Tápanyag csapda

Manapság egyre többet hallani arról, hogy a nagyipari növénytermesztés és a termőföldek kimerülése miatt zöldségeink és gyümölcseink egyre kevesebb tápanyagot tartalmaznak. Különösen a vitamin- és ásványianyagtartalom csökkenését hangsúlyozzák. Vajon tényleg szükség van-e étrendkiegészítőkre, hogy elkerüld a mikrotápanyag-hiányt?

 

Miért fontos a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás?
A szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen vitaminok és ásványi anyagok legfontosabb forrásai a zöldségek és gyümölcsök. Mindegyikre szükséged van kisebb-nagyobb mértékben, hiszen egyiket sem tudja a szervezeted előállítani.
● A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) mennyiségével nem kell naponta törődnöd, ezek a zsírszövetben raktározódnak, ahonnan a napi beviteli ingadozásnak megfelelően felszabadulnak.
● A vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok, C-vitamin, niacin, pantoténsav, biotin, folsav) viszont nem raktározódnak, a vizelettel ürülnek, ezért napi szinten szükség van a fogyasztásukra.

A vitaminokat jellemzően növényi forrásokból juttathatod szervezetedbe

  Vitamin     Szükséglet                               Források
A-vitamin       1,5 mg/nap                         narancsfélék, sötétzöld leveles zöldségek, paradicsom
B1-vitamin     1,0–1,3 mg/nap                   hüvelyesek
B2-vitamin     1,2 mg/nap                         hüvelyesek
B6-vitamin     1,2–1,6 mg/nap                   hüvelyesek, spenót, banán
B12-vitamin    3 μg/nap -
Biotin            30–60 μg/nap                     minden zöldség tartalmazza
C-vitamin       100–150 mg/nap                 zöldpaprika, paradicsom, burgonya, fejes saláta, káposztafélék, csipkebogyó, narancs, citrom
D-vitamin       5 μg/nap virágpor
E-vitamin      10–15 mg/nap                     gabonacsírák, zöld leveles növények, paradicsom
Folsav          400–600 μg/nap                   leveles zöldségek, gyümölcsök
K-vitamin      60–70 μg/nap                      brokkoli, fejes saláta, káposzta, spenót
Niacin          13–17 mg/nap                     minden zöldség tartalmazza
Pantoténsav 6 mg/nap                            hüvelyesek

Elég-e a zöldség- és gyümölcsfogyasztás a hiánybetegségek elkerüléséhez?
Annak ellenére, hogy sokat hallhattál arról, hogy a termőföldek kimerülése miatt már tápanyagszükségletünket nem fedezik a növények, nem kell aggódnod akkor sem, ha nemcsak ökológiai termesztésből származó alapanyagokat használsz fel. Egy több mint ötven évet felölelő elemzés során ötvenötezer cikkből választottak ki 292 kiemelkedő színvonalú tanulmányt, amelyekben 1149 tápanyagtartalom-meghatározási élelmiszervizsgálatot végeztek el. Az eredményeket összehasonlítva kiderült, hogy a bio- és ökológiai termesztésből származó zöldségeknél és gyümölcsöknél csupán a foszfor-, a nitrát- és a savszint volt jelentősen nagyobb. A többi vizsgált anyag (C-vitamin, antioxidánsok, magnézium, kálium, kalcium, cink, réz és teljes oldható szárazanyag-tartalom) esetében nem találtak jelentős eltérést.
TUDTAD?
Nem az a legfontosabb, hogy mindenképpen ökológiai termesztésből származó növényeket fogyassz, hanem az, hogy mindenképpen a tányérodba kerüljön napi 400–500 g nyers zöldség és gyümölcs. Természetesen, ha teheted, válassz bioterményeket, mert számos tényező miatt előnyösebbek (pl. kisebb ökológiai terhelés a termesztés során), de attól nem lesz vitaminhiányod, ha más termékekhez jutsz hozzá.

Eltérő vélemények
Egyes kutatások mégis állítják, van alapja annak, hogy a talaj jelenlegi állapota már nem teszi lehetővé, hogy megfelelő legyen a tápanyagellátottságod. Nagyobb vitamintartalomról és lényegesen kisebb szennyezőanyag-tartalomról számolnak be olyan termesztési módok mellett, amelyek vegyszermentes módszereket alkalmaznak a termények kezelésére pl. komposzttal trágyázás vagy csalánlével permetezés.
Összefoglalva elmondható, hogy az egy-egy eltérő példa ellenére, az átfogó tanulmányok még nem állapították meg, hogy valamelyik termesztési mód a beltartalmi szempontokat figyelembe véve kifejezetten jobb lenne – területi különbségek azonban előfordulhatnak.

Szöveg: Vági Zsolt dietetikus, Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet