Sokan panaszkodnak arra, hogy napközben fáradékonyak, nehezebben koncentrálnak. Mielőtt azonban valamilyen egészségügyi problémára gyanakodnánk, érdemes átgondolni, hogy eleget alszunk-e és milyen minőségű a pihenésünk.
Az elmúlt hosszú hétvége sokak számára a pihenésről szólt, de gyakran halljuk, hogy sehogy sem sikerül igazán feltöltődni. Az alváshiány sajnos – a régi közhiedelemmel ellentétben – nem bepótolható úgy, hogy két napot átalszunk.
Mitől alakulhat ki az alváshiány?
Egyes esetekben okozhatja betegség is – fizikai illetve pszichés -, de leggyakrabban a körülmények áldozatai a kialvatlan emberek. Aki már gondoskodott újszülöttről és kisbabáról, pontosan tudja, milyen tortúrával jár az éjszakai etetés, ringatás. Ilyenkor a friss szülők folyamatosan kialvatlansággal küzdenek, akár egy éven át is, de van, hogy hosszabb ideig. A házi kedvencek is megzavarhatják az alvást, hiszen jönnek-mennek, a körmük kopog a padlón, esetenként az ágyra is felugranak, hogy a gazdájuk közelében legyenek. Ilyenkor nem mindig ébred fel az ember, de alvása felszínessé válik, hiszen érzékeli a mozgást maga körül. Persze, az sem tesz jót, ha minden nap estébe, sőt éjszakába nyúlóan dolgozunk, vagy napközben sokat stresszelünk a munka miatt, hiszen ilyenkor az elménk nem tud megpihenni és hormonháztartásunk folyamatosan az „üss vagy fuss” néven is ismert, készenléti helyzetben tartja szervezetünket.
Mit okozhat az alváshiány?
Elsősorban napközbeni fáradtságot, idővel tartósabb kimerültséget is okoz a rossz minőségű vagy kevés alvás. Ez kihat a mindennapos tevékenységeinkre, munkánk hatékonyságára, de az egyszerű tevékenységekre is. Ráadásul, ha sokáig rosszul alszunk, a fáradtság krónikussá válik, elhízást és akár depressziót is okozhat, hogy olyan betegségekről ne is szóljunk, mint a diabétesz, a stroke, valamint a magas vérnyomás, amelyek kialakulásának esélyét növeli!
Mit tehetünk a jó alvásért?
A legfontosabb, hogy legyen egy esti rutinunk, amelynek segítségével „rákészülünk” az alvásra, és amelynek során az érzékeinket lecsillapítjuk. Érdemes kora estétől besötétíteni, hogy az alváshormonnak is nevezett melatonin termelődése beinduljon, esetleg Epsom-sóval dúsított fürdőt venni, ami segít ellazulni. Kerüljük a késő estig tartó tévézést, számítógépezést és mobilozást is, mert ez csak felélénkíti az agyműködést és késlelteti az elalvást. A rendszeres edzés is sokat segít abban, hogy jól aludjunk.
fitt.tipp: Lefekvés előtt alaposan szellőztessük át a szobát és – ha szükségét érezzük – cseréljük le a matracot egy kényelmesebbre vagy szerezzünk be egy memóriahabos fekvőbetétet.
Egyáltalán… mennyit kéne aludni?
A fiatal felnőttek és felnőttek számára a 6-10 óra közötti alvásidő az ideális, ha ennél rendszeresen kevesebbet vagy többet töltenek alvással, az már kórosnak számít. Persze, ha néhány napnyi rossz alvás, vagy komoly fizikai terhelés – netán egy fergeteges buli – után valaki átalszik egy napot, még nem kell rosszra gondolni.
