×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

A futás nem csak erőssé, de boldoggá is tesz

Dr. Csányi Zsolt kardiológus és maratonista a hosszútávfutás rejtelmeiről vall. A maratoni futás, több mint 42 kilométeres távjával a futósport csúcsa. A világ legjobb ideje 2 óra 5 percen belül van, a legjobb magyar eredményt, 2 óra 12 percet, Szűcs Csaba produkálta. A sportág legsikeresebb művelői az afrikai versenyzők.

 

Azért, mert speciális testfelépítésüknek, csontozatuknak köszönhetően szinte legyőzhetetlen ellenfelek az európai futók számára. Dr. Csányi Zsolt - aki az újpesti Károlyi Sándor kórház belgyógyász kardiológusaként, illetve belvárosi magánrendelőjében elsősorban olyan szűrővizsgálatokat, állapotfelméréseket végez, amelyekkel megállapítható, hogy a páciens szervezete képes-e nagyobb terhelések elviselésére - nemcsak orvosként ismeri a sportág fiziológiai hatásait, de maga is amatőr maratonista. Eddig tíz maratont futott, legjobb ideje 2 óra 45,5 másodperc volt.

 

Bizonyára nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, nem a maratoni futással kezdte sportolói pályafutását.  

Kilenc és tizenhét éves korom között versenyszerűen úsztam. Kiss László volt az edzőm, akárcsak Egerszegi Krisztinának, Kovács Ágnesnek és Güttler Károlynak. Bár „csak" ifjúsági bajnoki szintig jutottam, az úszás egy életre megalapozta a sport iránti szeretetemet, és olyan állóképességet adott, amivel a harmincas éveimben elkezdhettem futni, és 37 évesen lefuthattam az első maratoni versenyemet. A maratoni futás egyébként nem a fiatalok sportja, legtöbben 25-30 évesen kezdik el.

 

Milyen egészségügyi feltételeknek kell valakinek megfelelnie ehhez?

A futás 3-tól 10 kilométerig a legtöbb ember szervezete számára nem jelent túlzott megterhelést, a maratoni futás azonban olyan extrém igénybevétel, amelyhez több éves felkészülés szükséges, és kizárólag teljesen egészségesek számára javasolható. Az engedélyezés előtt persze - főképpen 40 éves kor felett - célszerű részletes állapotfelmérést végezetni. Ez természetesen nem kötelező, mert egy maratonon mindenki saját felelősségére indul. Meg kell tudnunk, hogy az illetőnek vannak-e káros szenvedélyei, testsúly, vagy anyagcsere problémái, s hogy milyen örökletes betegségek fordultak elő a családjában. Ezután általános belgyógyászati vizsgálat - vérnyomásmérés, EKG, terheléses EKG és szívultrahang - szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen szintű terhelés engedhető meg az illetőnek. Sajnos ma ez egy kicsit nehézkes, mert egy egészséges embernek nehéz ezt az állapotfelmérést elvégeztetnie. A kórházak kardiológiai rendelésein 3-4 hetes előjegyzéssel dolgozunk, rengeteg a beteg, nincs lehetőség egészséges fiatal emberek részletes szűrésére. Ezért is hoztuk létre többek közt ezt a rendelőt.

 

Ön milyen edzésprogramokat ajánl, illetve végez?

A futásnak életformává kell válnia, azaz több olyan napnak kell lenni egy héten, amikor sportolunk, edzünk, mint amikor nem. Ezt persze a munka, vagy a család néha keresztülhúzza. Én általában heti háromszor-négyszer edzem, ami napi 10-15-20, összesen 50-60 kilométert jelent. Ha valaki a harmincas éveiben kezd futni, akkor két-három év alatt juthat el ehhez az eredményhez, illetve ahhoz, hogy elkezdhessen maratoni távot futni. Minden edzés előtt nagyon fontos a bemelegítés, a nyújtás, kiegészítő sportként az úszás, a kerékpározás, illetve az edzőteremben végzett mozgás ajánlható. Legjobb, ha egy gramm felesleg sincsen az emberen, hiszen azt 42 kilométeren keresztül „cipelni kell".

 

A jó kondíció megtartásához bizonyára a megfelelő táplálkozásra, életmódra is ügyelni kell.

A futás minden izmot megmozgat és talán a legnagyobb mennyiségű kalória égethető el általa. Egy közepes intenzitású 10 km-es esti futással 7-800 kalóriát - ami egy nagyobb tábla csokoládé tápértékének felel meg - el lehet égetni, de a tréningezés utáni folyadék - só, elektrolit -, pótlására ügyelni kell. Egyébként bármit lehet enni, csak mértékkel. Nem szabad azonban dohányozni, hiszen napi 3-4 cigaretta elszívásának már hosszú távon kimutatható káros hatása van. Az alkohollal sem árt óvatosnak lenni, de napi egy-két pohár bor, vagy egy üveg sör megengedett. Egy-három kávé szintén nem okoz gondot, serkentő és teljesítményfokozó szerek viszont semmiképpen sem ajánlhatók.

 

Sokan - s nem csak a kényelmesebbek - úgy vélik, hogy egy nagyvárosban futni, kocogni egészségtelenebb, mintha meg sem mozdulnánk. Igaz ez? Ön hogyan oldja meg ezt a problémát?

Nappal Budapesten, főleg a belső kerületekben futni körülbelül olyan, mintha egy dohányfüstös irodahelységben tennénk, vagyis valóban többet árt, mint használ. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert már a házunk elől kezdhetek futni, másoknak autóba kell ülnie és elmenni az olyan népszerű futóterepekre, mint a Margitsziget vagy a Normafa. Van olyan belvárosi ismerősöm is, aki este 10 után megy futni, amikor már kevés autó jár és kitisztult a levegő.

 

Mire kell ügyelni még a futóknak?

Figyelni kell az időjárásra is, kánikulában, hőségben, vagy jeges, balesetveszélyes időben nem szabad kimenni futni, még úgy sem, ha ki kell hagyni emiatt néhány napot. A futócipő megválasztása rendkívül fontos, csak szakboltban, szakember tanácsát kérve, akár öt-hat párat felpróbálva szabad csak vásárolni. Lábszélesség, hosszúság, lábboltozat típusa alapján különböző kialakítású cipők léteznek, ezek közül kell kiválasztanunk a legmegfelelőbbet. A jól megválasztott futócipő egyébként annyira jót tesz a lábnak, hogy még hétköznapi viseletre is javasolható.

 

Talán kevesebben tudják, hogy a futás bizonyos anyagok felszabadulása által „boldoggá is tesz". Mi ennek a fiziológiai alapja?

Bizonyos teljesítményszint után felszabadulnak bennünk a szervezetünk által termelt endogén ópiátok, s ezek az ópiumhoz hasonló hatású hormonszerű anyagok kifejezetten kellemes, eufórikus érzést keltenek. Megfelelő teljesítményszint esetén ez más sportokkal is elérhető, ezért van stresszoldó, örömet, boldogságot okozó hatásuk. A futás kifejezetten jó erre a célra, hiszen ha kimegyünk a friss levegőre, kitűzünk egy távot, ráállunk egy ritmusra, kikapcsolunk, jönnek a gondolatok és sokszor a megoldás is megszületik.

 

Csikor Ottó

www.bpsportiroda.hu