Itthoni szuper szezonálisok

hazaiKimondhatatlan nevű alapanyagok, sosem látott formák és színek, olyan fogások, melyek elkészítéséhez külön tudomány kell. Azt hisszük ez mind kell az egészségünkért, de nem így van! Itthon is minden megterem, ami kellhet!

A szuperség nem is jelent semmit!
Semmitmondó kategória, ráadásul hivatalosan nem is ajánlott használni a superfood elnevezést, ami az elmúlt években azokra az alapanyagokra került címkeként, amelyeknek valamilyen, szinte már természetfeletti egészségmegőrző és gyógyító hatalmat tulajdonítunk. A használatával éppen az a probléma, hogy valami szupersége elég nehezen meghatározható, így könnyen válik megtévesztővé a név. A címke alatt olyan alapanyagok jelentek meg, és váltak elképesztően népszerűvé, mint az avokádó, a goji bogyó, a quinoa. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy ezek nem tesznek jót neked, inkább azt, hogy mindig érdemes kétszer is meggondolni, mit miért is eszünk.
Miért hívnak így valamit?
• Mert olyan tápanyagtartalmat tulajdonítanak neki, ami sokszor más, egyszerű alapanyagban is megvan
• Mert egzotikus, messziről jön, így azt érezzük, mindent megtettünk az egészségünkért
• Mert sokszor bizony olyan hatásokat tulajdonítanak nekik, amik egyáltalán nem megalapozottak

Sem a pénztárcának, sem a Földnek nem jó
Tény, hogy különösen a fiatalabb nemzedék körében mostanában fontos szempont lett a környezetvédelem – és okkal. Nehéz viszont választani az egészségünk és a bolygónk egészsége között. Milyen szerencse, hogy valójában nem is kell! A messzi tájak kultúráiban és konyháiban használt egészséges növények egész világon való elterjedésével ugyanis több gond is van. Egyrészt a pénzügyi: hiszen ezek, mire megérkeznek hozzánk, drágák lesznek, arról nem is beszélve, hogy a rájuk aggatott szupercímke hatására az áruk még feljebb mozdul. Másrészt a hosszútávú szállítás sem tesz jót az alapanyag minőségének, hiszen mire megvesszük, már igencsak távol kerül a friss állapottól. Másrészt a bolygónak sem: elég csak belegondolni az autópályákon haladó kamionsorokra. A környezeti kockázatot az is növeli, hogy sok helyen az őshonos erdők esnek áldozatul a plusz igények miatti plusz termelésnek, és ez az egész ökoszisztémát veszélyezteti. Így ha felelősen döntenénk a saját egészség kontra Föld egészsége kérdésben, akkor biztosan jó hír lesz, hogy itthon is bőven találunk igazán szuper alapanyagokat!

Még mindig a szezonális és lokális a legjobb
A helyzet az, hogy a jó minőség és az igazán pozitív hatások záloga nem más, mint a minél több, minél frissebb és tisztább zöldség és gyümölcs fogyasztása. Ezekhez nem máshol juthatunk hozzá, mint a saját itthoni szezonjukban, minél közelebb a termőhelyükhöz. Így nem kényszerérett vagy vegyszerrel érlelt zöldségeket fogyasztunk majd, hanem a napfény minden pozitív hatását hasznosító példányokat, amelyek valóban frissek – hiszen azt nyilván nem kell magyarázni, hogy ahogy leszedünk valamit, azonnal elkezd veszíteni értékes tápanyagtartalmából. Ha gyorsan hozzánk kerül, tehát a szállítás, nagykereskedelem, bolt láncban sem tölt sok időt, az a legjobb megoldás. Az egészségünk érdekében akkor járunk legjobban, ha helyben, ismert termelőtől közvetlenül szerezzük be a minél kevesebb vegyszerrel kezelt terményeket (vagy magunk termeljük, és egyes esetekben, mint a zöldfűszerek vagy a paradicsom ez akár egy erkélyen is megoldható).
Trükkök, hogy jót (v)együnk
• Ismerjük meg a termelőt, akitől vásárolunk, vagy csatlakozzunk már az országban sok helyen elérhető termelői közösségekhez, akiktől rendelhetünk
• Mindig nézzük meg a termékek eredetét, hiszen olyan is előfordul, hogy makói hagymaként árulnak Kínából érkezett, de Makón csomagolt hagymát
• Ha csak zöldségesnél van esélyünk vásárolni, akkor építsünk ki vele is bizalmi kapcsolatot, hogy tudjuk, mi mennyire friss
• Használjuk az összes érzékszervünket vásárláskor: még a zöldségek esetében is érdemes például megszagolni az árut – az érzékenyebbek a vegyszerek szagát is észreveszik, de az is biztos, hogy a szinte szagtalan zöldség és gyümölcs íze sem lesz túl jó
• Tájékozódjunk a hazai viszonyokról: a városi emberek egy részének fogalma sincs, mi mikor terem valójában, hiszen sok minden szinte egész évben kapható. A március végén megjelenő első eprek biztosan nem itthon, a szabadföldön teremtek. Az interneten számtalan naptárat, táblázatot találhatunk arról, hogy Magyarországon mikor minden van a szezonja
• Használjuk a fantáziánkat, hiszen minden évszakra jut valamilyen finomság. Éppen ezért a céklát ne nyáron, a paradicsomot ne télen tegyük az asztalra.hazain

Itthoni szuperségek
A közkedvelt, egzotikus slágerek helyett érdemes átgondolni, az itthoni alapanyagok közül mi milyen tápanyagokat tartalmaz! Nézzük meg, mit mivel érdemes helyettesíteni!

Helyettesítsd hazaival!
chia mag (alfa linolénsav) helyett lenmag
lazacfilé (Omega 3 zsírsav) helyett harcsa
goji bogyó (C-vitamin és rostok) helyett csipkebogyó, málna, áfonya
quinoa (gluténmentes gabonahelyettesítő) helyett köles, hajdina
kókuszvíz (hidratáló hatás) helyett víz
kókuszolaj (egészséges zsírsavak) helyett szőlőmagolaj
spirulina (ásványi anyagok) helyett spenót
mandulaital (ásványi anyagok) helyett tej (ha nem vagy laktóz- vagy tejfehérjeérzékeny) 

Ami itthon is elérhető
búzafű: vitaminok és antioxidánsok
propolisz: immunerősítő
mandula: egészséges zsírsavak
fokhagyma: antibakteriális, vérnyomás szabályozó
kel: ásványi anyagok és rostok
gesztenye: gluténmentes liszt alapanyag