Régóta tartja magát az az elmélet, hogy csak az a jó zöldség és gyümölcs, amit mi magunk válogatunk össze az élelmiszerboltokban, vagy vásárolunk meg a piacon. Sokan még mindig tartanak a fagyasztott élelmiszerektől, pedig nincs rá semmi ok.
Az igazság az, hogy sok esetben a gyorsfagyasztott termények egészségesebbek, mint azok, amelyeket napokon át szállítanak, tárolnak. Amikor az ember betér az élelmiszerbolt jól feltöltött zöldség-gyümölcs osztályára, szemvidító látványban van része, hiszen a színpompás termények étvágygerjesztően néznek ki, szinte harsog, mennyire egészségesek. Azonban a megvásárlás után néhány nappal már kezdenek megfonnyadni, elvesztik színüket, héjuk csillogását. Ennek oka végtelenül egyszerű, elkezdik lebontani a bennük lévő tápanyagokat.
Mennyire friss, ami friss?
Nos, ez az igazi alapkérdés, hiszen sok esetben a leszedés után minimum egy napba telik, mire a zöldség vagy gyümölcs az eladóhoz kerül és további idő, mire mi is rátalálunk. Ráadásul, ha itthon épp nincs szezonjuk, Európa más, melegebb vidékeiről hozzák hozzánk az élelmiszereket. Nem ritka, hogy a terményeket nem teljesen érett állapotban szedik le, hogy ne romoljanak meg a raktározás és szállítás során. Ez bizonyos élelmiszereknél, melyek utóérők, mint például a körte vagy az alma, működik. Vannak természetesen olyan termények, amelyeket teljesen éretten szállítanak a vásárlókhoz. Ezek azonban sokkal gyorsabban tönkremennek – ha nincsenek azonnal felhasználva -, és máris csak azt a hatalmas, élelmiszerekből álló hulladékhalmot szaporítjuk velük, ami már így is nyomasztó méretű. Ráadásul, a friss zöldségek és gyümölcsök napról-napra veszítenek értékes vitaminjaikból, esetenként naponta akár 15%-kal is csökkenhet a gyümölcsök C-vitamin tartalma. Sőt, a friss levélzöldségek, mint például a sóska vagy a spenót, már a leszedést követő órákban is sokat veszít tápanyagtartalmából! {idozito5}
Mit tesz a zöldségekkel és gyümölcsökkel a gyorsfagyasztás?
A fagyasztásra szánt élelmiszereket mindig teljesen éretten szedik le, hiszen nincs szükség hosszas tárulásukra, szállításukra. Sok esetben a termőföldek közelében építik meg a fagyasztóüzemeket, így a szüret után már csak tisztítani – például a zöldborsónál, a babnál, a kukoricánál, a bogyós gyümölcsöknél – és darabolni, például spenót, brokkoli esetében, kell a terményeket, amelyek szortírozás után máris mennek a fagyasztóba, illetve a csomagolóba. Ezzel a módszerrel a vitamin- és ásványi anyag tartalmuk nem sérül, tápértékük nem változik, sőt, egyes esetekben a gyors hűtés miatt magasabb marad, mint a néhány napot állt friss élelmiszereké!
Sose edd nyersen a fagyasztott zöldségeket!
Ha te is emlékszel a néhány évvel ezelőtti lisztéria pánikra, ami azt a kukoricát érintette, amelyet egy bizonyos fagyasztóüzemben kezeltek, de többféle mirelit termékbe bekerült, már tudod, hogy ezeket a zöldségeket nem szabad megfelelő ideig tartó hőkezelés nélkül csak úgy „a la nature” fogyasztani. Bár az akkoriban kimutatott lisztéria fertőzés főleg a nagy mennyiségben, nyersen fogyasztott élelmiszerek és/vagy gyenge immunrendszer esetében okozott komoly egészségügyi problémát, illetve halálesetet, mégis jobb félni, mint megijedni!
Mi a helyzet a konzervekkel?
A konzervek egy érdekes témakör, mivel a dobozolt zöldségeket és gyümölcsöket hőkezeléssel tartósítják, ami abból a szempontból jó, hogy kiírtja a kórokozókat. Ráadásul a konzerveket nem kell hűteni sem, így a tárolásuk is praktikusabb, főleg akkor, ha nem lakunk életvitelszerűen egy helyen, de szeretnénk, ha lenne ott is némi étel, minden eshetőségre készen. Ezen felül a konzervált élelmiszerek nagyon sokáig eltarthatók. A már említett, konzerválást szolgáló hőkezelés során azonban a magasabb hőmérsékletre érzékenyebb vitaminok, például a C-vitamin, elkezdenek lebomlani, de a kevésbé hőérzékenyek mennyisége szinte változatlan marad az élelmiszerekben. A konzervekkel szemben sokan azt hozzák fel, hogy jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot, illetve sót tartalmaznak, ami sajnos igaz, hiszen a gyümölcsök szirupban, a zöldségek pedig sós lében kerülnek tartósításra.
Itthonról-otthonra!
Az első és legfontosabb az, hogy – amennyire lehetséges – szezonális, hazai élelmiszereket vásárolj és használj, mint elődeink, akik mindig a valóban frissen termő dolgokat ették. A másik fontos dolog az, hogy ne vásárolj be egy hétre előre zöldségekből, mert mire elkészítenéd belőlük az ételt, pont azok fognak hiányozni belőlük, amiért megvetted: a vitaminok. Éppen ezért csak olyan terményeket vásárolj meg, amit aznap, legkésőbb másnap el is fogyasztasz, és 2-3 naponta vegyél frisset. Tudjuk, hogy ez egy kicsit megnehezíti az életed, de ha jó és egészséges ételeket ehetsz, megéri!
Az otthoni fagyasztás nem az igazi
Bár egyértelműnek tűnik, hogy a mélyhűtőben mi magunk fagyasszuk le a nyár és az ősz kincseit, az igazság az, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ugyanolyan, mint a nagyipari verzió, mivel a fagyási folyamat lassabban megy végbe, mint egy üzemben. Persze, ha nem akarjuk túl sokáig tartogatni a házi mirelitet, ez is jó megoldás a napi szinten szükséges zöldség- és gyümölcsmennyiség egy részének biztosítására.
Igazi kakukktojás az aszalt/szárított gyümölcs
Reneszánszát éli az aszalás, ami nem meglepő, hiszen a nyár legfinomabb ízeit lehet megőrizni ezzel a módszerrel. Igaz, a szárítást magasabb hőmérsékleten kell elvégezni, ami csökkenti az erre érzékeny vitaminok szintjét a gyümölcs- és zöldségdarabokban, de a vízveszteség miatt – 100 grammra levetítve – mégis magasabb a mérhető tápanyag, illetve a nem hőérzékeny vitaminok és ásványi anyagok tartalma a végtermékben, mint a friss élelmiszerekben.
