×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Az egészség kémiája

Az utóbbi néhány évben úgy tűnik, eljött a táplálkozási szakemberek ideje. Elégedetten állapíthatják meg, hogy a tudatos étkezés, ma már nem üres frázis, hanem egyre szélesebb körben maga a mindennapi gyakorlat. Köszönhető mindez a kitartó oktató kampánynak, az elektronikus és írott médiában, az iskolák katedráin és most már az egészségügyi alapellátásban is.

 

A tudatos táplálkozás egyik feltétele a sokszínű, változatos étrend, amely a teljes értékű tápanyagellátás egyetlen biztosítéka. Ennek köszönhetően jutnak be a szervezetbe az elengedhetetlen vitaminok is, melyeknek népes családjából a nyár küszöbén a bőr egészsége, szépsége és a csontok épsége szempontjából is szükséges A- és D-vitaminról lesz most bővebben szó.

 

Az első vitamint 1912-ben Funk, lengyel biokémikus fedezte fel, a rizskorpa vizsgálata során. Az ekkor elkülönített, kristályos amin vegyület képes volt a beriberi nevű, B-vitamin hiányában kialakuló betegség kezelésére. Innen származik a vitamin elnevezés, a vita, mint élet és az amin szócska összekapcsolásával, ami szabad fordításban az élethez szükséges nélkülözhetetlen biológiailag aktív vegyületet jelent. Mára már bebizonyosodott, hogy a vitamin elnevezésen belül számos anyagról van szó. 1913 óta Elmer Vernon McCollum amerikai biokémikus javaslatára ezen anyagokat az ABC betűivel jelölik. Hogy miért is létszükséglet, hogy a vitaminok megfelelő mennyiségben jelen legyenek a táplálékban? Azért, mert az emberi test ezeket általában nem képes előállítani.

 

Vitaminhiányos táplálkozás esetén az életfolyamatok károsodása folytán hiánybetegségek (hypo- illetve avitaminózis), túlzott fogyasztásuk esetén súlyos toxikus tünetek (hypervitaminozis) lépnek fel. Ez utóbbi állapot alakulhat ki, például. vitamintabletták mértéktelen szedésekor. Az A-vitamin (retinol, retinol ekvivalens) oldékonysága szerint a zsírban oldódó vitaminok családjába sorolható.

 

A zsíroldékony vitaminok esetében, azok májban történő raktározódása miatt ritkábban kell hiánybetegségek kialakulásával számolni. Az A-vitamin elnevezés a hasonló biológiai hatású retinol, retinál és a karotinoidok (az A-vitamin előanyagai) összefoglaló neve. A számos karotinoid közül a legnagyobb biológiai aktivitása a béta karotinnak van. A napi A-vitamin szükséglet felnőtt korban 0,8-1,2 mg között van. A szükséglet növekedhet a zsírfelszívódás és emésztés zavara és egyes gyógyszerek hatása miatt. Az elfogyasztott táplálék retinol tartalmának 70-90, míg karotin tartalmának csak 20-50 százaléka hasznosul. A felszívódást rontja a zsírban túlzottan szegény (5 g-nál kevesebb zsír) táplálkozás, E-vitamin jelenléte viszont javítja.

 

Az A-vitamin részt vesz a növekedésben, a megfelelő csontfejlődésben, az immunfolyamatok optimális lezajlásában, a látási képesség tökéletes működésében (megfelelő képalkotás, a szem sötéthez való alkalmazkodása) valamint a bőr és a nyálkahártyák védelmében.

A béta karotinnak ezen felül kifejezett antioxidáns hatása is van, védő aktivitással rendelkezik a sejteket károsító úgynevezett szabad gyökökkel szemben, ennek folytán daganatmegelőző tulajdonsággal bír.

 

Jelentősebb A-vitamintartalma a belsőségeknek, például a májnak, a tojássárgájának, a tengeri halaknak, a tejnek és a tejtermékeknek, provitamin tartalma a sárga, piros és zöld színű zöldségeknek és gyümölcsöknek, például a sárgarépának, sütőtöknek, parajnak, kelkáposztának, paradicsomnak van.

A D-vitamin (kalciferol) szintén a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Ezen szteroidszármazékok közül számunkra két anyag, a növényi eredetű D2-vitamin (ergokalciferol) és az aktívabb biológiai hatású állati eredetű élelmiszerekben jelen lévő D3-vitamin (kolekalciferol) bír jelentőséggel. A D3-vitamin a bőrben koleszterinből keletkezik a nap ultraibolya sugárzásának hatására. Külön érdekesség, hogy ez a folyamat fiatal korban kétszer olyan intenzitású, mint idősebb korban. A napi D-vitaminszükséglet felnőtt korban 0,005-0,01 mg között alakul, egyes gyógyszerek és nehéz fémek, például ólom növelik a szükségletet. A légköri szennyeződés és a napfényben szegény klíma hatására előfordulhat a szükségesnél kevesebb D-vitaminképződés, habár a vegyes táplálkozás általában kielégíti az igényeket. A D-vitamin hatékonyan segíti a kalcium és a foszfor felszívódását a tápcsatornából és így hatást gyakorol a csontképződésre. Megfelelő mennyiségű kalciferol hiányában az előzőekből következően a csontok fejlődési rendellenessége, angolkór (pl. végtag deformitások), csontlágyulás alakul ki. Ritkább esetben, a D-vitamin túladagolásakor a szervezet lágyrészeinek meszesedése és vesekövesség lép fel. Jelentősebb D-vitamintartalommal a halmáj olajok, a halak húsa, a tojássárgája, a margarinok, a tej és tejtermékek bírnak.

 

Szűcs Zsuzsanna

Dietetikus