Egészségről mindenkinek

Bár a kontaktlencse Magyarországon széles körben csak az 1980-as években kezdett elterjedni, hazánk már sokkal régebben bekapcsolódott az optikai eszköz fejlesztésébe és gyártásába. A z Európai Szemorvosok Kontaktlencse Társasága Budapesten tartotta nemzetközi kongresszusát.

Alig van testünknek olyan része,   amelyet annyira kevéssé ismernénk, mint a bőrünket! Ez a másfél négyzetméternyi felület, amely testünket körülfogja nem pusztán burkolat, amely az izmokat, csontokat összetartja, hanem e mellett még egész sor fontos funkciója van. Bőrünk tárolója bizonyos anyagoknak, amelyek fontos szerepet töltenek be az anyagcserében és kiválasztja a szervezetből a mérgező hulladéktermékek egy részét.

A tél közeledtével egyre sürgetőbb lesz bőrünk óvása minden viszontagságtól. De vajon mivel kell kezdeni, és hogyan folytassuk? A bőr ápolása minden évszakban rendkívül fontos, de így ősszel különösen időszerű erről beszélni, hiszen előttünk áll a szeles, hideg tél, ami a legellenállóbbnak vélt bőrt is megviseli. A bőrápolás alatt általában mindenki az arcápolást érti, holott ennek ki kell terjednie nemcsak az arcbőrre, hanem az egész testre.

Dr. Erbszt András általános orvosi diplomáját 1988-ban szerezte, majd 1993-ban ortopéd sebészetből szakvizsgát tett. 1994-tól gerinc-specialistaként dolgozik. Megkérdőjelezhetetlen tény számára, hogy szinte minden ember részére készíthető olyan aktivitási program, melynek segítségével egészségi állapota javítható.

A visszérbetegség nem csak kozmetikai probléma! Ha nem kezelik megfelelően, súlyos betegséggé válhat. Hogy mit tehetünk ellene, hogyan előzhetjük meg? Összeállításunk segítséget nyújt ebben.

Az anyajegyek többsége ártalmatlan, azonban bőrrákká is alakulhat, ezért nem árt, ha különbséget tudunk tenni köztük. Évenkénti önvizsgálat és elővigyázatosság mellett viszont sütkérezhetünk a napon.

A nát­ha kü­lön­le­ges meg­je­le­né­si for­má­ja az inf­lu­en­za, ami tö­me­ge­sen je­lent­ke­ző, gyak­ran vi­lág­mé­re­tű jár­vány. Ez a fer­tő­zés na­gyon ma­gas – akár 40°C-ot is el­érő – láz­zal, fá­ra­dé­kony­ság­gal, le­vert­ség­gel, gyen­ge­ség­ér­zés­sel, fej­fá­jás­sal jár. Ilyen volt a fé­lel­me­tes hí­rű, 1916–1918 kö­zött pusz­tí­tó, spa­nyol­nát­ha is, amely­nek mil­li­ók es­tek ál­do­za­tul. De mi is az a nát­ha?