×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Stressz és az emésztés

A nagy változások idején – főként ősszel és tavasz­szal – szaporodnak az émelygéssel, emésztési zavarokkal járó megbetegedések. Régóta ismert tény, hogy az emésztőrendszer gyulladásos beteg­ségei az úgynevezett „pszihoszomatikus” beteg­ségcsoportba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos gyomorproblémákat és vastagbélgyulladásokat gyakran súlyosbítanak lelki tényezők is.

 

Mai rohanó világunkban civilizáci­ós ártalomként fokozott stresszhelyzetnek vagyunk kitéve. Hétköznapjaink során sokkal feszítettebb ritmusban élünk, mint amihez szervezetünk az evo­lúció évszázadai során alkalmazkodott, és ez nagy terhelést ró vegetatív működésünkre.

 

A gyomor-bél traktus panaszaival jelentkező betegek jelentős százaléká­ban szervi elváltozás nélkül, úgynevezett „funkcionális” betegség áll fenn, mely azt mutatja, hogy az emésztőrendszer igen érzékenyen reagál a lelki törté­nésekre. Gyakran ez az egyetlen jelzője a különböző szinten meglévő problémáknak, konfliktusoknak vagy a szemünk előtt zajló életesemények belső vonzatainak. Van ugyanakkor az emésztőrendszeri betegségek között több olyan is, melyeknél a pszichés komponens jelentős szerepének meglé­te mellett egyértelmű elváltozás, anató­miai és funkcionális, azaz működésbeli eltérés azonosítható. Ezeket nevezzük szűkebb értelemben pszichoszomatikus betegségeknek.

 

Ezekre a betegségekre jellemző, hogy a fizikai, belgyógyászati elváltozás mellett, gyakran azt megelőzően, mindig azono­síthatóak olyan pszichoszociális fakto­rok, melyek a betegség kialakulásában vagy fellángolásában szerepet játszanak, illetve olyan lelki reakciók jelentkeznek, melyek szoros összefüggésben vannak a testi elváltozásokkal.

 

A fentieket figyelembe véve látható, hogy emésztőszervi problémáink kezelése összetett feladat. Rendkívül fontos, hogy panaszok jelentkezése esetén először gasztroenterológiai, azaz emésztőszervi kivizsgálás történjék, hiszen fontos tud­nunk, hogy milyen jellegű, fokú problé­mával állunk szemben. Ezen panaszok pontos felderítéséhez endoszkópos vizsgálat szükséges, amely manapság akár altatásban is végezhető. A szóban forgó tükrözéses vizsgálatok segítségé­vel a gyomor- és bélrendszer olyan apró elváltozásai is felfedezhetők, amelyek más vizsgálati módszerrel észrevétlenek maradnának.

 

A korszerű diagnosztiká­nak igen nagy a jelentősége, hiszen az emésztőszervi megbetegedések hát­terében számos olyan rendellenesség is állhat, amely azonnali beavatkozást igényel, és teljes gyógyításához időben történő felismerésük szükséges. Példa­ként állhat itt az utóbbi idők egyik fontos felfedezése, amely szerint a gyomorbe­tegségek jelentős részének hátterében a Helicobacter pylori nevű baktérium által okozott fertőzés áll. Ez a bak­térium az emberek jelentős részénél megtalálható, de jelenléte sokszor éve­kig komoly panaszt nem okoz, esetleg csak diszkomfort érzetet, rossz köz­érzetet. Amennyiben ilyen állapotban komolyabb megterhelés éri szerveze­tünket (pl. súlyosabb influenza, pszi­chés betegség, nagy stresszhelyzet), refluxbetegség, fekélybetegség stb. alakulhat ki.

 

A baktérium gyanúját fel­keltheti a nem magyarázható puffadás jelentkezése, amely gyakran nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől vagy összetételétől, mely kellemetlenné teheti az életünket. Ijedtségre ilyenkor nincs ok, hiszen a baktérium endoszkópos vizsgálattal kimutatható, s a megfelelő gyógyszeres kezeléssel „elpusztítha­tó”. Így megelőzhetőek a komolyabb szövődmények, melyek esetén gyakran már csak tartósabb gyógykezelés vagy sebészeti beavatkozás segíthet.

 

Szintén a pszihoszomatikus csoportba tartozó rendkívül gyakori probléma a refluxbetegség, melynek fennállása ese­tén a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe. A betegséget kísérő gyomortáji szúró fáj­dalom kisugározhat a szegycsont mögé, a mellkasba, a torokba és a hátba. Az étkezés utáni kellemetlen teltségérzetet tetőzi a nyelőcső nyálkahártyáját irritáló gyomorsav okozta égő érzés, amely sok­szor még az éjszakai nyugalmat is meg­zavarja. Ilyenkor a páciens kikérdezése után műszeres vizsgálattal tisztázni kell, hogy pontosan mi az előidéző ok.

 

Több­nyire kiderül, hogy a baj megszünteté­séhez elegendő a gyógyszeres kezelés, legtöbb esetben tökéletes eredményt csak akkor érhetünk el, ha a manapság már kiváló medicinák használata mel­lett pszihoterápiás kezelést is alkalma­zunk. Ebben az esetben rendkívül fontos segítség lehet stresszkezelési mechaniz­musaink átalakítása, hiszen életmódunk gyökeres megváltoztatására a legritkább esetben van csak lehetőség. A vastagbél gyulladásos megbetege­déseiben a stressz kiemelt szerepet játszik mind kiváltó, mind súlyosbító tényezőként. A székelés bármiféle meg­változása – tekintettel színére, állagára, gyakoriságára vagy az esetleges vér­zésre – figyelmeztető jel, és sürgős diagnosztikus kivizsgálást igényel.

 

Ala­pos és pontos diagnózis felállításához a vastagbél tükrözéses vizsgálata szük­séges, melynek során szövettani minta­vételre is lehetőség van. Ma már szintén mód nyílik e beavatkozás altatásban való végzésére. Amennyiben kiderül, hogy krónikus vastagbélhurutról van szó, szin­tén nagyon fontos lehet a gyógyszeres kezelés kiegészítése pszihoszomatikus támogatással.

Végül fontos említést tennünk a szék­rekedéses panaszok gyakori következ­ményeként, vagy öröklött hajlam talaján kialakult aranyeres elváltozásról, amely korai stádiumban ambuláns kezelés­sel (gyűrűzés, injekció) orvosolható.

 

Előrehaladottabb állapotban már komo­lyabb beavatkozást, műtéti megoldást igényel. Az ilyen tüneteket azért sem szabad elhanyagolni, mert a vastag­bél alsó szakaszán keletkező daganatok első tünete lehet, időbeni felismerése szintén létfontosságú. Lényeges tehát, hogy mindig időben forduljunk orvoshoz emésztési panaszainkkal annak érdeké­ben, hogy alapos kivizsgálást és célzott kezelést követően ismét teljes, panasz­mentes életet élhessünk.

 

 Dr. Harasta Edit

gasztroenterológus, sebész szakorvos

a Telki Magánkórház főorvosa