×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

SzMAMMóca

Ültek már valaha egy szamócás közepében? Amikor bármerre nyúlnak, érett gyümölcs akad a kezükbe. Nekem megadatott ez a lehetőség. Akkor még nem tudtuk a fajtaneveket, csak az alakjáról, nagyságáról különböztettük meg a szemeket. Még el is neveztük őket mi gyerekek, a magunk módján.

 

Mert nem volt mindegy, melyiket ettük. A legfinomabbak az aprók voltak, azok, amiket a piacon nem vesz meg senki se.

Mi a szamóca titka? A színe, az alakja, illata. Csalogató, édes, apró, de vigyázat, nagyon sérülékeny!

 

A termesztett szamóca eredetét Kelet-Ázsiába teszik, de a vadon élő szamócát már az ősember is gyüjtögette, fogyasztotta. Római kori írásos anyagok már megemlékeznek a vadon termő szamóca fogyasztásáról, de ismert volt a germánok körében is, akik – ma úgy mondanánk: méregtelenítőként – nagyobb mennyiségben fogyasztották. Termesztése a XV. század környékén kezdődött, majd számos keresztezés, finomítás után alakultak ki a ma termesztett fajok.  

Virágzás után egy hónappal már érnek a szemek. A szamóca folyamatosan érik, ami azt jelenti, hogy az érés alatt 2-4 naponként szüretelhetünk. Mivel érzékeny gyümölcsről van szó, ajánlott kora délelőtt szedni, amikor már nem harmatos a szem, és még nincs túl meleg. A meleg káros a gyümölcs további eltarthatósága szempontjából – ugyanúgy mint a pára – arról nem is beszélve, hogy a szedő is hőgutát kap.

 

A szamócát gyakran mondják epernek is, tévesen. Eper termése az eperfának van, a szamóca földieperként nevezhető. Az eper elnevezéssel már a XI. század óta találkozhatunk, azóta különböző átalakulások során nyerte mai alakját. A szamóca kifejezés jóval később jelent meg.

 

A szamócával nem csak mint táplálékkal találkozhatunk, hanem jelképként is jelentős volt. Díszítő elemként rajzolták, hímezték.   Hármas levélalakja a Szentháromság   jelképe lett, sok helyütt még három szem szamócát is áldoztak. A szegényebb emberek körében azonban maradt egyszerű gyümölcs, melyhez szinte elsőként jutottak hozzá a téli hónapok után, és amelyről azt tartották, hogy bármennyit ehet belőle az ember, mégse lakik jól tőle.

 

A földieper a friss fogyasztás mellett kiválóan alkalmas szörpök, dzsemek, befőttek készítésére, lefagyasztható, de készülhet belőle bólé, sütemény, fagylalt, turmix és még ezernyi finom falat. Tartósításra a sötétebb színű fajták a legalkalmasabbak. Az erdei szamóca nem alkalmas eltevésre, mert magvaiban keserű anyag található, amely rontaná az eltett gyümölcs ízét. Azonban a vadon termő szamóca leveleit gyógyteák elkészítéséhez, izzasztóként használják.

A szamóca frissen szedve a legfinomabb. Próbáljuk meg cukrozás nélkül fogyasztani, akkor érezhetjük igazán a gyümölcs aromáját, zamatát.

Szabó Szilvia

dietetikus