×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

A szerencse és remény gyümölcse

Kevésbé méltatott, ám annál finomabb gyümölcs. Igaz, nagyon érzékeny. Nem kedveli a hosszú utakat, a rázkódást, az erős fogást. De a szeretetteli törődést meghálálja, az ízével, zamatával hónapok múlva is elkápráztathat, ahogy a kamra rejtett kincseként előbukkan a téli estéken.

 

Egyes területeken – így Európában is – a szerencse és remény gyümölcsének tartják.

A körte érése elhúzódik, így nyár közepétől fogyasztható az árpával egy időben érő körte, és késő ősszel, sőt még télen is teremnek egyes fajtái. Ismertebb típusai a Bosc kobak, Pap körte, Alexander fajták, és a Vilmos körte. Ez utóbbi a világon a legkeresettebb fajta.

 

Húsa olvadó, bő levű, édesízű, illatos. Nyári fajta, augusztus végén, szeptember elején érik. Teljes érése előtt 3 - 4 nappal célszerű leszedni, és útóérlelni, így kapja meg igazi zamatát. Jelentős mind a kereskedelemben, mind a konzerviparban betöltött helye. Földtörténeti múltunkban a körtéről először a felső kréta korból vannak adataink. Ebben az időszakban tűnt fel a Pyrus Cretacea, mely mára már nem létezik ugyan, de azóta folyamatosan alakultak ki olyan nemzetségek, amelyek a mai körték „ősei”. Az ősi fajok széles levelű, hatalmas termetű fák voltak, szemben a mostaniakkal. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy valamennyi körtefaj közös őstől származik.

 

A körte elterjedése mára leginkább Európára, és Ázsiára tehető, innen indul el a világ minden pontjára, érzékenysége miatt leginkább feldolgozott formában. A körtét főként befőttként szokás fogyasztani, de megfelelő körülmények között (hűtőtárolás) szüretelésétől számítva a nyári fajták esetében néhány héttől egészen a téli fajták 3–6 hónapig terjedő tárolására is van mód.

 

Energia és szénhidrát tartalma az almáénak több mint másfélszerese ( 100 g körte energiatartalma 52 kcal, szénhidráttartalma 12 g. ) Nincs kiemelkedő tartalmú vitaminja, ásványi anyaga. Mindenből tartalmaz egy keveset.

 

Hűsítő hatású gyümölcs, ám egy kis meleg fűszerrel megbolondítva a téli estéken is kellemes zamatú desszert lesz belőle. Feldolgozása során használható a fahéj, a gyömbér, a szegfűszeg. Harmonikus ízhatást érhetünk el, ha diós, mandulás süteményekhez adjuk. Nyers fogyasztása mellett sütemények, hideg desszertek alapanyaga lehet. Készülhet belőle gyerekeknek rostos, felnőtteknek alkoholos ital. Fagylalt alapanyagként is finom.  

Bármilyen feldolgozási formát is választunk, ne felejtsük el: igen érzékeny gyümölcsről van szó. Levegőn gyorsan barnul. Erős ütődés, fogás hatására könnyen romlani kezd. Így gyors, de óvatos munkát igényel.

 

Vörösboros körte

 

Egy liter vörösbort kevés fahéjjal, szegfűszeggel, cukorral forraljunk fel. Tegyük bele a meghámozott, magházától fosztott körtét, és kis lángon hagyjuk, hogy a gyümölcsöt átjárják az ízek. Ha kész, vegyük ki a körtéket. Hidegen önmagában vagy saláták, desszertek alapanyagaként is felhasználhatjuk, és forralt borral kínáljuk. A körtét főzhetjük úgy is, hogy a borhoz több cukrot teszünk, és egy citrom levét is hozzáadunk kevés ánizzsal. Ekkor a körtéket befőttes üvegbe szedjük, a levet még egyszer felforraljuk majd a gyümölcsre merjük. Így fűszeres befőttet kapunk. Az üvegeket lezárás után szárazgőzben hagyjuk kihűlni.

 

 

Töltött sült körte

 

A körtét – az almához hasonlóan – a sütőben is megsüthetjük. Mosd meg és vágd keresztben félbe a körtét, vágd ki a magházát, és töltsd meg. A töltelék lehet jam dióval, alma dióval és cukorral, darált mogyoró cukorral. A töltelék tetejére tegyél egy leheletnyi vajat, illeszd rá a körte tetejét, és tűzd össze, vagy csomagold be alufóliába, hogy ne essen szét sülés közben. Kb. 20 perc alatt elkészül. Sültek mellé is adható. Jó étvágyat kívánok!

 

Szabó Szilvia

dietetikus