×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Bio-beugrató

A világon Európa képviseli a legnagyobb részt az ökotermékek piacán. Nyugat-Európában egyre nagyobb teret hódít a biotermesztésből vagy ökológiai gazdálkodásból származó termékek fogyasztása. Legnépszerűbbek a bioélelmiszerek, Dániában, Svájcban, Svédországban, Ausztriában és Hollandiában.

 

Hazánkban is gyarapszik a bioélelmiszereket keresők és fogyasztók tábora, bár sokkal kisebb arányban, mint Európa más tájain: mindössze 0,5 ezrelékét teszi ki az összes élelmiszer-fogyasztásnak. Ezekhez a termékekhez – egy-két kivétellel –   a hagyományos kereskedelemben nem, csak termelői piacokon, vagy az úgynevezett „bioboltokban” lehet hozzájutni. A hazai ökotermesztésben előállított termékek között legnagyobb mennyiségben egyes gabonafélék, napraforgó, repce, zöldségfélék-gyümölcsök, illetve a feldolgozott termékek közül a bor képviselteti magát. 2001 óta megjelentek állati termékek is, mint a húsfélék, szalámi, és a tej. A termékek mintegy 90 százalékát exportáljuk.

 

A bioélelmiszerek iránt megnövekedett érdeklődés hátterében az a törekvés áll, hogy a fogyasztók megőrizzék egészségüket, óvják a természeti környezetet, illetve a genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni ellenérzés is megjelent, de vannak, akik szerint az ízük is jobb. Mindez gyakran összekapcsolódik világnézeti, egyéni életfilozófiai meggyőződésekkel is. Az is előfordul, hogy valamilyen súlyosabb betegség diétájához szerzik be a bioélelmiszert.

 

Mi a bioélelmiszer?

Az organikus élelmiszer olyan gazdálkodási rendszer terméke, amelyben tartózkodnak az ember által készített, szintetikus műtrágyák, növényvédő- és rovarirtó szerek, hormonok, növekedési szabályzók és takarmány kiegészítők alkalmazásától. Ezekre a növényi vagy állati élelmiszerekre egyaránt jellemző, hogy az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítják elő, amikor is a fő hangsúly a megelőzésen, a biológiai és fizikai védekezésen van.

 

Ezt az ellenőrző és egyben minősítő tevékenységet két szervezet végzi, a Biokontroll Hungária Kht. és a Hungária Öko Garancia. Az ökológiai gazdálkodásban nagy technológiai fegyelmet, szigorú szabályokat kell betartani. Az ilyen gazdálkodásra való átállás után 2-3 évvel kaphatnak először hivatalos minősítést a termékek.

 

Az ellenőrzött biotermékek nem keverendők össze más, nem ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerrel, amelyek nevükben, csomagolásukon, vagy reklámozásukban megtévesztő és megfoghatatlan jelzőket, utalásokat hordoznak (például: különböző bio-, öko előtagokkal ellátott elnevezések, környezetkímélő, természetes-natúr, káros anyag mentes jelzők). Ezen kívül az ugyancsak gyakran használt „natúr” vagy „reform” élelmiszer elnevezés ugyancsak nem takar ellenőrzött bioterméket. Az élelmiszerek megkülönböztetésében csak kevés fogyasztó elég figyelmes. Ajánlatos kritikusabbnak lenni, hiszen nem mindegy, hogy az általában magasabb árat ki miért fizeti ki. Sajnos még maguk a kereskedők sem mindig tájékozottak kellőképpen. Egy 2002-ben, „bioboltosok” körében történt felmérésben a boltosok 40 százaléka nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ki tanúsítja a bioterméket. Ezen a téren széleskörű tájékoztatásra lenne szükség. A boltok választéka sok esetben nem kielégítő, sőt a boltosok mindössze 1/6-a mutat hajlandóságot állati termékek árusítására.

 

Gyakran, - eltekintve a kérdés érzelmi és egyéb életfilozófiai oldalától - a fogyasztók arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy egészségesebbek-e a bioélelmiszerek mint a hagyományos változataik. Ennek megválaszolásához jó tisztázni, mit is jelent az élelmiszerminőség. Élelmiszerminőség alatt értendő az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amely biztosítja a jogszabályokban előírt és a fogyasztók által elvárt követelmények kielégítését. Elemei az élelmiszer-biztonság, a táplálkozás-élettani tulajdonságok (tápérték, élettani hatás) illetve az érzékszervi jellemzők.

 

Az élelmiszerbiztonság fogalma annak biztosítását jelenti, hogy az élelmiszer a fogyasztóra ne legyen ártalmas, ha azt a tervezett, megadott módon készítik el, fogyasztják.

Élelmiszerbiztonsági szempontból a nem ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekről is elmondható, hogy a jelenlegi –   előállításban betartandó – szabályozás mellett hasonlóképpen biztonságosnak kell lenniük a fogyasztó számára és az egészséges táplálkozás alkotói.

 

A tápérték és élettani hatás tekintetében az eddig ismert beltartalmi mérések adatai nem nyújtanak meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bioélelmiszer jobb tápértékű lenne, vagyis több fehérjét, vitamint stb. tartalmaznának. Egyes irodalmi közlések beszámolnak az ökológiai termesztésből származó növényi táplálékok magasabb ásványianyag-, vitamin tartalmáról. Esetleges egészségi előnyökről tehát nem elsősorban a jobb tápérték miatt lehet beszélni. Az viszont hosszabb távon bizonyosodhat be, hogy az egészségi állapotra gyakorolhatnak-e eltérő, pontosabban kedvezőbb hatást a bioélelmiszerek.

 

A bioélelmiszerek nem tartalmaznak vegyszer- és gyógyszermaradványokat, illetve mesterséges adalékanyagokat (szintetikus tartósítószereket, színezékeket, savanyítókat, állományjavítókat, aromaanyagokat, édesítőszereket). Ebből következik, hogy az előbbi anyagok bármelyikével szembeni érzékenység, allergia esetén az ilyen élelmiszerek fogyasztása kedvező. Emellett olyan kóros állapotokban, amikor az immunrendszer igen leromlott állapotban van, akkor a beteg étrendjének felépítésében helyük lehet.

Összességében tehát az ellenőrzött biotermékek az egészséges táplálkozásban, az arra igényt tartó – és nem utolsó sorban megfizetni tudó – fogyasztók számára nyújt kifogástalan minőségű alternatívát.                  

 

Domonkos Andrea

dietetikus