×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

A chips nem vész el, csak átalakul 

Miközben szinte minden ember az egészséget tekinti a legfontosabb értéknek, annak megtartásáért csak kevesek tesznek valamit. A nemtörődöm többséget a legkülönbözőbb úton és módon próbálják tudatosabb „önvédelemre” buzdítani a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda által szervezett programokkal.

 

 

Dr. Péterfia Éva főosztályvezetővel ezúttal az egészséges táplálkozás érdekében tett lépésekről és tervekről beszélgettünk.

 

Milyen általános célokat szolgál a 2003 áprilisában meghirdetett Népegészségügyi Program?

A program legfontosabb célkitűzése, hogy tíz év leforgása alatt legalább három évvel nőjön a lakosság várható élettartama. Ennek érdekében – a 19 alprogram keretében – a legszélesebb néprétegekhez szeretnénk eljuttatni azokat az információkat, amelyek révén egészségtudatosabbá tehetjük az embereket.

 

Melyek azok a prioritások, amelyek idén főszerepet kapnak a programban?

Ebben az évben a dohányzásra való rászokás megelőzését, illetve a leszokás segítését, valamint az egészséges táplálkozást helyeztük a programok középpontjába.

Tapasztalataik szerint a magyar lakosság mennyire tartja fontosnak saját egészségét?

A témához kapcsolódó közvélemény-kutatások egyértelműen igazolják, hogy az emberek több mint 90 százaléka nagyon fontos értéknek tartja az egészséget, ám a megőrzése érdekében csak elenyésző arányban tesznek is valamit. A Népegészségügyi Program keretein belül számtalan módon igyekszünk az embereket nagyobb aktivitásra bírni.

 

A programban kiemelten kezelik a megelőzés, vagyis a prevenció és az egészségmegőrzés kérdéskörét. A napi gyakorlatban mit tudnak tenni e téren?

A prevenciós célkitűzéseket elsősorban

a lakosság közvetlen megkeresésével, a különböző szűrőprogramokra invitálással próbáljuk elérni. Az egészségvédelmi kezdeményezéseink közül az ország számos pontján rendezett egészségnapokat emelném ki.

 

Mennyire látogatottak ezek a programok?

Büszkén mondhatom, hogy az egészségfejlesztés, az egészséges életmód megismertetését célzó rendezvények nagyon népszerűek, egyre több látogatót regisztrálnak ezeken a programokon. Örvendetes tény az is, hogy a fiatalok körében is nő az egészséges életmóddal kapcsolatos aktivitás.

 

A program végrehajtása feletti bábáskodással megbízott Népegészségügyi Programiroda – egyebek mellett – elsőként tűzte zászlajára az iskolai büfék, úgymond, „egészséges megreformálását”. Miért volt erre szükség?

Meggyőződésünk, hogy az egészséges életmódra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Az iskola – amellett, hogy a gyerekek idejük jelentős részét ott töltik – közvetetten a szülők egészségnevelésében is döntő fontosságú lehet. A nebulók vonatkozásában a helyes táplálkozást, a sok mozgást és a mentális egészségmegőrzést kezeljük kiemelt témaként, és az irodánk minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ezek a területek az iskolákban is fokozott figyelmet kapjanak.

 

Az iskolai büfék „célba vételével” képesek a szülőket is megszólítani?

Reményeink szerint igen. A gyerekek az iskolában követett mintát előbb-utóbb hazaviszik, és talán a szülőket is rábírják arra, hogy kövessék példájukat.

 

Az egészséges táplálkozásra szoktatás során van-e mód a – főként középiskolás lányoknál gyakori – táplálkozászavarok megelőzésére?

A helytelen táplálkozás nemcsak elhízáshoz vezethet, hanem kóros soványságot is eredményezhet. A szálkavékony testalkat divattá vált a tinilányok körében. Ez ellen mi nem sokat tudunk tenni. E káros folyamatot talán úgy tudjuk megállítani, hogy a minden szempontból egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak megteremtjük a feltételeit. Ezúttal a büfék és a közétkeztetés átalakításán keresztül.

 

Ezentúl majd nyomtalanul eltűnik a zsíroskenyér és a chips az iskolai büfék polcairól?

Szó sincs erről. Mi csupán ajánlásokat fogalmazhatunk meg ezzel kapcsolatban. Szándékaink szerint a nagyon magas zsír- vagy sótartalmú ételek forgalmazását nem javasoljuk a büfék üzemeltetői számára. E törekvésünk megvalósítása érdekében májusban kiírunk egy pályázatot azon iskolai büfék számára, amelyek vezetői vállalják, hogy egészséges termékeket árulnak. A következő lépés egy kicsit szigorúbb lenne, ugyanis egy olyan jogszabály megalkotását szorgalmazzuk, amely meghatározza, hogy milyen tápanyag-összetételű termékeket lehet tartani és melyeket nem.

 

Mennyire táplálkozunk tudatosan és Ön szerint van-e valamilyen elmozdulás e téren mostanság?

Egyre tudatosabbak vagyunk a táplálkozás tekintetében. Gondoljunk csak a különböző diétákra vagy fogyókúraprogramokra. Ezek mértéktelen elterjedése persze nem nevezhető pozitív folyamatnak, de annyi hasznuk mindenképpen van, hogy tudatosságra neveli az embereket, vagyis arra, hogy – diétától függetlenül –, általában odafigyeljünk arra, hogy mi kerül a tányérunkba.

 

Lapunk olvasói a kondicionálótermek gyakori vendégei. Ezek a helyiségek elvileg

az egészségmegőrzés aprócska szigeteiként is szolgálnak, mégis e termek állandó kelléke az üdítőautomata…

Sajnos ez így van, de azt gondolom, hogy a legnagyobb problémát nem a fittnesztermekben elhelyezett üdítőautomaták jelentik, hanem a szteroidok, és más olyan anyagok, amelyek egy cukrozott, szénsavas italnál jóval nagyobb veszélyforrást jelentenek. Nagyon fontos volna, hogy ezeken a helyeken kizárólag csak odavaló, az egészséges életmód folytatását ösztönző impulzusok érjék a fiatalokat.

 

Szigeti Ildikó