×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Légy jószívű!

Minden második embertársunk halála szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethető visza. Péterfia Évával, a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda főosztályvezetőjével a Szív Világnapja - szeptember 26-a - alkalmából beszélgettünk életritmusról, szívritmusról.

 

- Ünnepnap lesz ez, vagy, a szomorú statisztikai adatokat nézve, inkább egy olyan (utolsó) figyelmeztetés-féle?

- Figyelemfelhívó nap ez, amellyel a szakemberek szívünk egészségére szeretnék ráirányítani a figyelmet. A szív- és érrendszeri megbetegedések ugyanis elkerülhetők. Életmódunkkal - az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint - 42 százalékban befolyásolhatjuk egészségünket. 

- Az életmódunk pedig sok tekintetben tőlünk függ.

- Reggel felkelünk, és eldönthetjük, kávét iszunk, vagy gyümölcslevet, esetleg mindkettőt. Az emberek jórésze az ébredés után kimegy a konyhába, fölrakja a kávét, s mire kifő, már el is szívott egy-két cigarettát.

 

A leszokás hatalma

 

- A dohányzás az egyik   rizikófaktor, nagyban hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

- Dohányzás következtében több ember hal meg évente, mint amennyit az alkohol, a heroin, az AIDS, a gyilkosság, az öngyilkosság, az autóbaleset és a tűzvész együttvéve okoz. Mintegy 28 ezer ember életéért felelős évente a cigaretta! Ha egy 35 éves férfi átlagosan 5-10 cigarettát szív el naponta, akkor 4 és fél évet veszít el életéből. A koszorúér betegség kialakulásának kockázata az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő. Ha egy 45-54 év közötti ember naponta 15 cigarettát szív el, akkor a szívinfarktus bekövetkeztének valószínűsége háromszorosa a nemdohányzókéhoz viszonyítva. S akkor nem beszéltünk még a tüdőrákról, az alsó végtagi érszűkületről és más szenvedést okozó bajokról. De ha valaki leszokik, visszenyeri ezeket az éveket. Sosem késő abbahagyni!

 

Ét-trend

 

- Az előbbi példája a másik rizikófaktort is érintette: a táplálkozást.

- Cél: egészséget támogató étrend kialakítása, ami egyfajta odafigyelést jelent, hogy elkerüljük az olyan élelmiszereket, melyek nincsenek kedvező hatással egészségünkre : vagyis   a magas sótartalmú, rengeteg zsírt és cukrot tartalmazó ételeket. Sok múlik azon is, kiteszik-e az asztalra a sót, vagy nem . A magyar lakosság 284 százalékkal több sót fogyaszt, mint a napi megengedett mennyiség. Eredmény: magas vérnyomás. És mindennap kellene enni zöldséget, gyümölcsöt, nem is egyszer. Ma Magyarországon a férfiaknak azonban csak a fele eszik zöldséget és gyümölcsöt, a nőknél ennél jobb az arányszám: hatvan százalék.

- Lehet, ez a fogyókúránk áldásos hatása…

- A férfi-nő reláció azért is érdekes, mert a férfiakat mi etetjük. A férfiak az elhízásban is előrébb járnak. Engedékenyebbek vagyunk velük.   

- Nem csak azzal van a baj, hogy nem figyelünk oda, mit eszünk. Azzal sem törődünk, mikor, hányszor étkezünk.

- A napi ötszöri étkezést javasoljuk, hogy a teltség érzés biztosítva legyen. Sajnos, Magyarországon még a háromszori étkezés sem általános, az emberek többsége egyszer- kétszer eszik naponta, akkor viszont rengeteget. A gyerekek sem reggeliznek. Már az ebédeléssel is gondok vannak, a vacsora pedig egyre többször marad el. A lányok sokkal nagyobb százalékban hagyják ki a vacsorát, mint a fiúk.  

- Miért van ez? Tradicionálisan az étkezések összetartották a családot. Igaz, manapság nem csak az étkezésre, de a hagyományokra is egyre kevesebb idő jut.

- Rendszertelenül étkezünk, rendszertelen az életünk. A leggyakoribb eset: este a munkából hazaérve étkeznek az emberek, rengeteget. És utána már nem mozognak.

 

Mozgás!

 

- Azt gondolnánk, divatba jött a sport, a mozgás, a fitnesz. Ezzel a szív-és érrendszeri betegségek esélye is csökken.

- A nők nagyon keveset mozognak. Több gép segíti a munkánkat, egy nagytakarítás során is kisebb lett a háziasszony megterhelése, pl. nem söpör, porszívót használ. Az irodai munka is mozgásszegényebb. Fel sem kell állni, számítógépen elintézhetek mindent.

- Gondolom, most is egészen apró dolgokkal lehet kezdeni a nagy életmódváltoztatást.

- Napi húsz perc séta elegendő. Ha leszállunk egy-két buszmegállóval előbb, azzal sokat javítottunk a mozgáshiányon. Felejtsük el a liftet! A lépcsőnél jobb a nő számára nincs, mert a csípő-, fenék- és combizmokat remekül megmozgatja. Nem olyan trendi, mint a step aerobik, viszont beilleszthető az életünkbe. Nem kell rá külön időt elkülöníteni. Miközben fel-le megyek, aközben testedzek: munkaidőben. Nem elég, ha hetente egyszer elmegyek a fitneszterembe és az egész délelőttöt ott töltöm. Azzal nem érek el olyan hatást, mintha többször mennék, kevesebb ideig maradnék. Ha csak egyszer jut rá idő, de más napokon otthon tíz –tizenöt percet tornázom, már sokat tettem.  

- Elméletben olyan jók vagyunk: eltervezzük, megváltozunk, és kifulladunk, mielőtt elkezdtük volna.

- Az életmódunkat nehéz megváltoztatni. Azt szoktam tanácsolni: pozitív dologgal kezd! Vagyis ne leszokni akarj valamiről, ami az egészségedre káros, hanem szokj rá arra, ami a javadra válik. Pozitív fordulat, ha elkezd tornázni, gyümölcsöt eszik… és hamarosan eljön majd az az igény is, hogy elhagyja a negatív szokásokat. Az emberek ugyanis nem a szükségleteik, hanem az igényeik szerint cselekszenek.