterhelése is lehet.
Óvatosan a vérzsírszintekkel!
Mindenki tudja, hogy a magas triglicerid- és összkoleszterinszint számos betegség rizikófaktora. Azoknál, akiknél magas a triglicerid- és az LDL-szint, illetve alacsony a HDL-szint, fokozott az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyi infarktus és számos más súlyos szív- és érrendszeri megbetegedés rizikója. Ezek a betegségek a fejlett világban, így hazánkban is a vezető halálokot jelentik, így egyértelműen érdemes a megelőzésre, és már meglévő rendellenességek esetén a kezelésre hangsúlyt fektetni.
Honnan tudhatjuk, hogy mennyi zsír és koleszterin van a vérünkben?
Egy „egyszerű” vérvételt követően képet kapunk a zsíranyagcserénkről. A vérzsírszintekről tájékoztató laborparaméterek:
• HDL-koleszterin – high density lipoprotein, „jó” koleszterin; a problémát elsősorban az jelenti, ha a szintje az optimális érték alatti
• LDL-koleszterin – low density lipoprotein, „rossz” koleszterin; a bajok forrása az, ha a szintje az optimális érték fölötti
• Triglicerid – a normális koncentrációtartomány fölötti értékek jelenthetnek problémát {idozito3}
Genetika vagy a táplálkozás?
A vérzsírszintek alacsony vagy magas voltát jelentősen befolyásolja a táplálkozás. Logikus, hogy aki zsírban tocsogó ételeket fogyaszt rendszeresen, annak bizony várhatóan igen magas a szervezetében a koleszterinszint. A kép viszont ennél árnyaltabb: zsírsav és zsírsav között is különbségek vannak! Különösen veszélyesnek bizonyulnak a telített zsírsavak, illetve a transzzsírsavak, míg kedvező élettani hatás köthető a többszörösen telítetlen ómega-3-zsírsavakhoz (pl. a halolajban lévő eikozapentaénsavhoz és dokozahexaénsavhoz).
A táplálkozás mellett számos egyéb befolyásolható és nem befolyásolható faktor (genetika, alkoholfogyasztás) is hatással van arra, hogy mit mutat a laborlelet a zsírokat illetően.
Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a genetikai tényezők rendkívül lényegesek, szinte annyira, mint a táplálkozás. Vagyis, ha valakinek a szüleinél az egészséges táplálkozás ellenére is magasak voltak a vérzsírszintek, akkor várhatóan ő is szembesülni fog ezzel a problémával. Ez a felismerés vezetett ahhoz is, hogy a dietetikusok rájöjjenek arra, hogy a zsírok bevitelének a redukálása, vagy a zsírszegény diéta többeknél önmagában kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a vérzsírszintek visszatérjenek a normális értékekhez.
Vagyis, a zsírszegény, rostdús diéta önmagában nem biztos, hogy normalizálja a vérzsírszinteket, illetve – ellenkező oldalról közelítve – a koleszterinbevitel sem szükségszerűen az ördögtől való rossz.
Míg régen azt mondták, hogy tiltólistás a tojás, mert emeli a koleszterinszintet, ma mindezzel „szembemenve” azt halljuk, hogy napi egy tojás még jót is tesz a szív- és érrendszernek! Mert bizony tény, hogy a sejteket határoló sejtmembránok fala koleszterint is tartalmaz. Amennyiben túl kevés a koleszterin, akkor a sejtmembránok funkciója zavart szenvedhet. Vagyis, koleszterinre és zsírokra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, a hangsúly a mennyiségen és a bejuttatott zsírsavak minőségén kell, hogy legyen. Nem árt ismerni azt sem, hogy ki milyen öröklött faktorokkal rendelkezik a zsíranyagcseréjét illetően, és érdemes ahhoz illeszteni a táplálkozással történő zsírbevitelt.
Januárig is felszökik
Dániai kutatók annak jártak utána, hogy a karácsonyi ünnepi fogások már-már mértéktelen élvezete a koleszterinszintre is rányomja-e a bélyegét.
Több mint 20 ezer, nyáron, illetve karácsonyt követően (január első hetében) levett vérminta koleszterinszintjének meghatározásával kiderült, hogy a zsíros fogások jelentősen megemelik a koleszterinszintet. Az összkoleszterinszint a karácsonyi lakomák után 15 %-kal bizonyult magasabbnak, mint a nyáron mért érték. Az LDL vonatkozásában még rosszabb volt a kép: a „rossz” koleszterint szintje 20 %-kal nőtt meg karácsony után a nyári értékhez képest.
Az eredményekből két következtetés is levonható. Egyrészt, a vérzsírszintek vizsgálatának nem a legoptimálisabb időszaka a karácsonyi nagy étkezéseket követő első januári hét, és ha mégis ekkor határoznak meg laborparamétereket, akkor azokat nem árt egy későbbi alkalommal felülvizsgálni. Másrészt, mindenkinek jobban kellene ügyelni arra, hogy az ünnepléssel járó étkezések összetételükben egészségesebbek legyenek, és kevésbé markáns nyomot hagyjanak a koleszterin- és trigliceridszinten.
Magas a koleszterinszinted? – Szedj sztatint?!
A magas koleszterinszint kezelésében vezető hatóanyagoknak számítanak az ún. „sztatinok”, amelyek közül Magyarországon atorvasztatin, fluvasztatin, pravasztatin, roszuvasztatin, szimvasztatin hatóanyagú gyógyszerek vannak forgalomban. Noha a széleskörű klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy ezeknek a patikaszereknek a tartós szedése kedvezően befolyásolja a szív- és érrendszer egészségét, és szedésükkel mintegy 30-60 %-kal csökkenthető az LDL-szint, adagolásuk számos mellékhatással jár.
Viszonylag gyakran fordul elő görcsös izomfájdalom, izomgyengeség, különösen nagyobb hatóanyagdózisok alkalmazásakor a terápia elején. Az állapot életveszélyessé válhat, a súlyos izomkárosodással és veseelégtelenséggel járó rabdomiolízis alakulhat ki, ami egyébként nagyon ritka. A sztatinok megemelhetik a májenzimek szintjét, illetve gyomor- és bélrendszeri panaszok, fejfájás, szédülés, álmatlanság jelentkezhetnek mellékhatásukként. A sztatinok
Megoldások a sztatinokon innen
• A különféle vízoldékony rostok, illetve a növényi szterolok és sztanolok a koleszterin bélből való felszívódását gátolják, ilyen módon csökkentik a vér koleszterinszintjét. Az árpa, a len, a rozs, a bab- és borsófélék ilyen irányú alkalmazásának pozitív hatása, az összkoleszterinszint és az LDL-koleszterinszint eredményes csökkentése alátámasztott. Napi 5-10 g vízoldható rost elfogyasztása az LDL-koleszterinszint mintegy 5-7 %-os csökkenéséhez vezet; és mindez a koronáriás megbetegedések gyakoriságának körülbelül 12 %-os mérséklődésében nyilvánul meg. A koleszterinhez hasonló szerkezetű növényi vegyületek, a szterolok és telített formáik, a sztanolok többféle gyümölcsben, diófélében, olajokban és magokban is előfordulnak. Napi 2 gramm szterol vagy sztanol bevitelével az LDL-koleszterinszint mintegy 10 %-kal csökkenthető. Amennyiben a szterol-, valamint sztanol-bevitel szívbarát étrenddel társul, akkor ez a mérséklődés 15 %-ot is elérhet, ami mintegy 20 %-kal csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót.
• A polikozanol – ami méhviaszból, cukornádból vagy egyéb növényekből kinyert vegyületek keveréke – a növényi szteroloknál és sztanoloknál hatékonyabban, akár kétszer olyan jelentősen csökkenti az LDL-koleszterin szintjét. A polikozanol mellett hatásos a rizsből a Monascus purpureus gomba által fermentált vörös élesztős rizskivonat is.
• A fokhagyma vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedést megelőző, koleszterinszintet csökkentő hatása igazolt. A fokhagyma készítményeinek 2 hónapon keresztüli szedése a szérum összkoleszterinszintjét átlagosan mintegy 8 %-kal redukálja, ami az 50 éves korúaknál a koronáriás szívbetegség valószínűségét mintegy 38 %-kal csökkenti.
• Érdemes halat is fogyasztani, vagy halfogyasztás híján ómega-3 zsírsavakat akár étrendkiegészítőként. A halolaj mellett már megjelentek a krillolajból kinyert zsírsavakat tartalmazó készítmények is.
• A koenzim Q10 is alkalmazható a szív működésének a támogatására. Több vizsgálat igazolja a szív „pumpálási” hatékonyságát javulását koenzim Q10 hatására. Emellett, a sztatin-kezelésben részesülőknél is kedvező hatású a konezim-Q10 szedése.
Megoldások a sztatinokon túl
Amennyiben a sztatinok és egyéb korábban is alkalmazott gyógyszerek (pl. trigliceridszintet csökkentő fibrátok) alkalmazása nem vezet eredményre, van más megoldás. Pár éve jelentek meg a gyógyszerfejlesztés jelenleg leginnovatívabb hatóanyagai közé sorolt monoklonális antitestek. A monoklonális antitest hatóanyagokat (alirokumab és evolokumab) injekcióként már hazánkban is alkalmazzák, olyan esetekben, amikor a „hagyományos” gyógyszerekkel nem sikerül elérni az LDL-koleszterin célértéket.
Nagy lakoma után hasfájás?
Fáj és feszül a gyomrod, majd szétpattan az öv, mintha gyomorrontásról lenne szó, és nem akarna továbbmozdulni a gyomorból az étel…
Emésztőenzimeket tartalmazó gyógyszerek segíthetnek a panaszokon. Ilyen esetekben pótolni kell azt, ami a szervezetből hiányzik: az emésztőenzimeket; vagyis a zsír-, fehérje- és szénhidrátbontó enzimeket. A vény nélkül is kapható pankreatin tartalmú patikaszerek fehérjéket bontó proteázt, szénhidrátokat bontó amilázt és zsírbontó lipázt tartalmaznak.
Tudni kell, hogy az emésztőenzimes patikaszereket szétrágás nélkül, legalább egy pohárnyi vízzel kell lenyelni. „Túlevés” kapcsán a mindennapi gyakorlatban étkezés utáni bevételről van szó.
Féktelenre sikerült lakomák után tehát bevethetők az emésztőenzimeket tartalmazó szerek. Azonban, ha az emésztési problémák rendszeressé válnak, vagy már a szokásos, „light” étkezéseket követően is jelentkeznek, indokolt orvoshoz fordulni.
Természetes megoldások
Sok múlik az ételek fűszerezésén, ugyanis egyes illóolajos fűszerek sokat könnyíthetnek az emésztésen. A szájnyálkahártya ízérző receptorainak és a gyomor falának izgatásával ható fűszerek, gyógynövények, köztük az ánizs, a borsmenta, a fahéj vagy a narancshéj, elősegítik az emésztőnedvek termelődését és az egészséges emésztést.
Ha zsírokról van szó, akkor a fűszernövények közül kedvezően befolyásolja az epetermelődést és a zsírok emésztését – többek között – a majoránna, a kömény, a levendula és a borsmenta. Nem véletlenül tesznek majoránnát a májas ételekbe és a hurkába!
A gyógynövények közül „No 1”-nak számít az articsóka, ami érezhetően csökkenti az emésztési panaszokat, különösen azokat, amelyek az elégtelen epetermelődés következtében alakulnak ki. Az articsóka kivonata serkenti a máj epetermelését, segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását, vagyis hozzájárul ahhoz, hogy a zsíros ételösszetevők gyors és hatásos lebomlása és feldolgozása megtörténjen.
A májadra vigyázz!
A karácsonyi, szilveszteri túlevésen kívül a túl sok ivás, vagyis a kelleténél több alkohol fogyasztása is megárthat. Aki nem „ésszel” iszik, hanem „torokkal”, annál bizony elkerülhetetlenek a túlzott alkoholbevitel következményei, amik rövidtávon másnaposság formájában öltenek testet.
Megúszható a másnaposság?
Generációról generációra szállnak ugyan a mondások, de vajmi keveset érnek azok a tanácsok, amik a másnaposság megelőzésére próbálnak javaslatot tenni. Ilyen például a: „Ha csak egyfélét iszol, nem rúgsz be”. A másnaposság bizony kínokkal, fejfájással, hányással és társaival jár együtt.
Túl sok alkohol után eső után köpönyegnek minősül a fájdalomcsillapító gyógyszerek megelőzési céllal való szedése. Mindenkit lebeszélek arról, hogy alkoholgőzös állapotában bekapjon egy-egy fájdalomcsillapítót azzal a céllal, hogy másnap ne kínozzák a szesz utóhatásai. Miért is? Ha valaki akkor vesz be fájdalomcsillapító hatóanyagú gyógyszert (pl. paracetamol, acetilszalicilsav vagy ibuprofén), amikor a szervezete alkohollal telített, fokozott terhelésnek teszi ki a máját. Ez különösen veszélyesnek bizonyul az egyébként is májkárosító mellékhatásokkal fenyegető paracetamol esetén. A legjobb, amit az ivás után, de még a másnaposság előtt tenni lehet, az a fokozott mértékű vízbevitel (tiszta víz formájában), illetve a többször kis adagokban történő étkezés.
A májat nem csak az alkohol károsíthatja!
A zsírmáj kialakulása nem csak az alkoholfogyasztással hozható kapcsolatba! Azoknál, akiknek a szervezete sok szintetikus anyaggal találkozik, szintén előfordulhat májkárosodás, és kialakulhat az ún. nem-alkoholos zsírmáj. A vegyszerekkel dolgozóknak, a szintetikus vegyületeket belélegzőknek, vagyis például a dauervízzel dolgozó fodrászoknak, a festőknek, a mázolóknak, a lakkozóknak, a kertet permetezőknek vagy a hobbi-festőknek egyaránt figyelni kellene arra, hogy a sok szintetikus vegyület belélegzése ellenére egészséges maradjon a májműködése. Azoknak, akik rendszeres gyógyszerszedők, szintén nem árt erre ügyelni! A májvédelemben a legnagyobb segítséget a máriatövis kivonatát, a szilimarint tartalmazó szerek szedése jelentheti. A gyógyszertárakban vény nélkül kaphatók szilimarinos szerek, amik tartós szedése nem csak a májkárosodások kivédésében segít, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy a már létrejött májkárosodások mérséklődjenek.
Forrás
www.ogyei.gov.hu
www.pharmazeutische-zeitung.de
Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész
