Szépségkirálynő, sportoló, modell, fitnesz világbajnok, sikeres üzletasszony és műsorvezető. Már egyesével is hatalmas kihívás mindegyik, de Kocsis Alexandra bebizonyította, hogy kellő eltökéltséggel és kitartással minden álom elérhető.
Sokan a Survivor és az Exatlon című műsorokból ismertek meg, pedig már sokkal korábban is bizonyítottad a tehetséged. Mesélnél a sportmúltadról? Mindig a legjobb akartál lenni?
Igen, amikor atletizáltam, az EB, a VB és az olimpia volt a célom, de egy térdsérülés porrá zúzta ezeket az álmokat. De nem bírtam leállni, szükségem volt az adrenalinra, amit a versenyzés jelentett. Ezért aztán, amiben csak lehetett, megmérettem magam. Autó-, gokart- és snowboard versenyen indultam, a két utóbbiban kupát is nyertem. Minden egyes győzelmem után az anyukám volt az első, akit felhívtam.
A családod mindenben támogat, amibe csak belevágsz?
A motorsportoktól féltettek, hogy bajom esik, így mikor versenyeztem, nem repestek az örömtől, de alapvetően mindenben támogatnak a szüleim, nagyszüleim és a testvérem. Ez az oka annak is, hogy minden újra és érdekesre nyitott vagyok, hiszen sosem hallottam azt a családomtól, hogy valamire nem vagyok képes, sőt, mindig biztattak, hogy próbáljam ki magam új dolgokban!
Egy év alatt jutottál el szinte a nulláról az Arnold Classic dobogójának legfelső fokára 2016-ban. Mi kellett ehhez a teljesítményhez?
Nem szinte, tényleg a nulláról indultam! Hiába atletizáltam 12 éven át, ez a fajta sportteljesítmény egészen másfajta kihívás volt számomra. De tudtam, hogy sikerülni fog, hiszen világéletemben kitartó voltam. Három hónapnyi kemény felkészülés után nyertem meg 2015-ben a Fitbalance-t, majd fél év múlva következett az IFBB Világbajnokság, ahonnan elhoztam a világbajnoki bronzérmet. Néhány hónap múlva pedig már az Arnold Classic színpadán álltam. Nézőként már ellátogattam oda egy évvel korábban, találkoztam Arnold Schwarzeneggerrel is. Emlékszem, mikor elköszöntünk, annyit mondtam neki: Visszatérek! És úgy is lett!
Milyen érzés volt elérni az álmod?
Amikor én is a versenyzők között álltam, az egészen más perspektíva volt. Őszintén szólva, néhány percig nem is értettem, mit keresek én ott, hiszen mindenkit olyan szépnek és tökéletesnek láttam. Kétségbeesve hívtam a családom, hogy esélyem sincs, de aztán összeszedtem magam és kivonultam a színpadra. Mikor kihirdették, hogy első lettem, tudtam, hogy megérte az a sok munka, amit a felkészülésbe fektettem.
A Survivor és az Exatlon előtt is úgy nyilatkoztál, hogy nyerni mész. Milyen érzés volt, hogy ez nem sikerült?
Nem jó, de tudom, hogy hol hibáztam. Ugyan az Exatlon előtt fizikailag készültem a feladatokra, az mégsem volt elég, többet kellett volna tréningeznem. Úgy gondoltam, hogy a sportmúltam és az atletizálás pótolja a hiányosságaimat, de nem így történt. A másik, ami rontotta a teljesítményem, az az, hogy én egész eddigi életemben egyéni sportoló voltam, sosem kellett csapatban versenyeznem, ezekben a műsorokban viszont igen. Az igazság az, hogy a teljesítményemen az is rontott, hogy tudtam, ha nem vagyok elég jó, másokat is rossz helyzetbe hozok és ez frusztráló volt a számomra. Egyfajta ördögi kör volt ez, hiszen, ha gyengén teljesítettem, az idegesített, ha pedig ideges voltam, az lassított a pályán.
Újra bevállalnád a kihívást?
Ez egy érdekes kérdés, kettősség van bennem ezzel kapcsolatban. Az egyik nap úgy ébredek, hogy bármikor visszamennék és megmutatnám, hogy jobb vagyok, mint amit korábban láttak belőlem a nézők, máskor viszont egyáltalán nem vonz a dolog.
Ugyan korábban sem voltál „ismeretlen”, hiszen több szépségversenyt is megnyertél már, mégis, a legutóbbi tévés szereplések hozták meg számodra a nagyobb ismertséget. Milyen tapasztalataid vannak a rajongókkal kapcsolatban?
Az Exatlon után ugrásszerűen nőtt meg a követőim száma és elmondhatom, hogy eddig csak jó tapasztalataim vannak. Ha például felismernek az utcán és kérnek egy közös fotót, természetesen örömmel teljesítem, kedves dolognak tartom. Ha az Exatlonról vagy a munkámról kérdezgetnek, szívesen válaszolok mindenkinek. Megesett, hogy egy ilyen találkozás után írt egy-egy követőm, hogy pozitívan csalódott bennem, mert azt hitte, hogy nem elegyedem beszédbe az emberekkel. De erről szó sincs! Szeretek beszélgetni, szeretek segíteni. Ezért is indítottam el a saját edzésprogramjaimat is.
Miben tudsz kiemelkedni a többi online életmód tanácsadó és edző közül?
Számomra az, hogy hiteles vagyok a munkámban, nagyon fontos. Úgy gondolom, hogy egyrészt a szakmai tudásommal tűnök ki a sokaságból, hiszen képzett fitneszedző vagyok, másrészt pedig azzal, hogy olyan edzésprogramokat állítok össze, amelyek közül mindenki megtalálja azt, amire szüksége van. A júliusban induló saját vállalkozásom, sport kiegészítők árusításával foglalkozik majd.De személyre szóló étrendet és edzéstervet is kérhetnek tőlem azok, akik fogyni, szálkásodni akarnak, vagy csak szeretnék beemelni a rendszeres sportolást az életükbe úgy, hogy nem kell elmenniük egy terembe, ha nem akarnak. Sőt, ha valaki versenyezni szeretne, az ő felkészülését is tudom támogatni, a saját tapasztalataimmal segítem a fejlődését. Mindemellett ingyenes rövid edzésprogramokkal is rendszeresen jelentkezem.
Mennyiben változott a táplálkozásod, mióta nem kell versenyekre készülnöd? Van tiltólistás élelmiszer, amit végleg száműztél az étrendedből?
Érdekes módon teljesen átalakult a táplálkozásom, mióta nem versenyzem. Akkor sok fehérjét kellett bevinnem, most pedig alig eszem húst, egyszerűen nem kívánom. Ha mégis, akkor is főként tenger gyümölcsei és hal kerül a tányéromra. A táplálkozási szakértők szerint az étrendem nagyon közelít a vegetariánus táplálkozáshoz. Tojást fogyasztok, de főleg zöldségfélék alkotják az étkezéseim alapját. Persze, ha hazamegyek, és a nagymamám fánkot süt, annak nem tudok és nem is akarok ellenállni. Ugyan a hétköznapokon nem fogyasztok finomított szénhidrátokat vagy cukrot tartalmazó ételeket, de azt vallom, hogy néha nyugodtan ehetünk ilyesmit is. Ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, rendszeresen és eleget sportolunk, egy kis kilengés nem okozhat problémát.
