Régóta sejtjük, hogy némelyik túlsúlyos ember elhízásához szinte semmi köze a kalóriabevitelnek vagy a testmozgás hiányának. Mára tudjuk, hogy néhány hormon elégtelen szintje valóban befolyásolja a testsúlyt, és ennek oka lehet akár egy átlagos, ártalmatlannak tűnő dolog is.
A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testedzés az alapja minden fogyókúrának, hiszen, ha több kalóriát használunk fel, mint amennyit beviszünk, kalóriadeficit alakul ki, tehát fogyunk. Ha mégis azt tapasztalod, hogy a legkevesebb ételtől is egyre csak hízol, akkor lehet, hogy a hormonjaidban kell az okot keresned.
Ha mindig magas a leptin szintje, sosem lakunk jól
A leptin nevű hormon az a kis hang a fejedben, ami azt suttogja: „Már eleget ettél, tedd le szépen a villát!” Ez a vegyület, amely a zsírsejtekből szabadul fel étkezéskor, gondoskodik ugyanis arról, hogy megéhezzünk, majd pedig arról, hogy a jóllakottság érzése alakuljon ki az agyunkban. Ha nem eszünk, akkor a zsírsejtek összeesnek, így a leptin szintje is leesik a vérben, míg étkezés közben a zsírsejtek megduzzadnak, több leptint bocsátanak ki. Ha a hormon szintje eléri a maximumot, az agyunk úgy értékeli, hogy eleget ettünk és ezt a jelet továbbítja a szervezetünk felé. A leptin működését azonban a fruktóz nagyban befolyásolja. A fruktóz megtalálható a gyümölcsökben, de feldolgozott élelmiszerek összetevőlistáján is találkozhatunk vele, illetve más hozzáadott cukrokkal. Ha nem lépjük túl a napi szükségletünket, nem okoz problémát, de ha sok fruktózt viszünk be, a májunk nem tudja feldolgozni és egyből a zsírdepók felé irányítja, ahol trigliceridek formájában raktározódik. Ha túl sok fruktóz alakul át zsírrá, a leptin szintje folyamatosan magas lesz és idővel a szervezet ellenállóvá válik vele szemben. Ez a leptinrezisztencia, amelynek hatására a jóllakottság érzése nem jelentkezik, és az ember elkezd hízni. Kutatók szerint sok esetben a leptinrezisztencia felelős az elhízásért. {idozito}
A kortizol felgyorsítja a zsír raktározását
A stressz manapság mindennapos az életünkben. Ha nem tudjuk leküzdeni, akkor a stresszhormonként is ismert kortizol szintje megemelkedik, utasítást adva a szervezetünknek, hogy alakítsa zsírrá a vércukrot. Ez evolúciós örökségünk még az őskorból, amikor minden egyes elraktározott dekagramm zsír a túlélés záloga volt. Manapság azonban már nincs erre szükségünk, így a nem kívánt hízás elkerüléséért is ajánlott a kortizol szintjének csökkentése. Ennek érdekében érdemes lemondani a napi kávémennyiség egy részéről is, mivel a koffein is megemeli a kortizol szintjét.
A magas ösztrogénszinttől nagyobbak lesznek a zsírsejtek
Az ösztrogén tesz arról, hogy a nők nőies alakkal rendelkezzenek, és ez a hormon a felelős leginkább a zsírpárnák megjelenéséért is. Normális szinten az ösztrogén segíti a hasnyálmirigyet abban, hogy megfelelő mennyiségű inzulint bocsásson ki. Amikor eszünk, a vércukorszint megemelkedik és az inzulin ilyenkor egy kevés glükózt a májba, nagyobb mennyiséget pedig az izmokba irányít, hogy elkezdődjön a feldolgozása, energiává való átalakítása. Ilyenkor a szervezet nem raktározza el a glükózt zsír formájában, hiszen a megfelelően működő hasnyálmirigy épp annyi inzulint termel, amennyi az egészséges értékek között mozgó vércukorszint megtartásához szükséges. Ha azonban az ösztrogénszint megemelkedik, a szervezet inzulinrezisztenciával reagálhat. Ekkor az inzulin kevesebb glükózt juttat a májba és az izmokba, a vércukorszint pedig magas marad, így a szervezet végül a zsírsejtekben kezdi el raktározni a glükózt, és ezek a sejtek akár a négyszeresükre is duzzadhatnak. Jó hír a sok rossz mellett, hogy speciális, orvos által összeállított diéta segítségével az inzulinrezisztencia kezelhető, sőt, akár vissza is fordítható.
Mitől emelkedhet meg az ösztrogénszint?
Több oka is lehet annak, hogy megemelkedik valaki szervezetében az ösztrogén szintje, például a folyamatos stressz, vagy épp a helytelen életmód. De a legfőbb felelős nem más, mint a túl sok hús fogyasztása. Ilyenkor ugyanis sokkal kevesebb rostot tartalmaz az étrend, egyes kutatások szerint a vegetáriánusok több, mint kétszer annyi rostot visznek be naponta, mint azok, akik minden élelmiszertípust fogyasztanak. A rostok segítenek feldolgozni a felesleges ösztrogént és kivezetni a szervezetből.
Az alacsony tesztoszteronszint lassítja az anyagcserét
Életünk során különböző toxinokkal találkozunk, és a szintetikus hormonok mellett a legveszélyesebbek az úgynevezett peszticidek. Ezek közé tartoznak többek között a növényvédő- és gyomirtószerek, de a gomba-, baktérium- és vírus elleni szerek is. Sőt, egyes káros vegyületek megtalálhatók lehetnek a gyógyszerekben, a szépségápolási termékekben a parabének, a műanyag palackokban a biszfenol-A, de még egyes bútorokban is előfordulnak ilyenek. Ezek a vegyi anyagok szájon, bőrön és levegőn át kerülnek a testünkbe, és felszívódásuk után hasonló reakciót váltanak ki, mint az ösztrogén.
A kutatók úgy vélik, hogy ezen anyagok, a xeno-ösztrogének hatására indulhat meg a lányok egy részénél a korai pubertás. Ha a megnövekedett ösztrogénszint elnyomja a tesztoszteron termelődését, vagy a tesztoszteron szintje eleve alacsony más probléma miatt, a fiúknál is megjelennek a nőiesebb jellemzők, amit akár a felszaporodott mellszövet is jelezhet. Lányoknál a xeno-ösztrogének hatása összefüggésbe hozható az olyan ösztrogén-vezérelt betegségek megjelenésével, mint a mell- és petefészekrák, illetve az endometriózis. Ráadásul az alacsony tesztoszteronszint lassítja az anyagcserét, miközben a megemelkedett ösztrogénszint a zsírsejtek növekedéséért felelős. Mindemellett hajhullást, depressziót, hangulatingadozást, izomgyengeséget és libidóvesztést is okozhat.
Mindennapos veszélyt jelent a BPA
A biszfenol-A (BPA) a műanyaggyártásban legtöbbet használt vegyület, benne van szinte mindenben, egyes üdítős és ásványvizes palackokban és ételtartó dobozokban is (az ilyen műanyagokat kis háromszögen 3-as vagy 7-es szám jelöli). A bennük tárolt ételeken és italokon keresztül pedig a szervezetünkbe is bejuthat ez az anyag, nem véletlenül mondják a hozzáértők, hogy ne töltögessük újra az ilyen palackokat és sose melegítsük műanyag dobozban az ételeinket. Egy kutatás szerint a fejlett világ lakosságának 93%-ában kimutatható mennyiségű biszfenol-A található. Ez a vegyület megzavarja a pajzsmirigy működését, az ösztrogén és androgén hormonok termelődését. Szerencsére erre a problémára van megoldás, vagy legalábbis arra, hogy minél kevesebb biszfenol-A jusson a szervezetünkbe. Manapság ugyanis egyre több gyártó állt át a BPA mentes, újratölthető palackok és dobozok gyártására, de a divatos, üvegből készült tárolók is mind népszerűbbek
Mit lehet ilyen esetekben tenni?
Ha azt tapasztalja valaki, hogy elszabadult a súlya, érdemes egy olyan laborvizsgálatot kérni, ahol a hormonszinteket is ellenőrzik. Ha ugyanis ez akadályozza meg a fogyást, elég arra összepontosítani, hogy a hormonprobléma kezelése meginduljon, hiszen ahogy rendeződik a helyzet a kilók száma is lassan csökkeni kezd majd.
