×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

A jeges legjobb

Ön képes ellenállni a kísértésnek? Vagy néha elcsábul a fagyipultnál? Ne legyen lelkiismeret-furdalása, ha sportol, élvezze nyugodtan a hűsítő desz-szertet. De hogy mit is kell tudni a fagyiról, megtudhatja két gombóc elfogyasztása közben. Egy kis fagyitörténelem!

 

Meg tudod mondani, mi a közös bennük: papír, puskapor, porcelán, na persze a közös kezdőbetűn kívül? Ugye, hogy a közös eredet. Ilyen „bevezetés” után már nem is furcsa, hogy ezen nagyszerű találmányok mellett a fagylalt is egy ősi kínai felfedezés. A keleti ember már 5000 évvel ezelőtt ismerte és élvezettel fogyasztotta a fagyi ősváltozatát, mely hó, tej, gyümölcslé és fűszerek keveréke volt. Innen indult szinte regénybe illő útjára a jeges finomság.

 

Hazájából a nagy utazók, az arabok és a perzsák vitték magukkal a Földközi tenger partjaira. Hatalmas uralkodók, mint például Nagy Sándor vagy Néró császár hódoltak be sorban előtte. Főúri csemegeként, élénkítő szerként szolgált a hegyek jegéből, méz, gyümölcsök, fahéj, rózsavíz és ibolya hozzáadásával készült hűsítő. A nagy ókori orvos Hippokratész gyógyszerként alkalmazta betegeinél. Korok és uralkodók jöttek, majd mentek, de a fagylalt maradt, sőt fejlődött. Az első nyilvános fagylaltozót Párizsban, 1672-ben alapította Procope, ennek érdekessége volt, hogy csak a nyári idényben üzemelt és csak citrom fagylaltot árult, mégis csábította a kor hétköznapi és történelmi embereit, rendszeres látogatói közé tartozott például Voltaire, Rousseau, Diderot és Napóleon.

 

Nem sokkal később, az 1700-as évek végére már több, mint 80 féle fagylalt volt kapható. Természetesen nemcsak a fagyi ízesítése, hanem előállítási technológiája is gyökeres változáson esett át az évek folyamán. Ennek talán legjelentősebb jelzőkarója az a pont volt (ez körülbelül Marco Polo korára tehető), amikor rájöttek, hogy ízletesebb végtermék kapható, ha a jég belekeverése helyett inkább az edényt hűtik le kívülről. Ekkor készítették az első „hűtőket”, melyek szalmával és jéggel bélelt vermek voltak (Magyarországon ehhez a befagyott folyók és a Balaton jegét használták).

 

Hamar megépültek az első fagylaltgépek, melyek kezdetben kézi hajtásúak voltak. A fagylalt mai formáját 1904 júliusában nyerte el, amikor is Charles E. Minches St. Louis-i feltaláló ötleteként a fagyigombócokat ostyatölcsérbe töltötték. A nagy újítást 1905-ben a St. Louis-i világkiállításon is bemutatták. Hazánkban a fagylaltozás a reformkortól indult virágzásnak, már Sissi is hódolt ennek az élvezetnek, kedvence az ibolya fagylalt volt.

 

A szivárvány ezerszer

 

A fagylalt elnevezés mára már egy rendkívül színes élelmiszercsoportot lefedő fogalom. Békésen megfér benne egymás mellett a tej, gyümölcs vagy éppen tejszín alapú készítmények hosszú sora. A hagyományos jégkrém és fagylalt mellett a tejszín bázisú, tartalmas és gazdag parfé ugyanúgy, mint a könnyed, jégkristályos sorbet. Hiszen a változó igényeket ki kell és ez esetben ki is lehet elégíteni. A klasszikus receptben szereplő alapanyagok (tej, tojás, cukor) ízlés szerint cserélhetők vagy gazdagíthatók. Így valóban ezer ízről és színről van szó. Sovány tej, esetleg tejpor vagy joghurt, gyümölcsök felhasználásával, zsír és energiaszegény változat nyerhető a fogyókúrázók, tudatosan táplálkozók nagy örömére (ennek rengeteg válfaja kapható ma már).

 

Az összehasonlítás kedvéért néhány számadat: 2 gombóc vizes gyümölcsfagylalt energiatartalma kb. 130 kcal, ugyanekkora adag tejes változaté kb. 180 kcal, tejszínes kivitelben kb. 240 kcal. A cukor, részben vagy egészben édesítőszerrel történő helyettesítésével diabetikus fagylalt állítható elő (optimális esetben a zsírszegénység alapelvei itt is érvényesülnek). Léteznek ma már az otthoni előállításhoz alkalmas, vízzel vagy tejjel hígítható fagylaltporok is. A zsírszegény (light) gyümölcsjoghurtok lefagyasztásával is egyszerűen juthatunk könnyű nyári finomsághoz. Az ínyencek kedvéért a piacon fellelhetők igazi különlegességek, kandírozott magvakkal (pl. mandulával), gyümölcsdarabokkal, alkoholos öntettel, különleges krémes és fűszeres szószokkal megbolondítva. Igazodva a speciális igényekhez, ma már készül vitaminokkal kiegészített fagylaltféleség is.

 

A fagylalt, mint kedvelt édesség számos desszert alkotóelemeinek sorában helyet kapott, gondoljunk, pl. a jegeskávéra, csokira vagy a turmixok végtelen sorára. Sőt, az exkluzív éttermek kínálatában ízletes bundába csomagolva és lángokba borítottan tálalva is felbukkan. Mit is szoktunk mondani? Egy termékcsoport népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint a gazdag receptura. A továbbiakban következő pillanatok alatt elkészíthető hűsítő finomsággal szeretném az Önök receptgyűjteményét gazdagítani és egyben kellemes pihenést, jó nyarat kívánni.

 

Szűcs Zsuzsanna

dietetikus