PTSD pandémia idején?

ptsd2A nyár azzal kecsegtet minket, hogy hazánkat elkerülték a koronavírus járvány legrosszabb következményei. Az azonban, hogy nem tudjuk, ezután mi következik, hogy az elmúlt időt karanténban vagy aggódva töltöttük, hogy nem igazán tudunk tervezni, a lelki egészségünket is komolyan megterheli.

Szinte az egész Földön nincs olyan ember, akit valahogyan ne érintett volna meg a világjárvány, ami a tél végére és az egész tavaszra rányomta a bélyegét. A legnagyobb problémákkal nyilván azok szembesültek, akik maguk is betegek voltak vagy hozzátartozójukat vesztették el. De azok, akiket állásuktól vagy fizetésük egy részétől fosztott meg a helyzet, vagy azok, akik bezárva, félve töltötték a tavasz heteit, szintén komoly lelki terheket viseltek. Ugyanígy az egészségügyben dolgozók, és az iskolák bezárása után a szülők és a tanárok is extrém és nehéz helyzetbe kerültek. Kit jobban, kit kevésbé érintettek a következmények. De még azok is, akik amúgy otthonról tudnak dolgozni, kertes házban laknak és gyerekük tanulmányaival sem kellett foglalkozniuk, komoly stressznek voltak kitéve a bezártság idején. A maszk viselése, az egymástól való távolságtartás, egy tüsszentés hatására egymásra vetett gyanakvó pillantások idején sokan sokféleképpen próbáltak megbirkózni az adott helyzettel.
Sokan választották azt az utat, hogy csak a jót igyekezzenek meglátni a megváltozott világból, akár úgy is, hogy kovászkészítéssel, zöldségtermesztéssel, főzéssel, önfejlesztő tevékenységekkel tereljék el figyelmüket. De valószínűleg ők sem spórolhatták meg az időnkénti összeomlást. Egyeseknek az is rosszul esett, hogy mások mintha az orruk alá dörgölték volna: ha ebben a néhány hétben nem tanulnak meg egy új nyelvet vagy egy sor új jógapózt, akkor rosszul kezelik a helyzetet.
Közben pedig a szakemberek folyamatosan felhívták a figyelmet: a most élő nemzedékek számára egy ilyen méretű krízis, a kiszámíthatatlanság ilyen foka teljesen ismeretlen, és ez bizony mindenki lelki egészségére hatással van! A depresszió, szorongás és más következmények mellett a PTSD, vagyis a poszttraumás stressz zavar tüneteivel sem biztos, hogy csak az egészségügyi dolgozóknak kell majd megbirkózniuk, bárki érintett lehet.

Mi az a PTSD?
Aki gyakran néz filmeket, már biztosan találkozott olyan történetekkel, amelyekben a háborúból hazatérő, látszólag jó állapotú férfiak és nők egyszer csak mintha kifordulnának magukból. De nem kell a frontra menni ahhoz, hogy PTSD-től szenvedjen valaki. A családon belüli erőszak áldozatainál is igen gyakori ez a reakció, ahogy egy súlyos autóbaleset is lehet kiváltó oka.
A PTSD olyan mentális probléma, ami egy elszenvedett, vagy tanúként átélt extrémen stresszes esemény következménye. A kiváltó esemény gyakran az életet is veszélybe sodorja, de lehet szexuális támadás, fizikai erőszak is.
A zavar gyakori jellemzője, hogy éber állapotban is igencsak élő emlékképek jelennek meg az elszenvedett eseményekről. Szintén jellemző a túlzott érzékenység és reakciókészség a lehetséges fenyegetésekre, a hangulatzavarok, az éjszakai rémálmok és alvászavarok. Az elszenvedők gyakran félelemről számolnak be olyan helyzetekben is, amikor ez nem indokolt. A másik véglet az, amikor mintha az érzelmeik egyszerűen kikapcsolnának, de nem ritka az agresszió, a düh és mindezek kombinációja sem. A betegség úgy működik, mintha a stresszreakció egy állandóan fennálló állapottá válna.

Mi köze a járványnak a PTSD-hez?
A tavaszt uraló világjárvány többféle módon okozhatott olyan helyzeteket, amelyek aztán PTSD-hez vezettek. A szemtanúknak a mindennapokban elképzelhetetlen tapasztalatokkal kell megbirkózniuk. Az otthon maradóknak egzisztenciájuk elvesztése lehet a kiváltó ok. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy minden statisztika szerint nagymértékben megnőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma: ezek áldozatai, főként nők és gyerekek, szinte a menekülés reménye nélkül, a bántalmazóval összezárva töltötték a karantén idejét.

Mit tesz a PTSD az aggyal?
A betegség valószínűleg mindig is létezett, de az is igaz, hogy nem mindenkinél jelentkezik, aki valamilyen traumát él át. Amerikai háborús veteránok között végzett kutatások szerint 10-30% a PTSD-ben szenvedők aránya.
A jelenség megértéséhez meg kell értenünk, hogy mit is tesz a trauma az aggyal. A kiváltó ok hatására a stressz okozta normális reakciók (hormonszint változások, fizikai válaszok) mintha félrecsúsznának, megszakítva a kommunikációt egyes agyi központok között. Ezek egyike az a terület, ami normál esetben a bejövő érzületeket és stresszválaszt kiváltó jelzéseket monitorozza. Ha ilyet érzékel, riadót fúj, és elindítja a stresszreakciót. A másik fontos centrum az, ami normál esetben a fenyegetés végét érzékeli és kikapcsolja a reakciót. A harmadik érintett központban tárolódnak, és innen hívódnak elő az emlékek.
A PTSD-ben szenvedőknél a stresszreakció indításáért felelős központ túl aktívvá válik, míg a leállításért felelős terület alulműködik. Az ok a köztük lévő idegi kapcsolatok hibájában rejlik, és a következmény a pszichológiai rugalmasság sérülése. Olyan ez, mintha az érintett beragadna egy végletes stresszreakcióba, és még a memóriája sem tudja leállítani a rossz válaszokat.
Az, hogy kinél jelennek meg a tünetek, természetesen nem a véletlen eredménye. Akiket sok trauma ért életében sokkal inkább ki vannak téve a veszélynek – például azok, akiket gyerekként bántalmaztak. Szintén kitettebbek azok, akiknek van valamilyen mentális betegségük. Szintén rizikófaktor az, ha valakinek nincs elégséges szociális támogató hálója vagy az adott helyzet előtt korábban is nagy stressznek volt kitéve.

ptsd3Hogyan kezelhető?
A PTSD kezelésének leggyakoribb módja a beszédterápia, de ma már egyes esetekben gyógyszereket is alkalmaznak. A pszichoterápia segítségével a rugalmasság visszaállítható, így azáltal, hogy a rossz emlékekről képesek a betegségben szenvedők beszélni, annak érzelmi terhét is csökkenthetik.

Megelőzheted?
Természetesen ma sem tudhatjuk, pontosan mi lesz a világjárvány alakulásának következő hónapjaiban. Egyesek második hullámról beszélnek, mások szerint az egész korlátozás felesleges volt. Az bizonyos, hogy a bizonytalanságot az is érzi, aki igyekszik magát kivonni a hatások alól. Éppen ezért, hogy a PTSD-t legalább megpróbáld megelőzni, az első lépés az legyen, hogy a lehetőségeidhez mérten próbálsz minél kevésbé stresszes életet élni. Nem bíztatunk arra, hogy tanulj meg egy új nyelvet vagy nevelj kovászt, de lehet, hogy a meditáció és a jóga kipróbálására ez éppen jó pillanat lehet. Próbáld meg kitalálni, mi az, ami biztonságot adhat, és csökkenteni a stressz szintjét. Az edzés, a megfelelő táplálkozás és az idegrendszered támogatása legalább azt az érzést visszaviheti az életedbe, hogy a kontroll részben a te kezedben van.

Kinek mi segíthet?
Sokféle ember, sokféle élethelyzet, sokféle megoldás. Neked mi segíthet? Válaszd ki a megoldásokat, amiket hozzád illőnek találsz, és igyekezz nem engedni belőlük!
 rendszeres edzés
 immunerősítő és idegrendszert támogató táplálékkiegészítők szedése
 egy új hobbi kipróbálása
 tudatos hírfogyasztás
 az eddiginél rendszeresebb kapcsolattartás a barátokkal, családdal, ha virtuálisan is
 az otthonod rendszerezése, selejtezés, nagytakarítás
 a pároddal, gyerekekkel töltött minőségi idő
 előre eltervezett és mindig betartott énidő
 terápia, beszélgetés egy coach-csal vagy pszichológussal, valamilyen segítővel
 a családi költségvetés megreformálása
 tervek készítése a jövőre (munkát, otthon átalakítását stb. illetően)