Egy új kutatás bebizonyította, hogy a stresszhormonok felerősítik az allergiás tüneteket, legyen szó légzőszervi problémákról vagy a csalánkiütésről. Hazánkban minden ötödik embert érinthet valamilyen allergia.
Az allergiás hajlam öröklődő, szülőről gyermekre száll. Ahhoz azonban, hogy valóban elő is törjön a betegség, többféle környezeti tényező meglétére van szükség. 2014-ben a magyar lakosság 14.7 %-a szenvedett valamilyen allergiától, tudhattuk meg egy KSH felmérésből. Azóta ez a szám csak emelkedett, 2019-es becslések szerint már minden ötödik magyart érinti ez a probléma. Sokan közülük szezonálisan, például pollenekre allergiások, mások azonban – mint a háziporatkára érzékenyek – egész évben küszködnek a tünetekkel, ez utóbbiak folyamatos kezelésre szorulnak. A szezonális allergiában érintettek azonban gyakran arról számolnak be, hogy tüneteik nem egyformák, hol erősebbek, hol pedig enyhébbek. A kutatók már korábban is vizsgálták e változás okait és arra jutottak, hogy a stressz nagyban befolyásolja a tünetek erősségét. Nemrég egy újabb tanulmány be is bizonyította ezt a tézist.
Egy pillanat alatt borítanak el minket a hormonok
Egy Japánban végzett kutatás során a tudósok azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a szezonális allergia egyes tüneteire a fokozott stressz, illetve a stresszhelyzetekben felszabaduló stresszhormonok mennyisége. Stresszes szituációban a hipotalamusz CRH, vagyis kortikotrop felszabadító hormont – ami egy peptidhormon –választ ki. Hatására az agyalapi kéreg adrenokortikotrop hormont – röviden ACTH-t – bocsájt ki, ami stimulálja a mellékvesét. A folyamat végére – mely a valóságban néhány pillanat alatt lezajlik – az elsődleges stresszhormon, a kortizol elönti a testünket, szervezetünket az „Üss vagy fuss” üzemmódra állítva. {idozito}
Így hat a stressz az allergiára
Mikor a kutatók összekötötték a CRH-t az orr nyálkahártya szövetével, észrevették, hogy a többek között a légutak hámrétegében is jelenlévő hízósejtekből kiszabaduló hisztamin mennyisége ugrásszerűen megnövekedett. Ha csak ritka és eseti stressz éri az allergiás embert, az még nem befolyásolja folyamatosan és komolyabban az állapotát, de ha a stressz állandósul, a tünetek romlani kezdenek. Nemcsak az orrnyálkahártya viszket és váladékozik erősebben, de a bőrproblémák, például a csalánkiütés is egyre erőteljesebbé válnak. Sőt, az életveszélyes anafilaxiás reakciók is gyakrabban kialakulhatnak.
Az ördögi kör
A stressz és az allergia azonban nem csak egy irányban függ össze. Ha ugyanis az allergiás beteg rosszabb állapotban kerül a stressz hatására, attól csak még feszültebb lesz, tehát nő a stressz-szintje. Ez viszont még jobban belobbantja az allergiás tüneteket. Ez a körforgás idővel akár depressziót és komoly állapotromlást is okozhat. Érdemes tehát megtanulni a stresszkezelés legjobb és leghatékonyabb technikáit annak érdekében, hogy ezt elkerüljük. Ezeket a módszereket akár online is megtanulhatjuk, de szükség esetén terapeuta segítségét is igénybe vehetjük.
Korábbi kutatások is foglalkoztak már a témával
Egy 2013-ban megjelent tanulmány kitért arra, hogy az érzelmi stressz hatására az allergiás tünetek belobbannak, de ezt a jelenséget akkor még nem kötötték össze a kortizol szintjével. 2009-ben azonban egy véletlenszerű vizsgálatsorozat már utalt arra, hogy az allergiások fokozott stresszhatás, illetve szorongásos állapot esetén egyes tüneteket, mint a tüsszögés és a könnyezés, sokkal intenzívebben és hosszabb időn át éltek meg.
A stressz csökkentése nem helyettesíti a terápiát!
Most, hogy már beigazolódott, a túlzott stressz ront az allergiások állapotán, érdemes fokozott figyelmet fordítani ennek minimalizálására. Egy dologra azonban oda kell figyelni, mégpedig arra, hogy a stressz csökkentése nem teszi szükségtelenné az esetleges allergia elleni terápiát. Ez azt jelenti, hogy aki rendszeresen gyógyszert szed, annak azt továbbra is alkalmaznia kell, hiszen szervezete az allergének bejutása esetén hisztamint bocsájt ki, ez pedig allergiás tüneteket okoz. Kimondható tehát, hogy a stressz csökkentése és megfelelő kezelése kiegészíti az allergia elleni terápiákat, segít enyhíteni a kellemetlen tüneteket. Ezáltal javítja az allergiás beteg életminőségét. Mindemellett érdemes leszokni a dohányzásról, illetve minimalizálni a kávéfogyasztást.
Immunterápia segíthet az allergiásokon
Az allergiával a legnagyobb probléma az, hogy idővel felerősödhet. Az enyhe tüneteket könnyen kezelhetjük akár vény nélkül megvásárolható szerekkel is, de ha az állapot romlik, már komolyabb gyógyszerekre lehet szükség. Főleg akkor, ha allergiás asztma is kialakul. Az allergénspecifikus immunterápia sokak számára nyújt jó megoldást. Ez a módszer cseppet sem újkeletű, hiszen már 100 éve is alkalmazták, igaz, sokáig csak injekciós kezelés formájában tartották hatékonynak. Ez a módszer eléggé kellemetlen volt, mi több, veszélyes is lehetett egyesek számára. Az allergéneket ugyanis a bőr alá fecskendezték először többször egy héten, majd egyre ritkábban. A veszélye abban állt, hogy akár súlyos allergiás rohamot is okozhatott a kezelés, ezért a befecskendezés után órákon át bent kellett maradni a kórházban, hogyha történne valami, a szakemberek azonnal meg tudják kezdeni a kezelést. Mivel az immunterápiás kezelés minimum három évig tart, ez a módszer igencsak megterhelő volt a betegek számára, így kézenfekvő volt, hogy a kutatók találjanak egy könnyebb, otthoni megoldást. Ez a nyelv alatti, szublingvális módszer, melynek során cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá kell bejuttatni az allergén anyagot és az lassan felszívódik. A hároméves folyamat során a szervezet megtanulja elviselni az allergén anyag jelenlétét, és nem reagál rá erős tünetekkel. Az otthoni immunterápia ugyanúgy kétfázisú, mint a korábbi, injekciós módszer, először a minimálistól kezdve folyamatosan emelik a bevitt allergén mennyiségét, majd következik a fenntartó kezelés. Szezonális allergiák esetében az aktivizálódási idő előtt és az alatt folyik az immunterápiás kezelés, míg állatszőr és poratka allergia ellen egész évben tarthat a terápia. Az immunterápia azonban nemcsak az adott allergén okozta reakciókat enyhíti, majd szünteti meg, de részben azt is megakadályozza, hogy új dolgokra váljon a beteg allergiássá, és csökkenti az allergiás asztma kialakulásának esélyét is.
A keresztallergiára is figyelni kell!
Ha nem lenne már önmagában is komoly probléma az allergia, a természet még megfejelte egy kis nehezítéssel, a keresztallergiával. Ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy egyes anyagok, általában ételfélék, képesek más, adott időszakban allergénnek számító anyagokat helyettesíteni, mivel hasonló a szerkezetük. A szervezet emiatt nem tudja megkülönböztetni az alap allergéntől és ugyanúgy reagál rá. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a keresztallergia meglehetősen ritka, az allergiások mindössze 5-10%-nál jelenik meg, kivéve a nyírfa pollenjére érzékenyeket, mivel közöttük körülbelül 30%-os az érintettség.
Ezek a leggyakoribb keresztallergiák
- Parlagfű: görögdinnye, uborka, paradicsom, sárgadinnye, cukkini, banán, mangó, füge, avokádó
- Nyírfa: dió, mogyoró, mandula, alma, körte, szilva, sárga- és őszibarack, burgonya, kivi, avokádó, meggy, cseresznye
- Földimogyoró: dió
- Diófélék: mogyoró, szezámmag, búza, rozs, mák
- Fűfélék: búza, rozs, bab, borsó, földimogyoró, tamarin, szója, szentjánoskenyér, paradicsom
- Fekete üröm: sárgarépa, petrezselyem, paradicsom, paprika, uborka, koriander, kömény, ánizs, bors, mustármag, szerecsendió, oregánó, majoránna, bazsalikom, mustármag, kapor, burgonya, articsóka, kivi, dinnye, mangó, tátika, kamilla, árnika, krizantém, napraforgó
- Poratka: rákfélék
