Nyomtatás

NUTRIgenetika - NUTRIgenomika

Kódolt tápanyagok

A genetikai állományunk nemcsak hajunk vagy szemünk színét határozza meg, hanem születésünkkor meghatározza számos későbbi betegségünket is. Természetesen ezek nem feltétlenül alakulnak ki, az életmódunk, környezeti tényezők is szükségesek hozzá. A genetikai rizikófaktorok ismerete és a táplálkozás kapcsolata azonban a betegségek megelőzésének és gyógyításának újszerű módját jelentheti azáltal, hogy a génjeinkben kódolt hajlamot a táplálkozás segítségével nem engedi kifejeződni.

 


 A nutrigenetika és a nutrigenomika a táplálékok építőkövei és a génjeink közötti kapcsolatokat vizsgálja. Kutatja, hogy az egyes tápanyagok hogyan hatnak a gének kifejeződésére, működésére. Hosszú távon ezek az ismeretek azt eredményezhetik, hogy a táplálkozás- és az élelmiszertudomány segítségével célzottan, akár személyre szabottan megelőzhetünk vagy gyógyíthatunk betegségeket.

A génkutatás jelentősége
A gének a sejtjeidben található DNS (örökítőanyag) rövid szakaszai, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A géneket az utódok szüleiktől öröklik a szaporodási folyamat során. Köztudott, hogy a fejlett világ vezető halálokai, mint pl. a szív-, érrendszeri betegségek vagy a daganatok erősen köthetők az életmódunkhoz, táplálkozásunkhoz. A nutrigenomika fejlődésével és a gének azonosításával kideríthető, hogy egy adott tápanyag hozzájárul-e későbbi betegségek kialakulásához, ezzel korán, célzottan megalapozható a prevenció.

Fontos különbségek
A nutrigenomika és a nutrigenetika ugyan hasonló területet kutat, mégis kicsit eltér egymástól a két tudományág.
● A nutrigenomika azt kutatja, hogy az egyes tápanyagoknak milyen hatása van a DNS-re, azaz az örökítőanyagra, a sejtek fehérjéire és az anyagcserében lezajló biokémiai folyamatokra.
● A nutrigenetika pedig azt vizsgálja, hogy génállományunknak milyen szerepe van a táplálkozás és a betegségek közötti kölcsönhatásban. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert az egyéni különbségek olyat mértékben befolyásolják az egyes tápanyagok hatását a szervezetre, hogy egyazon étrend az egyik személynél képes komoly betegségeket, akár daganatokat is kialakítani, míg egy másiknál semmilyen károsító hatást nem vált ki. A daganatok mellett sok nagyon gyakori betegség alapszik a gének által meghatározott különbségekből.

Tudtad?
A gének meghatározzák, hogy a zsíros ételek megemelik-e a koleszterinszinted, a konyhasóban gazdag élelmiszerek növelik-e a vérnyomásod, hogy a túlzott cukorfogyasztás anyagcserezavarokat, cukorbetegséget fog-e kiváltani a szervezetedben. A korszerű táplálkozási ajánlások úgy íródnak, hogy betartásukkal elkerülhesd a táplálkozásfüggő betegségeket, függetlenül attól, hogy genetikailag hajlamos vagy-e rájuk vagy sem. A tudományág fejlődése viszont magával hozhatja azt az időszakot, amikor pl. egy csepp vérből vagy nyálból megtudhatjuk azt, hogy személyre szabottan milyen tápanyagokat célszerű elkerülni vagy éppen fogyasztani ahhoz, hogy ne alakuljanak ki azok a betegségek, melyeknek hajlamát magunkban hordozzuk. Természetesen a betegségeket kódoló gének kifejeződésére nem csak a táplálkozás hat erőteljesen, hanem egyéb környezeti tényezők is, mint pl. a dohányzás, a mozgásszegény életmód. Összességében ezek a tőled függő tényezők – a táplálkozást is beleértve – közel 50%-ban meghatározzák, hogy kialakul-e valamilyen kódolt betegség. Egyes esetekben az is feltételezhető, hogy ez az arány közel 100%, tehát tévhit az, hogy sok olyan betegség létezik, aminek a megelőzéséért nem lehet tenni. Ez azonban túlmutat a nutrigenomikán, ezeket a jelenségeket az epigenetika vizsgálja.

Kisokos – epigenetika
Az epigenetika olyan öröklődési formákat vizsgál, amik nem járnak együtt a DNS mutációjával, hanem környezeti tényezőkön alapulnak és gyakran csak a szülőket érintik, de azok utódaiban kerül csak kifejeződésre. Ilyen változást előidéző tényező lehet a stressz, az alvásmegvonás, a táplálkozás, a dohányzás, különböző fertőzések és környezeti méreganyagok. Az epigenetika alappéldája az a tény, hogy a drogfüggő szülők utódainál még a harmadik generációban is megfigyelhető a nagyobb hajlam a függőségre, tehát létrejön valamilyen nem véletlenszerű genetikai változás.

Az egyéni különbségek olyan mértékben befolyásolják az egyes tápanyagok hatását a szervezetre, hogy egyazon étrend az egyik személynél képes komoly betegségeket kialakítani, míg egy másiknál semmilyen károsító hatást nem vált ki.

A változtatás joga fenntartható
Sajnos a gének és a táplálkozás kölcsönhatásainak vizsgálata igen nehéz folyamat, hiszen vannak olyan betegségek, melyeknek kialakulásában több ezer gén játszik szerepet, valamint gyakran nem közvetlenül egy táplálékösszetevő jelent veszélyt, hanem annak egy bomlásterméke, mely pl. a bélbaktériumok tevékenysége által keletkezik. A kutatások viszont azt sugallják, hogy ha még nem is tökéletesen, de irányíthatjuk ezeket a folyamatokat a régóta ismert egészségvédő hatású tápanyagokkal és újonnan felfedezett növényi aktív összetevőkkel, azaz fitokemikáliákkal. Bizonyított, hogy mindenki számára jótékony hatású – genetikai szinten is – a megfelelő összetételű zsírfogyasztás, a szelén és egyéb antioxidáns hatású anyagok bevitele stb.

Mit hozhat a jövő?
A genetikai és életmódbeli, táplálkozási kölcsönhatások alapos megismerésével a jótékony és káros tápanyagok – egyénre szabottan – elkülöníthetők lesznek. Természetesen továbbra is szerepet fog játszani a gének kifejeződésében a többi környezeti és életmódbeli tényező, de az epigenetika is folyamatos fejlődést mutat. Az új eredmények várhatóan az innovatív élelmiszerek gyártásának is kedvezni fognak, melyekkel megelőzhetők, gyógyíthatók lesznek bizonyos betegségek, esetleg lassítják az öregedési folyamatokat, jobban elősegítik a fogyást stb.
Amíg ezek az áttörések váratnak magukra, mindenképpen törekedj a tudományos bizonyítékokon alapuló táplálkozási ajánlások betartására, hiszen régóta ismertek egészségvédő tápanyagok illetve étrendek, az új eredmények már csak a hatásmechanizmusok feltárásában és megértésében segítenek!

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet