Mindannyian szép álmokra vágyunk, mégis sokan szenvednek alvászavaroktól, ezek közé tartoznak a rémálmok is. Az persze még nem jelent nagy bajt, ha egy-egy éjjel rosszat álmodunk, de ha a rémes éjszakák rendszeressé válnak, érdemes megkeresni az eredetüket. Akár komoly betegség is okozhatja őket!
Amikor a rémálmokra gondolunk, többnyire olyan gyermekkori emlékek jutnak eszünkbe, amikor féltünk a szekrényben vagy az ágy alatt megbújó szörnyektől, aki a sötétben leselkedtek ránk. De a felnőtteknek is vannak rémálmaik, nem ritkán olyanok, amelyek időről időre visszatérnek és tönkreteszik a pihenés óráit. A rémálmok sokfélék lehetnek, van, aki azt álmodja rendszeresen, hogy bántalmazzák, mások menekülnek, zuhannak, esetleg elveszítik egy szerettüket, netán félelmetes dolgokkal találkoznak. A rémes álmoknál talán csak a rémálmokból való ébredés rosszabb, hiszen ilyenkor perceken át nem tudjuk, hol vagyunk, a szívünk ki akar ugrani a helyéből, a testünk komoly stresszt él át. 2014-ben, egy kutatás során a szakértők 10.000 álmot vizsgáltak meg és arra jutottak, hogy a gyerekek rémálmaiban általában az üldözöttség, a bántalmazás vagy egy közeli hozzátartozó halála jelenik meg. A felnőtteknél azonban inkább a fizikai agresszió, az egészségügyi problémák, a halál és a fenyegetettség érzése kerül előtérbe. A kutatásban résztvevők arról is beszámoltak, hogy ezek az álmok nem voltak mindig félelmetesek, de a szomorúság, az undor vagy épp a káosz, a bűntudat gyakran megjelentek bennük.
Az Álmoskönyv nem mindig segít megmagyarázni az éjszakai képeket
Az álmok már évezredek óta foglalkoztatják az embereket, de még mindig keveset tudunk arról, miért is látjuk őket. A szakértők abban sem értenek egyet, hogy van-e egyáltalán mélyebb jelentésük. Még kevesebb információval rendelkezünk a rémálmokról, hiszen azokra sokszor végképp nem lehet úgy gondolni, mint a napi történések feldolgozására. A témát kutató tudósok egy része úgy véli, hogy okozójuk az agyban fellépő kémiai egyensúlyhiány, mások korábban átélt traumákra vezetik őket vissza. Sőt, akadnak olyan szakemberek is, akik szerint csupán az élénk képzelet jelei.
Mi miatt lehetnek rémálmaink?
A szakértők szerint a visszatérő rémálmokat több dolog is okozhatja, van, ami ellen könnyedén tehetünk, mások kezeléséhez viszont jobb, ha segítséget kérünk. Lássuk hát a lehetséges okokat! {idozito}
#1 Pszichés problémák, frusztrációk
Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ok lehet az autonómia vagy a kompetencia hiánya, illetve a családtagokkal kapcsolatos elégtelen, rossz viszony. Az ezek miatt kialakult frusztrációk visszatérő rémálmokhoz vezethetnek.
#2 Túl sok alkohol
Az alkoholfogyasztás befolyásolja az agy kémiáját – és a belső szervek működését – ezért érdemes a minimális mennyiségre szorítkozni. Persze, egy-egy pohár bor vagy koktél nagy ritkán lefekvés előtt még nem okoz visszatérő rémálmokat, de a rendszeres alkoholfogyasztás vagy az alkoholizmus már igen. A rossz hír, hogy az is, ha valaki le akar szokni az ivásról, mivel az elvonási tünetek között az ijesztő éjszakai élmények is szerepelnek, de ezek idővel, ahogy tisztul a szervezet, elmúlnak.
#3 Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek rendszeres szedése növelheti a rémálmok jelentkezésének valószínűségét. Ilyenek például a kutatók szerint a nyugtatók, béta-blokkolók, az amfetaminszármazékokat tartalmazó szerek. Bizonyos esetekben az is kialakulásukhoz vezet, ha egyik napról a másikra lerakja ezeket az ember.
#4 PTSD – Poszttraumás szindróma
A rémálmok a PTSD egyik leggyakoribb tünetei. A beteg álmában többnyire újra és újra átéli a valós életben elszenvedett traumát, de az sem ritka, hogy más képekben vetíti ki szenvedéseit. A PTSD nemcsak azokat érinti, akiket megtámadtak, vagy túléltek egy katasztrófát, esetleg háborús helyzetet, hanem a COVID-19 járvány miatt is kialakulhat. Szakértők szerint a fertőzésből felgyógyultak és a betegséget elkerülők között majdnem ugyanannyian szenvednek rémálmoktól, hiszen a pandémia miatti szorongás rengeteg ember érint.
#5 Borderline személyiségzavar
A borderline személyiségzavar egy mentális állapot, amely nem gyógyítható, csak befolyásolható pszichoterápiás kezeléssel. Az ebben szenvedőket a szélsőséges személyiségjegyek, kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi, nehezen kezelik érzelmeiket. Egyes kutatások szerint a borderline személyiségzavarban szenvedők 49%-ának vannak rendszeresen visszatérő rémálmai.
#6 Rémálom zavar
A kutatók által rémálom zavarnak nevezett állapot egy mentális probléma, amelyet az különböztet meg a „sima” rémálmoktól, hogy míg azok után normális tempóban ébrednek fel az érintettek, addig a rémálom zavarból szinte azonnal a teljes éberség állapotába kerül a felriadt ember. Az ekkor jelentkező rémálmok gyakran ismétlődnek, de tartalmazzák az álmodó küzdelmét is a rossz dolgokkal szemben. Ha ez az állapot elhatalmasodik az emberen, az a napközbeni életére is kihat, negatívan befolyásolja a szociális kapcsolatait, rontja a munkahelyi teljesítményét.
#7 Alvási apnoe
Sokan szenvednek alvási apnoéban, ami az alvászavarok egyik fő kiváltója. Okozhatja ferde orrsövény vagy a szájpadlás lágy részének problémája, de a lényeg ugyanaz: az apnoés embernek alvás közben rendszeresen elakad, kihagy a lélegzete, az agya pedig ebben pillanatban nem jut oxigénhez. Ez az alvászavar – ha nem kezelik – hozzájárulhat a REM fázis töredezettségéhez, ez pedig fulladással kapcsolatos rémálmokat eredményezhet.
#+1 Túlevés
Elsőre talán ez viccesen hangzik az előbb felsoroltak után, de az a helyzet, hogy nyáron bizony hajlamosak vagyunk túlenni magunkat. Külföldön nehéz nemet mondani a helyi különlegességek csábítására. Itthon a strandon nem nagyon lehet ellenállni a lángosnak, a palacsintának vagy a sült halnak, de a görögdinnye és az édes szőlő, barack sem számít könnyű ételnek, ha sokat eszünk belőle, ráadásul összevissza. Érdemes a tervezett lefekvés előtt 2-3 órával már semmit sem enni, hogy ne okozzon rémálmot a felbolydult emésztésünk.
Ilyen problémákat okozhatnak a rémálmok
Ahogy már írtuk, a visszatérő rémálmok alvászavart okoznak, ez pedig hosszabb távon kihat a mindennapi életre is. Az érintett nappal fáradtabbnak, enerváltabbnak érzi magát, érzelmileg és fizikailag is kimerül. Társadalmi és társas kapcsolatai is megsínylik a nyugtalan éjszakákat, akár depresszióhoz vagy szorongásos állapothoz is vezethet a visszatérő rémálmok miatt kialakuló alváshiány és stressz. A kialvatlanság miatt felboruló hormonháztartás elhízást is okozhat. Az sem ritka, hogy a rémálmoktól szenvedő már szabályosan fél az elalvástól, így idővel valódi inszomnia alakulhat ki nála, ami igencsak embert próbáló állapot, és amit mindenképpen kezelni kell.
A visszatérő rémálmok egy része kezelhető
Ha a rémálmok nem túl régen kezdődtek, érdemes átgondolni, hogy mi történt előtte, okozott-e valami az átlagosnál több stresszt, merültek-e fel új problémák otthon vagy a munkahelyen. Lehetséges, hogy ezek okozzák a rossz éjszakákat. Ugyanez igaz az életmódbéli dolgokra is, érdemes letenni a cigarettát, lefekvés előtt két-három órával mellőzni az alkoholt és a koffeint, illetve beépíteni a sportot a mindennapokba. Egy lefekvési rituálé kidolgozása is jó ötlet, hiszen ezt minden nap követve például le lehet szokni az utolsó percig való netezésről, mobilnézegetésről, tévézésről, ami megbolygatja az alváshormon, a melatonin termelődését. Ha hosszabb időn át is visszatérő rémálmok kínozzák az embert, érdemes orvoshoz vagy terapeutához fordulnia. Nem szabad szégyenkezni a kialakult helyzet miatt, hiszen ezt senki sem „keresi” magának. A szakemberek pszichoterápiás módszerekkel vagy akár rövid, kúraszerű gyógyszeres kezeléssel is segíthetnek csökkenteni a rémálmok gyakoriságát és ismét elérni a pihentető alvást. Ha a rossz álmokat alvási apnoe okozza, akkor az orvos tovább is küldheti a beteget más kezelésekre, ilyenkor akár a fizikai okot megszüntető műtéti megoldás is szóba jöhet, ha szükséges.
