Vedd fel a rózsszín napszemüveget!

Ne törődj semmivel, egyél zsemlét, kiflivel!   Na, jó, nem ilyen egyszerű ez, ennyi nem elég ahhoz, hogy rózsaszínben láss, meg aztán a túl sok szénhidrát sem jó. Vegyed egy kicsit könnyedebben az életet!   Persze, vennéd, hogyne, de hogyan tedd, amikor olyan nehéz? Segítünk! A jó alvók az átlagos alvóknál 6, a rossz alvóknál 25 százalékkal elégedettebbek az életükkel.

 

A versenyszellem az elégedett élet gátjává válhat, mivel előbb-utóbb semmilyen eredmény nem lesz elég jó, a kudarc viszont kibírhatatlan csapást jelent.

 

1. Legyen célod!

A boldogság egyik legbiztosabb mutatója, vajon úgy érezzük-e, van célja az életünknek. Világosan meghatározott cél nélkül tízből hét személy elégedetlen az életével.

 

2. Gondolj a jobbra!

 A kutatások szerint életük során a boldog és a boldogtalan emberek nagyon hasonló tapasztalatokat szereznek, azzal a különbséggel, hogy az átlagos boldogtalan személy kétszer annyi időt tölt az élete kellemetlen eseményeire gondolva, mint a boldog – a boldog emberek ugyanis inkább olyasmivel foglalkoznak, ami derűsebbé teszi napjaikat.

 

3. Ne légy mindig versenyben!

 A versenyszellemmel túlságosan megáldott emberek, akiknek belső szükségletük, hogy mindig győzzenek, lassanként egyre kevesebb örömet lelnek az életben. Ha veszítenek, akkor nagyon csalódottak, de a győzelemnek sem tudnak igazán örülni, hisz azt természetesnek érzik.

A versenyszellem az elégedett élet gátjává válhat, mivel előbb-utóbb semmilyen eredmény nem lesz elég jó, a kudarc viszont kibírhatatlan csapást jelent. Azok, akikben túlteng a versenyszellem, sikereik jelentőségét a valóságosnál kisebbnek, a kudarcaikét viszont nagyobbnak látják.

 

4. Céljaid legyenek összhangban egymással!

A kocsi négy kerekét úgy kell beállítani, hogy mindegyik egy irányba guruljon, különben valamelyik félrehúzza az autót, ami kárt tehet az abroncsban és a futóműben, s végül akár balesetet is okozhat. A céljainkra is ez érvényes: mindegyiknek ugyanabba az irányba kell mutatnia. Ha céljaink ellentmondanak egymásnak, életünk kiegyensúlyozatlan lesz.

 

5. Bölcsen válaszd meg, kihez hasonlítod magad!

Az elégedettség- vagy elégedetlenségérzés jórészt abban gyökerezik, hogyan hasonlítjuk össze magunkat másokkal. Amikor azokhoz mérjük magunkat, akik nálunk jobban állnak, akkor elszomorodunk, amikor pedig olyanokhoz, akiknél mi vagyunk szerencsésebb helyzetben, akkor hálásak vagyunk a sorsnak. Bár az igazság az, hogy az életünk mindkét esetben pontosan ugyanolyan, érzéseink jelentősen különbözhetnek attól függően, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. A választott példák legyenek jelentőségteljesek, de adjanak módot arra, hogy legyünk elégedettek azzal, akik vagyunk és azzal, amink van.

A kísérletben résztvevő diákcsoportnak egy szórejtvény megfejtése volt a feladata. A kutatók a rejtvényt gyorsabban, illetve az azt lassabban megfejtők elégedettségét hasonlították össze. Azok a diákok, akik viszonylag gyorsan megoldották a rejtvényt, ám a leggyorsabbakhoz hasonlították magukat, elégedetlenek voltak önmagukkal. Akik lassabban oldották meg a rejtvényt, ám a még lassabbakhoz hasonlították magukat, azok egészen elégedettek voltak magukkal, és a jelek szerint tudomást sem vettek a leggyorsabbakról.

 

6. Legyenek barátaid!

Elevenítsük fel a régi kapcsolatainkat és ragadjuk meg az alkalmat a munkahelyünkön vagy a szomszédok körében, ha új barátokra tehetünk szert. Mindenki szereti érezni, hogy egy nagyobb közösség tagja, hogy van kivel törődnie, és hogy cserében mások is törődnek vele.

Ha közel érezzük magunkat másokhoz, akkor négyszer nagyobb valószínűséggel leszünk elégedettek önmagunkkal, mint akkor, ha nincs senki, akit fontos lenne számunkra.

 

7. Ne legyél tévéfüggő!

A televízió olyan krémes töltelék, amely elvonja a figyelmünket az élet tortájának valódi anyagáról. Ne kapcsoljuk be a tévét csak azért, mert kéznél van a távirányító, és mert általában ezt szoktuk csinálni. Csak akkor kapcsoljuk be, ha olyan műsor megy benne, amelyet tényleg meg akarunk nézni. Aki túl sokat nézi a tévét, annak akár háromszorosára is nőhet vágya az anyagi javak iránt, ugyanakkor minden tévézéssel töltött óra hatására öt százalékkal csökken a személyes elégedettsége.

 

8. Fogadd el magad!

A felnőttek önbecsülését illetően végzett vizsgálatok során a kutatók megállapították, hogy azok, akik elégedettek önmagukkal, elviselik a vereséget is, s nem magukat okolják érte, hanem elszigetelt esetként kezelik azt, amely nem vet rossz fényt képességeikre. Az önmagukkal elégedetlenek viszont a kudarcokat felnagyítva úgy érzik, azok határozzák meg a személyes értékeiket és a jövőbeli események alakulását is.

9. Ne feledd, honnan jöttél!

Derítsük fel, honnan származnak őseink, és örüljünk származásuknak. A világ nagy és bonyolult, ezért gyakran elveszettnek érezzük magunkat benne. Komoly megnyugvást jelenthet, ha tudjuk, melyik néphez tartoztak felmenőink. Érezni fogjuk, hogy van történelmi hátterünk, tartozunk valahová, és különlegesek vagyunk – ráadásul ez az érzés, bárhogy alakuljon is sorsunk, soha nem múlik el.

A diákok körében elvégzett kutatások szerint az etnikai hovatartozás ismerete tíz százalékkal növeli az elégedettséget.

 

10. Lefekvéskor mindig csak egy dologra gondolj!

A szorongásra hajlamos emberek hagyják gondolataikat elalvás előtt egyik témától a másikig csapongani, s így néhány perc alatt afféle virtuális leltárt készítenek a problémáikról. Akinek pedig ennyi gondja van – kérdezik magukban –, az hogyan is tudna elaludni?

Ma este fogmosás közben találjuk ki, hogy mire szeretnénk gondolni, amikor bebújunk a paplan alá. Ha pedig más gondolataink támadnak, szépen kanyarodjunk vissza az eredeti témánkhoz.

Főiskolai hallgatók körében végzett felmérések megállapítása szerint: elalvás előtt a diákok fejében kavargó gondolatok alvászavart, rosszabb alvást okoztak, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolta az ébren töltött órák boldogságérzetét is. A jó alvók az átlagos alvóknál 6, a rossz alvóknál 25 százalékkal elégedettebbek az életükkel.

 

10+1. Ha valamiben nem vagy biztos, tippelj optimistán!

A boldogtalan emberek bizonytalan helyzetekben legtöbbször negatív következtetésre jutnak. Például, ha nem tudják, miért olyan kedves hozzájuk valaki, akkor arra gondolnak, hogy az illetőt bizonyosan valamilyen hátsó szándék vezérli. A boldog emberek ugyanilyen helyzetben optimistán vélekednek, vagyis úgy gondolják, hogy a másik minden bizonnyal valóban kedves ember. A boldog és a boldogtalan emberek eltérően magyarázzák a világot. A világ eseményeinek értelmezésekor az előbbiek tízből nyolc alkalommal a pozitív, az utóbbiak viszont a negatív szempontokat tartják majd meghatározónak.

 

Ha még több titok érdekel, forgasd David Niven: Egyszerű titkok a boldogsághoz c. könyvét! (ÉDESVÍZ KIADÓ)