Nyomtatás

A sport veszélyes is lehet?

Sportolni egészséges, ezt senki nem vitatja. Jót tesz a közérzetnek, segít a súlycsökkentésben, szabályozza a vérnyomást, önbizalmat ad, levezeti a stresszt. Kevesen tudják azonban, hogy a túlzásba vitt, kontroll nélküli edzés komoly szívproblémákhoz vezethet, amelyek akár végzetes következménnyel is járhatnak. A sport szívre gyakorolt hatásáról Dr. Szelid Zsolt Ph.D. egyetemi adjunktussal, a Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosával beszélgettünk.

 


 

 

Észlelhető pozitívumok
Legtöbbünkben az a tudat él, hogy a sport jó hatással van a szívre. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy pontosan mit kell ez alatt érteni.
Ha rendszeresen végzünk olyan tréninget, amely pulzusemelő hatású, legyen az futás, aerobik, kézi- vagy kosárlabda, a szívünk egyfajta átalakuláson megy keresztül. Ez nem kóros változást jelent, hanem a szív úgynevezett fiziológiás átalakulását, amely visszafordítható folyamat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki abbahagyja a sportolást, akkor néhány hónap, maximum egy fél év múlva a szív állapota szinte a sportolás előtti állapotra állhat vissza.
Pontosan hogy kell elképzelni ezeket a változásokat, és miért jók ezek?
Elsősorban a szívizom megvastagodásáról van szó. Ezen felül a szív által kinyomott vér mennyisége megnövekszik és általában csökken a pulzus. Ez azt jelenti, hogy nyugalmi állapotban a vérkeringés tekintetében nem látunk nagy különbséget a sportolók és nem sportolók között, csak anatómiai elváltozásokat lehet észlelni a szív felépítésében. Terhelés alatt viszont a sportolónak sokkal nagyobb a kapacitása, kvázi megnőttek a tartalékai, melyet a terhelés során mozgósítani tud.
Milyen módszerekkel lehet vizsgálni ezeket a változásokat? Ahogy a súlyunkat, azt is le tudjuk mérni, hogy szívünk állapotában hol tartunk az edzettségben?
Természetesen. Szívünk állapotát felmérhetjük EKG-val, szívultrahang vizsgálattal, szív MR vizsgálattal. Ezekkel a szív struktúráját és funkcióját lehet vizsgálni. Másrészt lehet az illető sportoló állóképességét vizsgálni, amelyet a terhelés során végzett gázcsere-mérésekkel lehet monitorozni. Minél magasabb az oxigénfelvétel terhelés során, annál jobb a sportoló állóképessége.

Rejtett veszélyek
Miben rejlenek a veszélyek az intenzív sportolás során kardiológiai szempontból?
A sportolás során bekövetkező változás a szív megnagyobbodását jelenti, ilyenkor azonban nemcsak a szívizom vastagszik meg, hanem megnőnek a szívüregek is, amelyek a sportolás befejezése után is így maradnak. Ebből adódik, hogy sok sportolónál időskorban bizonyos szívritmuszavarok sokkal gyakrabban lépnek fel. Leggyakrabban pitvarfibrilláció, amely akár 40 évvel az aktív sport befejezése után is jelentkezhet, legalábbis történtek erre utaló kutatások a skandináv országokban a sífutók esetében. A szívpitvar megnagyobbodása ugyanis hajlamosít szívritmuszavarra. Ezt egy primitív példával úgy lehet szemléltetni, mint amikor az egeret vagy az elefántot hasonlítjuk össze. Az elefánt gyakrabban szenved szívritmuszavarban, egyszerűen mert nagyobbak a szívüregei.
Ezek a veszélyek azokra is vonatkoznak, akik csak hobbi szinten mozognak?
Aki rendszeres pulzusemelő tréninget végez heti több alkalommal, azoknál is történnek bizonyos változások, még ha nem is olyan extrém a terhelés, mint mondjuk egy élsportolónál. Az ő esetükben inkább az a kérdés, hogy van-e valami olyan kóros eltérés vagy veszélyfaktor, ami mindaddig rejtve marad, amíg az illető nem kezd el sportolni, terhelés hatására azonban előbukkanhat.
Ezekre hogy lehet fényt deríteni? Ha valaki holnaptól mondjuk step aerobikra szeretne járni, menjen előzetes kardiológiai felmérésre? Nem túlzás ez?
Félreértés ne essék, a hobbi sportnak rengeteg pozitív hatása van. Alapvetően a testsúlycsökkentésben, a magas vérnyomás kezelésében különösen jótékony szerepet játszik. Fejlődik az izomzat, fittebb lesz az illető és sorolhatnám a pozitív változásokat. Azonban azt mondanám, hogy aki új sportágba kezd, különösen, aki nulláról kezdi a mozgást 35 év felett, annak mindenképpen javasolt a kardiológiai vizsgálat. Ugyanis a 35 év feletti akár verseny-, akár hobbi sportolók esetében a hirtelen szívhalál oka 80%-ban a rejtett koszorúsér betegség. Ugyanígy érdemes vizsgálatokon részt vennie annak, akinek a családjában halmozottan fordultak elő szívpanaszok, esetleg más társbetegségekben szenved, például magas a vérnyomása vagy cukorbeteg, elhízott, magas a koleszterin szintje. Bár különösen a 35 év felettiekre vonatkozik mindez, a fiatalabbaknak is érdemes odafigyelni ezekre a tünetekre.
Ez milyen vizsgálatokat jelent?
Egy EKG-t, fizikális vizsgálatokat, amelyet az orvos végez hallgatózással, kopogtatással, illetve nyugalmi vérnyomásmérést. Ezekből már önmagában sok minden kideríthető.

Túlzott edzéssel akár árthatunk is a szívünknek.

Figyelj oda!
Mi az a szint a sportban, aminél már érdemes kifejezetten odafigyelni a szívünk állapotára?
Heti háromszor vagy annál többször végzett többórás edzéseknél már közelítjük az élsportolói edzésidőt, persze nekik még ott vannak a hétvégi versenyek is. Azt, hogy az ember szíve milyen állapotban van, egyébként objektív paraméterekkel is meg lehet mérni. A szív átalakulásának mértékéből, illetve az ergospirometriai vizsgálatból, amikor a terhelés kapcsán nézzük a szív gázcseréjét, lehet következtetni, hogy élsportolói szinten vesszük-e igénybe a szívünket. Ilyenkor a terhelés maximumán mérjük az oxigénfelvételt, ami 50 ml/kg/perc érték felett már élsportolói kategória.
Az SZTK kardiológián is végeznek ilyen vizsgálatokat? Egyszerűen besétálhatunk megvizsgáltatni magunkat?
A kardiológus a klasszikus kardiológiai betegségekkel foglalkozik. Egy sportolónál azonban olyan jellegű nyugalmi EKG elváltozások lehetnek, amitől esetleg a kardiológus megrettenhet. Igazából olyan kardiológushoz érdemes menni, aki kifejezetten sportolókkal foglalkozik. Mi itt SOTE Szív és Érgyógyászati Klinikán 2007 óta rendszeresen foglalkozunk sportolókkal. Az igazgató Merkely Béla professzor fogja össze a sportolói programokat. Július 1-jéig mi láttuk el a sportkórház kardiológiai ambulanciáját is. Persze érdemes betartani a betegutakat, tehát a területi kardiológusnál érdemes kezdeni, és esetleges továbbvizsgálás esetén lehet hozzánk fordulni.
Mik azok a hobbi sportok, amelyek gyakorlása során a szív túlterhelésének kockázata a legmagasabb?
A leggyakoribb szívhalál esetek egyértelműen a labdarúgásban fordulnak elő, de hogy női vonatkozású sportágakat is mondjak, ilyen a kézilabda vagy a kosárlabda. Minden olyan sportágat is fel lehetne sorolni, amely komoly pulzusszint-emelkedéssel jár, például a futás vagy a túl kemény aerobikedzés. Ezek vezethetnek hirtelen szívhalálhoz, persze főleg abban az esetben, ha valaki valamilyen kóros, de rejtett szívproblémával rendelkezik.
Vannak olyan tünetek, amelyek észlelésekor már lehet gyanakodni, hogy szívritmuszavar vagy más kardiológiai probléma van kialakulóban?
Ha valaki edzés során észlel olyan panaszokat, amiket korábban nem tapasztalt, például kifulladás vagy heveny szívdobogás, ami lehet akár nyugalmi állapotban is, esetleg mellkasi szorítás, nyakba, vállba, karba sugárzó égő érzéssel párosulva, ezek klasszikus jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, mert koszorúsér problémára utalhatnak. De a túl hamar történő kifulladás jelenthet szívritmuszavart is.
Milyen egyéb jelek utalhatnak a sport közben szívritmuszavarra?
A szívritmuszavar nagyon tág fogalom. Minden, ami eltér a sinus ritmustól, beletartozik. Van, amikor blokk alakul ki a szív elektromos pályájában, ilyenkor lelassulhat a szívritmus. Ennek tünete például különösen terhelés, edzés közben a megszédülés vagy akár rövid eszméletvesztés. De van, amikor felgyorsul az illető pulzusa és összevissza ver a szíve. Ilyen a szívritmuszavarok többsége. Lehet akár időskori pitvarfibrilláció, amiről már beszéltünk, de már fiatalkorban is lehetnek olyan szívritmuszavarok, amelyek akár hajlamosíthatnak, mondjuk stroke-ra. Aztán vannak olyan ritmuszavarok, amelyek heves szívdobogásérzéssel párosulnak, ami edzés közben, de nyugalmi állapotban is előfordulhat.

Védd meg a szíved egészségét!
Ön milyen gyakorlati tanácsokat adna a hobbi sportot űzőknek, hogyan érdemes védeni a szívünket sportolás közben?
Ha valaki naponta vagy hetente többször több órát edz, akkor 35 év felett vegyen részt sport kardiológiai vizsgálaton. Nagyon fontos a fokozatosság, különösen azoknál, akik komoly fizikai aktivitást nem végeztek korábban. Óvatosan kell elkezdeni az edzést, és később sem szabad a túledzés hibájába esni. Az is fontos, hogy míg hosszútávon a magas vérnyomásra ugyan jótékony hatással van a sport, edzés közben nem szabad átlépni azt a határt, amit már nem bír el a magas vérnyomásban szenvedő sportoló szíve. Érdemes az edzések gyakoriságára is odafigyelni. Ha az edzések túl ritkán követik egymást, a szív nem tud hozzászokni a terheléshez, így túlzottan igénybe fogják venni. Ugyanakkor a túl gyakori edzések sem tesznek jót. Persze ezek a paraméterek mindenkinél egyénre szabottak, ezért sem árt elvégezni a kardiológiai állapotfelmérést.
Milyen tápanyagok segítik elő a szívünk egészséges működését?
- Elsősorban az omega-3 zsírsavak, amelyek bizonyos hidegvízi halakban, így például a lazacban, heringben, makrélában, szardellában és szardíniában találhatók meg, valamint a len, főként a lenmag olajában. Ezeknek a zsírsavaknak a szív- és érrendszeri betegséget megelőző hatását akkor kezdték vizsgálni, amikor a grönlandi eszkimóknál észrevették, hogy alig fordul elő körükben szív- és érbetegség, pedig rengeteg zsírt, de kizárólag tengeri állatok zsírját fogyasztják.
- A másik, igen népszerű kardiológiai vonatkozású táplálékkiegészítő az antioxidáns tulajdonsággal rendelkező koenzim Q10, mely vizsgálatok szerint a vérnyomáscsökkentés és az érmeszesedés megelőzése terén, valamint a migrénes fejfájás megelőzésében és a Parkinson-kór kezelésében játszik fontos szerepet.
- Ugyanígy bizonyos vitaminok szedése is javasolt, a C-vitamin például csökkentheti a magas vérnyomást. Fontos azonban, hogy különösen a zsírban oldódó, így az A, D, E és K vitaminok nagyobb dózisú fogyasztása komoly mellékhatásokkal, esetleg gyógyszerek hatásának módosításával is járhat, ezért azok szedése előtt feltétlenül ajánlott az orvosi konzultáció.

Az orvos véleménye igazából nem lehet más, mint hogy az egyén vegyes táplálkozás esetén képes kinyerni azt a tápanyagmennyiséget, amely a szervezet számára szükséges. A táplálékkiegészítők persze azért születtek, mert tény, hogy a mai, főként városi lakosság nem képes hozzájutni a korábban megszokott vegyes táplálékokhoz, és az étkezés, főleg a gyorséttermi típusú napközbeni étkezés nagyon egysíkúvá vált. A sportolók táplálékkiegészítői pedig elsősorban az izmok hatékonyabb fejlesztéséhez szükséges tápanyagokat tartalmazzák. Ezek fogyasztása megfelelő önmérséklettel természetesen megengedhető, a probléma mindig a túlzott fogyasztással lehet.

Szöveg: Zubreczki Judit