×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Kínai diéta "angyalszemmel".

Étkezési tanácsadóként nap, mint nap tapasztalom, hogy mennyire sokrétű odafigyelés szükséges a fogyni– és tisztulni vágyó ügyfeleim magas színvonalú ellátásához. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tökéletesen személyre szabott étrend összeállítása és a mentális szemléletű megközelítés kombinációja nagyon hatásos.

 

Felvetődött azonban bennem a kérdés, hogy a fentieken túl lehetséges-e a kezelés spektrumát mintegy kitágítva, több figyelmet szentelni a túlsúlyosság következményeként kialakuló szövődmények elkerülésének, az életminőség javításának.

 

Mivel mindig izgatott a bizonyítékon alapuló orvosláson túli megközelítések alkalmazása, a legjobbkor jött, hogy sikerült egy kedvező ösztöndíj lehetőséggel élve Kínába utaznom, ahol részt vettem egy kurzuson, amelynek témája a hagyományos kínai orvoslás volt. A kurzus egy hónapos, rövid időtartama miatt a hagyományos orvoslás egyik legegyszerűbb de hatásos módszere, a gyógynövényekkel való kezelés köré szerveződött a tanfolyam tematikája.

 

Bevezető szinten érintettük még az akupunktúra, a moxibusztió, a mozgásművészetek alapjait is. Az elméleti órákat kínai orvosok, gyógynövénykutatók és gyógyszerészek tartották, sok gyakorlattal, például kórházlátogatással, valamint a gyógynövénytermesztés – gyógyteakészítés minden fázisának bemutatásával a megfelelő helyszíneken. Mivel a holisztikus kínai orvoslás ezer szállal kötődik a hátterében meghúzódó filozófiai rendszerhez, professzoraink kellő időt szántak a világ sok országából, más vallású, eltérő kultúrából érkezett hallgatók ilyen irányú képzésére is. Volt tehát alkalmam összehasonlítani a különböző országokban tapasztalható hozzáállást, a kiegészítő terápiákkal kapcsolatban.

 

Kelet - nyugat

Nálunk az a jellemző, hogy szigorú rendeletekkel nehezítik a komplementer medicina térnyerését, azáltal, hogy az egyszerűbb eljárások gyakorlását is orvosi diplomához kötik. Bizalmatlanul, gyanakodva szemléljük a csak tapasztalati úton – de ott évszázadok óta sikerrel – működő eljárásokat, szinte a diszkrimináció szintjén, sarlatánkodásnak tekintjük. A tárgyilagos álláspont szemszögéből természetes, hogy minden kultúra a saját orvosi módszereit védi, de amennyiben annak eljárásai nem vezetnek sikerhez, talán érdemes a betegeknek még egy esélyt adni. Ideális esetben a beteg érdekében együttműködik a nyugati „tudományos” orvoslás és a népi hagyományokon illetve a keleti filozófiákon alapuló alternatív gyógyászat. Az USA államaiban évente 27 milliárd dollárt költenek a non-konvencionális orvoslásra, ennek 90 százaléka a hagyományos kínai orvoslás, a fennmaradón osztozik a homeopátia, a reflexológia, az ayurvédikus módszer, a kiropraktika, az energiakezelés és sok más természetgyógyászati módszer.

 

A Kelet-Ázsiában praktizáló orvosok viszont különösebb aggályoskodás nélkül építik be gyógyítási módszereikbe az európai gyökerű irányzatokat. Az egyik hetven év körüli, állandóan pörgő, energikus és tettrekész, szingapúri hallgatótársam, Dr. Wong beavatott minket a titkába. Elmondta, hogy a mindennapos gyógyteafogyasztás mellett évek óta a vizeletterápia híve, ivókúra és arclemosás formában, azóta „semmi bajom, a különböző nyűgjeim helyrejöttek, sőt, bár már nem vagyok fiatal, a feleségem sem panaszkodhat.

Volt közöttünk olyan szívsebész egyetemi professzor, Dr. Mourad, aki Szíriában a szívműtétek után utókezelésként felhasználja az úgynevezett Prána, azaz kézrátétellel, bioenergiával történő gyógyítással szerzett évtizedes tapasztalatait, úgy, hogy a betegnek nem mondja meg: „bolondnak néznének, így viszont a beteg tudtán kívül ugyan, de a titkos, bevált módszeremmel is segíteni tudok, azaz beindítom a beteg szervezetének öngyógyító mechanizmusát”.

Kínában, a kórházakban, rendelőkben is vegyesen alkalmazzák a kínai és a nyugati gyógyítást, arányuk 70-30 százalékkal jellemezhető. Az orvosok zöme mindkét diplomát megszerzi, mindkettő alapján felállít 1-1 diagnózist, majd eldönti, melyik úton indulnak el a gyógyulás felé.

 

 

Gazdasági változások – növekvő súlytöbblet

A táplálkozáskutatók a kínai konyhaművészetet, nem is olyan régen az egészséges étkezés ideális modelljének tekintették. Területileg is óriási változatosságot mutatva, rendkívül sokoldalúan és ízletesen készítik el a rengeteg zöldségfélét, tofut.

Jól, tehát az emésztést és a zsírbontást elősegítő módon fűszereznek, telített zsírsavakban gazdag alapanyagot viszont alig használnak. Ehhez jön még az, hogy mindent megesznek, aminek „a háta az égre néz”, tehát Kínában igazán nem panaszkodhatunk, hogy unalmas a koszt.

 

A 80-as évek reformja óta, a gyorséttermek és a nyugatias életmód terjedésével viszont gyarapszik a kövér és a hagyományos egészséges étkezéstől eltávolodott kínaiak száma.   Furcsának találtam a tej és tejtermékek rendkívül agresszív marketingjét annak ellenére, hogy arányait tekintve Kínában van a világon a legnagyobb számú laktózérzékeny ember.

Szaporodnak az elhízással járó problémák is, főleg a cukorbetegek és a magasvérnyomásban szenvedők száma nőtt exponenciálisan az utolsó két évtizedben. 2002-ben, Pekingben megszervezték az első figyelemfelkeltő kampányt az elhízás egészségügyi kockázatairól.

Az egészség megtartása érdekében gyakran nyúlnak vissza a hagyományokhoz, amelyek Kínában az ételeket nem csak táplálkozástani, hanem energetikai szempontból is osztályozza.

 

A több ezer év tapasztalataira épülő rendszerben megkülönböztetnek hideg, meleg és kiegészítő jellegű ételeket. Hideg táplálékok: bizonyos gyümölcsök és minden zöldségféle, melegek: a zsírban gazdag, fűszeres ételek, kiegészítő jellegűek: például a belső szervek, melyek a hasonló szervet erősítik az azt elfogyasztó emberben. A kiegyensúlyozott étrend azt jelenti, hogy minden kategóriából választunk ételt, amelyeknek jó helyről származóknak, és tisztának kell lenniük. A túl sok hideg étel fogyasztásával az emésztőrendszer gyengülését, a keringés romlását, hasmenést, fáradtságot hozzák kapcsolatba. Ezt azzal magyarázza a hagyományos orvoslás, hogy több energiát igényel a szervezet, mert a gyomor tartalmát az emésztés számára megfelelő hőmérsékletűre melegíti. Ezzel ellentétben a kívánatosnál több „meleg” étel elfogyasztásának hatására fejfájással, székrekedéssel, magasvérnyomással reagál a szervezet.

 

Ha a személyre szabott diéta nem válik be, jöhet a gyógytea, természetesen a receptet nem a betegségre, hanem a páciensre állítják be, figyelembe véve annak állapotát, szokásait, nemét, korát, személyes élettörténetét, étkezési szokásait. Ilyen módon Kínában az is megtörténhet, hogy a depreszsziós férfi páciensnek ugyanazt a keveréket írják fel, amit a rendszertelen menstruációra szoktak. A gyógyteák összetétele a mintegy 500-700 féle, átlag kórházi használatban lévő gyógynövény mellett, ásványokat, és állatokat (skorpió, kígyó, rinocérosz szarv) is tartalmazhat.

 

Karcsúsítás kínai módon

Néhány héten keresztül egy Malajziából érkezett, ötödik generációs kínai orvosnővel osztottam meg szobámat, aki hazájában, kisebbségben élő kínaiként, ráadásul a keresztény vallásban találta meg a hitét. Segítségével a túlsúlyosság kezelésének egy, az európainál összetettebb módszerét ismerhettem meg.

 

A karcsúsító kúrákra specializálódott orvosnő, Sai Young a kezelést egy 12 napos bevezető tanfolyammal kezdi. A garantált fogyás 2-5 kg, pénzvisszatérítési garanciával. Ez idő alatt mindennap felkeresi őt az ügyfele, akit a téma intim volta miatt úgy kezel, mintha családtag lenne. A méregtelenítés a saját fejlesztésű, középfrekvencián működő, a meridiánokon nem optimális módon futó energiát kiegyensúlyozó gépével kezdődik. Az elhízást is, mint minden betegséget, az optimális Yin-Yang összhang kibillenésével hozzák összefüggésbe, tehát először az egyensúlyt próbálják helyreállítani. A méregtelenítésnél teákat nem alkalmaz, nem avatkozik bele a szervezet saját tisztító mechanizmusába. Célja a táplálkozási hibák felismertetése, a helyes mód újratanítása. A tanácsadás személyre szabott diétás alapelvek részletes ajánlását, légző- és testgyakorlatok megtanítását foglalja magában. A sportot nem erőszakolja, olyan gyakorlatokat állít össze, amelyeket mindenki képes végrehajtani otthonában is. Az utókezelés a tanácsadást és a meridián-kiegyenlítő gép használati lehetőségét jelenti. Úgy tartja, hogy manapság nem könnyű egyszerű életet élni, az emberek sokszor úgy gondolják, az élet bonyolult, vagy ha éppen nem az, hát komplikálják saját maguk.

 

Két lábon járó, gyakorlatias kínaiként a karcsúsítás motivációs-pszichológiai aspektusát egyszerűen lerendezi: „azt tanítom meg a kliensemnek, ha nem szomjas, ne igyon, ha nem éhes, ne egyen, érzelmi okokból se egyen, és ha már egyszer magától idejött, legyen kitartó.”

Nem könnyű egyszerűen élni…

 

Csurgai Zita

addiktológiai konzultáns,

az Angyalok Konyhája tanácsadója